Csak nekem tűnik úgy hogy a Magyarországon lévő gyárak-vállalkozások rabszolgát csinálnak az emberekből?

2 dolog:

150 fokos gumigyárral kapcsolatban annyi, hogy a proletárok egy napra ledobták a láncaikat és nyertek 15 perc hírnevet. A munka meg vagy velük vagy nélkülük folytatórik tovább.

Ha pedig pénzért akar valaki dolgozni az már rég rossz. Dolgozz hivatásból, mert szereted csinálni. A fizetésről akár le is mondhat mert nem a pénz számít, hanem az innováció és hogy mennyi jót teszel. Nézd meg a Prezit. Az innováció a legfontosabb, a többi dolog, pl a fizetés az szükségtelen.

25/F, nettó 350, programozó

2 dolog:

- be kell jelenteni a törvénysértéseket

- nem muszáj ilyen helyen dolgozni

. Az Európai Közösségben csak az áruk, termékek árai egyenlítődnek ki kötelezően, a béreket szinten tartatják. Ugyanazért a munkáért, teljesítményért, színvonalért, mennyiségért, minőségért ugyanolyan szakképzettséggel, ugyanannak a többnemzetiségű cégnek, transznacionális cégnek a kelet - európai vállalatánál harmad, negyed, esetenként ötödannyit fizetnek a kelet - európai dolgozónak.

Mi ez, ha nem újkori rabszolgatartás! Egy cégen belül, egy földrészen, egymás szomszédságában, egy szövetségi rendszerben készakarva nem nyitják, nem rendelik el, hogy Európán belül ugyanazért a munkáért ugyanazt a bért fizessék, így a rabszolgatartó világrend marad és még nagyobb hasznot csinál magának a bevándoroltatásokkal, elvándoroltatásokkal, a bérek leszorításával, a rendszert működtetőknek, tulajdonosoknak, felügyelőknek, rabszolgakereskedőknek, rabszolgahajcsároknak.

Néhány évtizeddel ezelőtt még nem volt ekkora különbség rabszolga és rabszolga tartója között: elvileg szabad, demokráciában élő, jogokkal rendelkező dolgozó és a legtöbbször láthatatlan tulajdonosi, beláthatatlan uralmi rendszer, átláthatatlan hatalmi szerkezet, áttekinthetetlen, szoros, bonyolult birtokosi, politikai és gyakran alvilági összefonódás között. Az állattartást szigorúan szabályozzák, ami fontos, azonban az embertartást nem szabályozzák.

A gerjesztett népvándoroltatás, a megszervezett bevándoroltatás nemcsak a béreket szorítja le a minimálbérre munkaerő túlkínálatot előidézve, egyúttal pótolja az alacsony születésszám miatt elöregedő, európai lakosságot és növeli a fogyasztók, a hitelfelvevők számát.

Mi ma a rabszolga? Nem hord rabláncot, van mobil telefonja, még személygépkocsija is, meg sem korbácsolják, és mégis rab és mégis szolga. Rabja egy világrendszernek, amelyből képtelen, vagy nem akar kitörni és, amelyben kiszolgáltatott, hajszálon lóg a léte és szolgál egy őt kihasználó, kizsákmányoló, aljas rendet, aminek alapelve a megtévesztés a kettős beszéd által és a megfélemlítés.

Kelet - Közép - Európában szándékosan nem emelték a béreket, csupán az áruk, termékek ára volt nyugat - európai a béreket szándékosan nem zárkóztatták fel a nyugat - európai áruk, termékek béréhez. Ösztönző erő kellett arra, hogy az emberek egy rész elhagyja hazáját anyagi javak megszerzése céljából, hiteltörlesztés céljából, háború kirobbantása által,… tehát politikai - gazdasági nyomással hatottak az emberekre.

Az ukrajnai egyetemek, szakiskolák előtt tolonganak a többnemzetiségű cégek munkaerőt toborzó ügynökei. A 100 eurós ukrajnai fizetéshez képest még az 1000 eurós bérért is kivándorolnak Ukrajna lakói. A Kelet - Európába települt, nyugat - európai cégek anyavállalatai a bevándoroltak bérét sokallva és lenyomva kelet - európai leányvállalataiktól viszik buszokon saját cégük leányvállalatától saját cégük anyavállalatához a rabszolgákat, akiknek nem kell nyugati nagyságrendű bért fizetniük, elvégre vállalaton belüli kiküldetésről van szó. Az utaztatás, elszállásolás költségei nem okoznak gondot a rabszolgatartók számára. Havonta hazaszállítják a dolgozókat, akik valamennyivel több fizetést kapnak napi díjjal, pótlékkal együtt, mint hazájában, ugyan annál a vállaltnál dolgozva. Mindezt a globális rabszolgatartó rendszer kidolgozásával a háttérhatalom megteheti az Európai Unió segédletével.

Nem mindenkinek van műszaki irányultsága, műszaki érzéke, hogy több százezer forint nagyságrendű fizetéssel rendelkezzen.

Mindeninek egyéni sorsfeladata van és nem mindenki csatlakozhat multikatonaként többnemzetiségű, vagy transznacionális céghez... Létezik még egészségügy, tudós lét, művész lét és a legfontosabb a földművelés és állattenyésztés, ... Nem csupán számítástechnika létezik.

Magyarországra, külföldi multinacionális cégek összeszereldéit (autógyártáshoz) telepíteni, amely egy állattenyésztő - és mezőgazdasági ország domborzati adottsága által, az hiba. A saját gépgyárainkat pedig szándékosan tönkretették,...

Mindenkinek a munkáját meg kellene becsülni, mert vannak, akik a szellemi erejüket, vannak, akik a lelki erejüket, vannak, akik a szellemi és fizikai erejüket adják. Nem csupán azokat a személyeknek a munkáját kellene megbecsülni, akik a pénzügyi és számítástechnikai szakterületen dolgoznak.

Na várjatok, most nektek az a bajotok, hogy a nagy hőség miatt a gyár vezetése leállította a munkát?

A többi része a szövegnek meg csak tipikus gyári munkás picsogás. Igen is kötelezhetnek túlórára, ahol én dolgozok évi 300 órát és ezt úgy mondom, hogy bőven 200 fölött vagyok már én is. De nem az olyanok fognak panaszkodni mint én, hanem az olyanok, akiknek fél év után van 10 és felháborodnak, hogy "mi az, hogy nekem hétvégén dolgozni kell, nekem családom van, meg beteg apám, meg kutyám", de persze a többi munkás helyette is bejön, helyette is el van szakítva a családjától és a szabadidejétől.

Amúgy meg nem a cégeknél kell keresni a hibát, hanem az államnál. Amit az állam megenged, azt a cégek meg is teszik. Az állam megengedi a 300 túlórát és a túlóra elrendelését, és ha egy cégnek szüksége van rá, el is rendeli.