Miért rakaszkodnak görcsösen a konzervatívok a valláshoz?

30.

Én csak a tudomány azon állítását nevetem ki, mely szerint a világ összessége csupán materialista alapon keletkezhetett és fenn tud maradni, holott változásban van, és részletkérdések törvényszerűségeit időnként felfedezi. Csak azt nem akarja megfejteni, hogy a világmindenség kialakulásakor, mitől kellett törvényszerűségeknek is kialakulni? Ami a véletlenek sorozata, az valójában a változások sorozata. Miközben történnek változások, vannak állandóságok. És logikusan működik a világ az állandóságokra és a változásra vonatkozó törvények szerint. Vagy évmilliárdok óta, vagy öröktől. Sok féle anyag van körülöttünk és a világban. És ezeknek az anyagoknak vannak tulajdonságai. De miért? Az eltérő tulajdonságoknak vannak egymásra hatásai. Mitől?

A fa egy növény. Nincs idegrendszere. Tehát gondolkodásra sem képes. Beérleli a magot, amit elszór. Ebben a magban van "üzemanyag", van egy "számítógép", vannak "szenzorai" és van egy olyan "operációs rendszer" mely tökéletesen tud működni. Képes átállni a kellő időben másik "üzemanyagra" És a "szoftver" folyamatosan fejleszti magát. Évmilliók óta! Pedig nincs idegrendszere, nincs tudata, mégis tökéletesíti magát/faját évmilliók óta. Erre milyen ateista magyarázat létezik? És csak kiragadtam egy élőlényt az összesből, mely mindegyikére igaz. Mikor még a kételkedő ember nem volt, ő már összeszedte a vizet a talajból. Felpumpálta a koronába, ahol.... Az ateista, materialista ember megfejti, mi hogyan működik egy fában. Csak épp "szintetikus" fát nem tud csinálni, ami ugyanúgy élet- és fejlődőképes lenne, mint egy fa! Nem tud életet teremteni. Klónozni is csak tud, hogy kell hozzá egy másik élőlény...

Most így több mint egy hét távlatából ha ténylegesen érdekel a dolog filozófiai háttere röviden és tömören az, hogy ezzel nem lehet tényszerű alapon vitatkozni. Emiatt szeretik sokan sok civilizációban előhúzni. A hit mindig azt a lyukat tömi ki, ahol a tudásunk hiányos, és nem tudunk abszolút igazságokat megfogalmazni.

Ami azért is nagyon durva, mert igazából semmilyen abszolút igazságot nem tudunk megfogalmazni, ezért félünk. Egy olyan világegyetemben élünk, amit a véletlen ural, ezt letömi az emberek torkán nem lehet. Ezt itt is láthatod, megy a hiszti, hogy nem nem is a véletlen, azért mert mi a véletlen? Valami, amit nem értünk, egyszerűen a mi logikánk az teljesen a newtoni világképen van, hogy van ok és okozat és ha eleget tudsz, akkor mindent ki lehet számolni. Csak a valóságban ez nem működik, na most ezt a kellemetlen káoszt szeretik feloldani, a helyét kitömi a vallásos hittel. Úgy a tudományban mint a társadalomban, politikában.

Azért, mert a vallás kiveszi az ismeretlent az egyenletből.

Eldobod a dobókockát, azt mondjuk, hogy az eredmény véletlenszerű. De nem véletlen, ezt egy nagyon precíz számítógép az eldobás pillanatában a kocka tulajdonságaiból, sebességéből, anyagából, az asztal anyagából stb már kiszámolhatja, hogy pontosan mi lesz az eredmény. Tehát előre definiálva van, szó sincs közbenső isteni vezérlésről, se véletlenről. Mindkettőt legfeljebb belefantáziáljuk.

Aztán eldobsz 200 dobókockát, a dobókockák eredményének összege pedig mindig szinte pontosan 700 lesz. Ez nem lehet véletlen, ugye? Hát nem is az. Na de hogy lehet a véletlenszerűből nem véletlen? Nagy számok törvénye: ez már statisztikai eloszlás. Tehát ha elég nagy a minta, akkor nincs is értelme valószínűségről beszélni.

Egy osztállyal fentebb azt is könnyű belátni, hogy az evolúció se véletlen, hanem egy nagyon jól leírt matematikai modell, ami a világ minden területén jelen van, ahol van verseny. Egy irányított folyamat, aminek az egyik mozgatóeleme a valószínűség. Az csak egy dolog, hogy a biológiában fedeztük fel először, és ezért csodálkozom, amikor egyesek tagadják a létezését, közben meglepődnek, hogy már van olyan önvezető autó, ami taxiként funkcionál biztonsági sofőr nélkül (Waymo). Nahát!

Mert mi emberek igazából nem értjük a véletlent, nem tudjuk befolyásolni, emiatt félünk tőle. Vannak olyan dolgok, amikre van szavunk, de felfogni nem tudjuk, ilyen ez is. Egy klasszikus példa, fogsz egy atommagot, ami instabilabbak közé tartozik, az az atom dönthet úgy, hogy maghasadással továbbalakul egy másik atommá már ma, vagy nem alakul át csak több milliárd év múlva. Amikor arról beszélünk, hogy felezési idő, az csak akkor nyeri el az értelmét, ha több atommagod van, ha csak egy van, akkor szinte semmit nem mond. Az egyes atommagok jövőjéről csak a véletlen dönt. Ezt megemészteni nagyon nehéz, mert van egy bizonytalanságérzetet, ez pedig ellentmond az általunk megtapasztalt nagyobb világnak. A mi makroszkopikus világunk ok-okozat összefüggésekre épül, ha leugrasz egy szikláról a mélybe lezuhansz, működik az ok-okozat.

A kvantum szinten ilyen nincs, ott véletlen van.

Gondolom hallottál már róla, hogy van egy olyan kifejezés, hogy létbizonytalanság, amikor valaki szegény, és nem tudja, hogy mit hoz a holnap, nem tudja, hogy most a csekkeket fizesse ki vagy rendesen egyen, nem tudja, hogy lesz-e munkája pár hónap múlva stb. Az ilyen emberek általában stresszesebbek, idegesebbek, félnek a jövőtől, mert nem tudják, hogy mit hoz. Nem értik a világot, amiben élnek. Mert számukra csupán a véletlenek vannak, ezért népszeű az olyan politikai rendszer, ami kiveszi ezt a véletlent a világból, ezért szeretik sokan a Kádár-rendszer létbiztonságát, ami mindenkinek munkát adott, nem volt véletlen, hogy lesz-e megélhetés. A véletlen az bizonytalanság, a bizonytalanság pedig veszélyes, ezért utáljuk, és belekapaszkodunk mindenbe, hogy megszüntessük, és a vallás illetve a hit egy nagyon kényelmes módja ennek, éppúgy a politikában mint az egyén életében.