Ha valaki "proli", azaz rabszolga létben van, neki sehogy nincs kiút ebből a helyzetből?

Ez a proli-dolog nálam kicsit a kényelmességről is szól. Ne értsetek félre, nem bántásból mondom.

Van mondjuk az illető, alacsony végzettséggel vagy anélkül, dolgozik segédmunkásként, konyhai kisegítőként, rakodómunkásként, fűtő, karbantartó, mittudomén miként...

Régen nem volt könnyű kiút ebből. Most, ha van egy kis eszed, de leginkább életösztönöd (!), akkor felcsapod az internetet és számos olyan dolgot találsz amivel tudsz előrébb menni. Ha valamit megtanulsz készíteni, a neten el tudod adni (vatera, eBay) és ha jól csinálod, tudod növelni az egészet. Én eBayen kereskedem pl (ez egy viszontkereskedelem amúgy és nem ebből élek) és látom, hogy ha csak ezzel foglalkoznék, egy éven belül fel tudnék építeni belőle mondjuk havi 200 ezret (illetve onanntól akár jóval többet is), ami máris több mint a legalja fizu. És ezért annyit kellene tennem hogy módszeresen forgatom vissza - miközben máshol dolgozom még - a bevételem a portéka nagybani megvásárlására. 1-2 naponta postázás, csomagolgatás. És ezt lehet csinálni Mucsaröcsögéről is.

Ez csak egy lehetőség a sok közül.

Ha van eszed és "életből" nem vagy kettes alá, akkor nem kell prolinak lenned akkor sem ha nincs végzettséged. Ennyi. Olyan könnyű azt mondani hogy "én csak ennyit tudok csinálni" Jaj de nagyon kényelmes dolog a siránkozás.

ui: amúgy pont ez az a hozzáállás, amit mondtam. A kényelmesség. "nem éri meg feladni"... "biztonságos állás"... De egy ponton megéri. Miért, ha jól tudom sokan panaszkodnak a 80-100-120 ezer Ft-os bérük miatt. Annál sztem mondjuk havi kb. 200 ezer jobb, ráadásul otthonról. Biztonságos állás? Olyan nincs már rég és nem is lesz. Ez egy múltrendszeri kifejezés.

Szóval a kényelem = hát lehet, biztos, de én nem tudom... hogy kezdenék neki... meghát ugye mivan hogyha... Meg ilyenek. Persze ebben még szükség van a generációváltásra is. De sajnos jelenleg is munkásosztályt épít a kormány, nem tanult embereket szeretne látni, hanem kihasználható, formálható és elesettségükből fakadóan érzelmileg zsarolható társadalmat. (bocs az off-ért)

Nekem azt mondta a drága nagyapám: "ne legyél soha, senkinek a kapcarongya". Megfogadtam, áldom érte.

Ha teszel a sorsodért akkor haladsz és fejlődsz, ha nem, akkor meg élhetsz úgy mint az alga az akváriumban. Te döntesz.

Amíg nem keresel annyit hogy feladd a bejelentett állásod, addig ez sima ügy. Utána pedig annyi megoldás van.... Keresel a környezetedben valakit, barátot, rokont, köthettek munkaszerződést, bejelenteni téged napi 2 órára, azután fizetsz járulékot. A TB (ami már nem az) 7000 Ft havonta. Ha sikerül bőven 200e fölé menned, mondjuk havi 3-400 ezer körül, már érdemes elgondolkozni a KATA adózási formán, ezzel az összes járulékos terhed havi 50e Ft lesz.

Nyugdíjra mondjuk a mostani 50-eseknek még valóban kell gondolniuk. Én harmincasként már nem gondolok rá feszülten, nem lesz elég hidegvízre sem, se így, se úgy. A régi nyugdíjrendszer csak művi módon (mint most) tartható fent, évtizedekig ez nem fog menni. Inkább befektetni kell, ingatlant, földet venni, stb.

Mindegy én soha nem kerestem ezeket a nyugdíj-tb-biztonságos állás kifogásokat (amik tudom hogy nem azok, de valahol mégis), soha nem voltam alkalmazott. Mostanra havi 600e és 1M között meg tudok keresni, saját nevem alatt adózva, becsületes munkával, nem lopok meg senkit, nem verek át senkit, nem piramisjátékozom, nem ügynökösködöm, nem árulok Amway-t sem :) . Heti 2-3 napot dolgozom ha összeadom. Nem kérkedésből mondom, csak mint adat.

Szerintem lehetséges kiszabadulni a mókuskerékből, ennyit akartam sugallni.