Ki számít ma Magyarországon értelmiséginek?

Az értelmiség arra a szűkebb társadalmi csoportra vonatkozik, akik formálják, befolyásolják, irányítják a kultúrát, politikát, társadalmat.

(Tágabb értelemben minden szellemi foglalkozású ide tartozik.)

Magyarországon ezt a réteget a politikusok jelentik és befolyásosabb megmondóemberek, tanácsadók.

Hofi Géza mondta anno :

A világon az emberi ész van a legjobban szétosztva. Mindenki meg van győződve róla, hogy neki egy kicsivel több jutott.

Elengedhetetlenek ;

1 - akinek diplomája van. A magas fokú analizáló gondolkodás mindennek az alapja, ezt valahol el is kell sajátítani

2 - aki tájékozódik napjaink problémáiban. Olyan hiteles hírforrásokat olvas, amiben példaértékű emberek (orvosok,gondolkodók,tudósok) írnak véleményt társadalmunk jelentős problémáival (migráció,genderizmus) pl a Magyar idők,888. Olvassa és elgondolkodik rajta

3 - Az is elengedhetetlen követelmény, hogy saját kiforrott filozófiája legyen. A magyar nemzethez leginkább a konzervatív-keresztényi ideológia áll közel. Fontos, hogy távlatokban szemlélődjön a világ általános dolgaiban. Lássa, hogy korunk égető problémái pl a liberalizmushoz köthető genderizmus, ami ellentétben áll az emberiséget megalkotó evolúció alapvető következtetéseivel előbb-utóbb társadalmi problémákat fog generálni, melyek hosszú távú hatása az emberiség pusztulásának kezdete.

Fel kell tudni ismerni ezeket a tendenciákat és a megfelelő válaszokat adva kell azt az oldalt megszavazni, amely az elkerülhetetlen konfliktusokat megelőzi. Jelenleg Magyarország jó irányba tart ezen a téren pl a nyugat európai értelmiséggel ellentétben

A fanyalgóknak üzenem, lehet utánam csinálni

[link]

Értelmiségire több meghatározás is lehetséges:

1. Ha valakire a sajtó vagy média úgy utal mint "értelmiségi", akkor végzettségétől és hivatásától függetlenül a világ dolgaiban elmélyült közgondolkodót értenek alatta. Ez leggyakrabban olyan tudós vagy művész, aki saját szaktudományán vagy művészeti kifejezésmódján túlmutatva, általánosabb, szélesebb és mélyebb műveltséggel rendelkezik. A világ fontos kérdéseiben mértékadó véleményt tud kialakítani, kifejteni és védeni. (Pl. Hankiss Elemér, Csányi Vilmos, Heller Ágnes, Tamás Gáspár Miklós, Popper Péter, hogy nagy élőket és holtakat is említsek.)

2. Tágabb értelemben értelmiségi az, aki értelmiségi hivatást gyakorol. (Alapesetben tudós-kutató vagy művész, illetve olyan gyakorlati szakember aki a szakmáját tudományos vagy művészi fokon, azaz a lehető legmagasabb szinten gyakorolja pl. orvos, mérnök, tanár, pap lehet ilyen, ha felemelkedett saját hivatásához).

3. Még tágabb értelemben értelmiségi az, aki értelmiségi hivatáshoz szükséges végzettséggel rendelkezik, függetlenül attól, hogy ténylegesen mi a foglalkozása. (Ez a végzettség hagyományosan a teljes egyetemi képzési ciklus elvégzésére vonatkozott (doktorátus, ma PhD vagy DLA fokozat, de gyakran -még ennél is tágabb értelemben- minden felsőfokú (nem teljes ciklusú) diplomát (pl. BSc/BA, MSc/MA) is értelmiségi létre vonatkozó képesítésnek tekintenek sokan.

4. A monarchia idején (vagy esetleg még háború előtt a Horthy-korszakban is) a fogalom a közemberek szintjén még nagyobb kört érintett, hiszen ha az utcában volt egy idős néni vagy bácsi akihez fordulni lehetett nehéz kérdésekkel, mert közismert írástudó volt, esetleg jelesre "maturált" egy jónevű gimnáziumban, vagy nem érettségizett ugyan, de elvégezte a polgári iskola után a tanítóképzőt, akkor azt a szűkebb (pláne falusi, proletár vagy kispolgári) körben értelmiséginek tekintették és ekként tisztelték is. Akkor ez az "érettségi"-szint messze többet jelentett, mint ma egy gyenge főiskola, de talán még egy egyetemnél is, hacsak nem egy kiemelkedő kutatóegyetemről és ott szerzett PhD fokozatról beszélünk.