Most akkor ha a devizahitelesek azt követelik, hogy kárpótolja őket a kormány, akkor mit követeljen az aki nem volt annyira retardált, hogy túlköltekezze magát?

#39

Van egy kis szépséghiba az érvelésedben, hogy a kérdező egy szót sem szólt az ellen, hogy az iszapkatasztrófát elszenvedett településeket, házakat mind újjáépítette az állam - az ő pénzéből is.

Amúgy mindig szánalmas amikor egy szabad döntésből eredő hibát valaki ne felvállal, hanem letagad és ahelyett, hogy megköszönné a kapott segítséget (még ha nem is vette igénybe) követeli (??) hogy a döntése minden rossz következményét térítse meg neki (??) az állam. Tök mindegy, hogy egy biztosítás hiánya miatt elszenvedett viharkárról, a háza előtt ki nem tisztított esőcsatorna miatti elöntésről vagy éppen most, a devizahitellel felvállalt kockázatról van szó.

Van egy egyszerű képlet amit az ilyenek nem értenek meg. A SEGÍTSÉG nem kötelező, az LEHET adni. Éppen így nem kötelező elfogadni sem. De ha én hibáztam akkor ne mást okoljak érte és aki segíteni akar, azt ne mocskoljam amiatt, hogy nem azzal, nem úgy aart nekem segíteni ahogyan én elképzeltem - végképpen ne azért, mert nem teszi meg azt, amit nekem kellett volna.

A kérdező jogosan tette fel a kérdését: mi köze van egyáltalán a devizahitelesek kárához a kormánynak?

Én megválaszoltam, hogy mi, hogy miért is kellett (igen, azt a részét kellett) belefolynia és segítenie. De az, hogy te nem érzed a különbséget aközött, hogy valakinek a házát elviszi a víz, mert átszakadt a gát, meg aközött, hogy valaki szándékosan az ártérbe építkezik, ahol tudja, hogy előfordulhat, hogy elönti az ár, az igen sokatmondó.

Igen de az iszapkatasztrófánál sem az államnak kell adni, hanem annak a tetves cégnek aki megölt a butaságával egy tucat embert. Tehát a MAL-nak. Azonnal befagyasztani minden számlájukat. A vezetőségnél teljes vagyonelkobzás és gondatlanságból elkövetett többszörös emberölés.

Elhiszed nekem, hogy nyugaton a MAL vezetősége még bőven a börtönbüntetését ülné és hogy mindenki kártalanítva lett volna bőségesen? De talán még Romániában és Bulgáriában is.

Gondolj csak a veronai busz balesetre. Akiknek nem tetszett a nevetséges kártalanítás azokat elmeorvosi vizsgálatra küldte az állam (!!!).

Egy ilyen dolognál még Romániában is több 10 millió forintos kártalanítás járt volna.

Néhány éve ezelőtt volt egy hajóbaleset az USA-ban, ahol meghalt 2 magyar fiatal. A szülők 10 millió dolláros !!! kártérítést kaptak.

Remélem azért érzed a különbséget.

A probléma az, hogy a bankok szemérmesen elhallgatták, hogy a devizahitel nem jobb mint a forinthitel, vagyis az összköltsége várhatóan ugyanannyi lesz. Az árfolyam ugyanis elvileg trend szerűen folyamatosan emelkedik a magasabb kamatozású országban.

A bankok ehelyett azt mutogatták, hogy az elmúlt években mennyivel erősödött a forint, ami mellesleg pont a devizahitelek elterjedésének volt köszönhető.

A devizahitelesek igazi problémája éppen az volt, hogy nem bővült tovább ez a globális piramisjáték és törlesztésükkel az idegen devizát (CHF) erősítették.

Amerikában a Red Bull is millió dolláros kártérítést fizetett a megtévesztő reklám szlogen miatt.

Itt Európában elég puhány a bíróság. Itt hajlamosabbak a bírák az átvert embereket hibáztatni, akárcsak a kérdező, de reméljük, hogy felnyílik a bíróság szeme.

A szomszédomhoz betörtek és kártalanították. Nem volt berácsozva a háza.

Kérdező!

Szerinted, mit követeljek amiért fáradtságos munkával be rácsoztam a házam nyílászáróit?

"Ez egy szabad ország. Bárki megihatja, eldevizahitelezheti, elkártyázhatja a jövedelmét szabadon. Senkire nincs és nem volt kényszerítve semmi."

Ebben azért nem értek egyet.

A pénzintézeti tevékenységet szigorú törvények szabályozzák.

A kérdés persze az, hogy ezekből a szabályokból mennyit tartanak be.

Például:

- Magánszemély üzletszerűen nem adhat kölcsön mert bebörtönözhetik érte. Tehát ez a tevékenység néhány bank monopóliuma. Ők kartellben határozzák meg az árakat, persze a kartellezést is tiltja a törvény, de nem jár érte börtön, a büntetést pedig egyszerűen beárazzák.

- Ha közvetlenül szerencsejátékra (kártyajátékra) adnának kölcsönt, akkor bottal üthetné a nyomát, mert jogszabály tiltja.

- A jogszabályok egy sor tájékoztatási kötelezettséget írnak elő a bankok számára.

A bankok a kötelező tájékoztatásokat hiányosan vagy egyáltalán nem adták át. Most azt vizsgálják a bíróságok, hogy mi legyen a tájékoztatási kötelezettség elmulasztásának a jogkövetkezménye. Mi az az szankció, ami arányos, visszatartó erejű és még az adósnak nem veszi el a kedvét, hogy bírósághoz forduljon a panaszával? Lássuk be a pénzügyi felügyelet szemet hunyt sok disznóság felett, és a hazai bankrendszer maffia módszerekkel dolgozik. Még az is belefér, hogy bezúzzák a Szász Károly (PSZÁF vezetője) fejét.

Amikor 2008-ban begyűrűzött a pénzügyi válság Európába, Lengyelországban csökkentek a devizahitelek kamatai, annyival amennyivel a svájci alapkamat csökkent.

Ezzel szemben Magyarországon minden bank kamatot emelt. Hogy miért? Mert megtehette, mert senki sem kényszerítette őket a kamat csökkentésre.

10 évvel később a devizahiteles (DH) törvények is csak annyit értek el, hogy a kamat fix lett. Hogy miért? Mert megengedhetik maguknak, hiszen semelyik felügyeleti szerv nem kéri rajtuk számon, és ez nagyon nagy baj.

Nekem a szerződésben le van írva, hogy az ügyleti kamat a LIBOR-hoz fog igazodni. De miközben a LIBOR csökkent addig a tisztességesnek nevezett elszámolásban sem számolt a bank csökkenő kamattal.

Úgy tűnik kizárólag a bank tisztességére van bízva, hogy mit tart be a szerződésből. Tisztességből viszont kevés van nála.

"Egyáltalán mi köze ehhez a kormánynak?"

Van kötelezettsége a kormánynak.

C-26/13 ügy Kásler per 78. pontja szerint, hogy:

Az eladókkal vagy szolgáltatókkal szemben kiszolgáltatott helyzetben lévő fogyasztók számára

biztosított védelemhez fűződő közérdek jellegére és fontosságára tekintettel a 93/13 irányelv – amint az a huszonnegyedik preambulumbekezdésével összefüggésben értelmezett 7. cikkének (1) bekezdéséből következik – arra kötelezi a tagállamokat, hogy rendelkezzenek megfelelő és hatékony eszközökről annak érdekében, „hogy megszüntessék az eladók vagy szolgáltatók fogyasztókkal kötött szerződéseiben a tisztességtelen feltételek alkalmazását” (lásd: Banco Español de Crédito ítélet, EU:C:2012:349, 68. pont).