Van még olyan, aki ellenzéki volt, fideszes lett?

"Eközben a kormány oldalon stabilitás van, és a gazdaság stabilan fejlődik, a bérek emelkednek."

Nyugodtan legyél fideszes, ha ezek az "érveid". Beleillesz a körbe...ne is gondolkozz. Azon se hogy a szerinted emelkedő béreket nem Orbán hanem a munkáltató adja.

A fidesz jó, a fidesz remek, a világ vezető nagyhatalma lettünk leigáztuk az usát és oroszországot éjjen a fidesz!

Hahahaha..

Van. A fél ország, akik tanultak 2006-ból, meg a szoci kormányzásvalóságából. Dr. Drábik János egyik ide vágó megjegyzése:

"2006 fordulópont volt. A magyar lakosság többsége ekkor értette meg, hogy nincs hová hátrálnia, ha kollaboráns vezető rétegei - a pénzvilág zsarolásának engedve - beszüntetik a nemzeti kockázatra épülő nagy szolidaritási rendszerek közfinanszírozását. Az előző rendszer a rendkívül alacsony munkabéreket kiegészítette béren kívüli juttatásokkal. A közvagyont magának kisajátító és külföldieknek játékpénzért átengedő kollaboráns érdekcsoportok arra hivatkozva akarnak most szabadulni a közfeladatok finanszírozásától, hogy az állami vagyon eltűnt, és nincs meg már a belőle korábban befolyt tőkejövedelem. De a lakosságnak sincs tőkejövedelme, mivel a közvagyon nem az ő magánvagyona lett. A koalíciós kormányzat akkor hivatkozhatna joggal arra, hogy a magyarok most már egyénileg gondoskodjanak magukról, ha a közvagyont a privatizáló érdekcsoportok neki juttatták volna."

Kérdező, kezd kinyílni a szemed - csak így tovább!

Ha valaki csak odáig képes látni, hogy az utóbbi időben relatíve nőtt a fizetése, akkor hajrá, legyen fideszes. Azért vannak emberek, akik a pénzen túl is látnak és nem tetszik nekik mindaz, ami most történik az országban.

Ha majd bejönnek a közigazgatási bíróságok és neked esetleg peres ügyed lesz az állammal, lehet megérted amit írtam.

Egyébként amikor több hang is képviselheti magát, nem pedig egy vezérhangot követ mindenki némán, azt demokráciának és nem anarchiának nevezik.

2006-ban is mindenki csak azt nézte, hogy nőtt a fizetése...Ma már tudják, hogy miből nőtt. Mert hát fedezetlen hitelből fizették ugyebár. Akkor is ment az orbán-fóbia, aztán jött a meglepi, azóta se hevertük ki. De semmi gond, fizetgessétek csak a 2002-2006-ban hitelből emelt fizetéseket, tudjátok, azt, amelyet Gyurcsány is bevallott, bár elszámolni sose tudott vele. Egy kis olvasnivaló, szívjátok csak magatokba a tudományt!

[link]

Így már jobban érthető, miért lett megint 2/3!

Úgy döntöttem, mégis ide kiteszem a fenti hivatkozást, mely a parlamenti jegyzőkönyvből való! Tanuljatok csak!

DR. ÁDER JÁNOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Három éve irányítja az országot a Medgyessy-Gyurcsány-kormány, úgyhogy ideje a számvetésnek. Azért, hogy kellő időt biztosítsunk az önök számára arra, hogy a választási ígéreteikről számot adjanak, nem is egy, hanem két vitanapot kezdeményeztünk. A következő vitanapon, két hét múlva majd beszélnünk kell arról, hogy a Medgyessy-Gyurcsány-kormány hogyan vetkőztette gatyára az önkormányzatokat, hogy intenzív osztályra küldte az egészségügyi intézményeket, hogy kiütötte a magyar sportot, és hogy nem mecénása, hanem “zsugori uramö-ja volt a magyar kultúrának.

A mai politikai vitanapon elsősorban gazdasági, mezőgazdasági kérdésekről és a kormányt körüllengő korrupcióról fogunk beszélni.

Hallottuk az imént kormánypárti képviselőktől a győzelmi jelentéseket; és nagyon sajnálom, hogy a mai politikai vitanaptól Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úr megfutamodott. (Dr. Vojnik Mária: Ne röhögtess már! - Dr. Katona Béla: Fél tőled!) Még jobban sajnálom, hogy az államtitkárok hároméves értékelése ugyanolyan minősíthetetlen volt, mint a kormány hároméves tevékenysége. Egy szerencséje van az államtitkár asszonynak és az államtitkár uraknak, hogy valószínűleg a mai érettségi botrány a meglehetősen szerényre sikerült teljesítményükről egy kicsit eltereli majd a figyelmet. (Dr. Vojnik Mária: Hogy jön ez ide, képviselő úr?)

Két dumakormánya is volt az elmúlt három évben Magyarországnak, két dumakormány, amelyik egyfolytában ígérgetett. Emlékeznek még? Az ígérgetés 2002 tavaszán kezdődött. Miniszterelnök úr - kérdezném, ha itt lenne -, emlékszik-e még, mit ígértek a beteg embereknek? Ingyen gyógyszert a szívbetegeknek (A Fidesz soraiból: Ó!), és a gyógyszerárak féken tartását a többieknek. Ezzel szemben mi a valóság? Ötször emelték a gyógyszerek árát, van olyan szívgyógyszer, ami 130 százalékkal emelkedett, de van olyan más gyógyszer is, amelyik 200-300 százalékkal.

Miniszterelnök úr - kérdezném, ha itt lenne -, emlékszik-e, mit ígértek a diákoknak? Ingyenes utazást. Mi a valóság? A diákbérlet ára 2002-ben 1315 forint volt, 2005 januárjában 2250 forint. Ez 70 százalékos emelés. Ráadásul most május 1-jétől további emelkedés következett be. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Éljen május 1-je!)

Miniszterelnök úr - kérdezném, ha itt lenne -, mit ígértek a Tisza mentén élőknek? Azt, hogy 2004 végére, a múlt év végére befejezik a Tisza teljes árvízvédelmi rendszerének kiépítését. Ezzel szemben mi a valóság? 2003-ban megépítettek a szükséges és ígért 600 kilométer töltés helyett 8 kilométert, majd utána olyan nagyon lendületbe jöttek, hogy 2004-ben ez a szám 3,5 kilométerre módosult. Csak emlékeztetőül mondanám önöknek, hogy a polgári kormány teljes ciklusában 203 kilométer töltésépítést és gáterősítési munkát végzett el. (Taps a Fidesz soraiból.)

A Tisza mentén élő másfélmillió embernek azt ígérték, hogy 2004 végére biztonságban lesznek. És mit mond most nekik Magyarország miniszterelnöke? Hogy az ott élők az időjárás és a sors kezében vannak. (A Fidesz soraiból: Szégyen!)

De tegyünk fel néhány további kérdést! Ingyenes lett-e az étkezés a bölcsődékben és az óvodákban? (A Fidesz soraiból: Mi az hogy!) Ingyenes lett-e a tankönyv az általános iskolákban? (Kovács Tibor: Igen!) Megkapták-e az egészségügyben dolgozók az egyévi bérüknek megfelelő hűségjutalmat? (A Fidesz soraiból: Mi az hogy!) Harmincnyolc órára csökkent-e a munkahét? Kiemelt bérezést kapnak-e a rendőrök? Megépül-e a ciklus végéig a 800 kilométer új autópálya? - mert ami épül, az is kétszer annyiért, mint a polgári kormány idején. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Úgy van! - Soltész Miklós: Szégyen!) Telepítenek-e 300 ezer hektár új erdőt, és felszámolják-e az összes illegális hulladéklerakót, mint ahogy ezt önök a ciklus végéig ígérték?

És nemcsak az a baj, tisztelt hölgyeim és uraim, hogy nem teljesítik a választási ígéreteiket, hanem még szemérmetlenül az emberek szemébe hazudnak. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Így van!) Hadd mondjak erre két példát!

folyt köv.:

folyt:

Medgyessy Péter a választási kampányban azt mondta: hány évre, húsz évre ígérjem, hogy nem lesz gázáremelés? Önök fizetett hirdetést adtak föl a következőképpen; nem olyan mulatságos ez, Göndör képviselő úr. (Göndör István: Önök csinálták, drága Áder úr!) A fizetett hirdetés így szólt, emlékeztetem rá, sajnálom, hogy ön már nem emlékszik rá, és sajnálom, hogy ilyen mulatságosnak tekinti a korábbi vállalásukat. Emlékeztetem: “garantáljuk: nem lesz gázáremelésö. Utána folytatás a második sorban: “nem lesz gyógyszeráremelésö. Ez az önök fizetett hirdetése és óriásplakátokon reklámozott választási ígérete volt. (Zaj, közbeszólások a Fidesz soraiból: Úgy van!) Ehhez képest a gázár a polgári kormány időszakában, amikor önök átvették a kormányzást, 40 forint 50 fillér volt, most pedig 65 forint. (Zaj, közbeszólások a Fidesz soraiból: Bravó!)

Veres János még államtitkárként azt mondta, amikor egy interpelláció és azonnali kérdés formájában próbáltuk megtudakolni, hogy mit is kell értenünk az alatt, ha Medgyessy Péter azt mondja, húsz évre, hány évre ígérjem, hogy nem lesz gázáremelés, akkor Veres János kioktatott bennünket, és a következőket mondta: mindannyian tudjuk, hogy piacgazdasági körülmények között nem lehet tartósan áreltérítésben gondolkodni. (Zaj, közbeszólás a Fidesz soraiból: Kapolyi meg…)

Nézzünk egy másik példát a hazudozásaikra! Önök a választási kampányban az otthonteremtési támogatások bővítését ígérték. Ehhez képest csökkentették a felvehető hitel nagyságát, megemelték a kamatot, rövidítették a hitel futamidejét, és megkurtították az adókedvezményeket. (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Úgy van!) Arra azért természetesen odafigyeltek a kormány tagjai, Kökény Mihály, Kovács László, Csabai Lászlóné, Magyar Bálint és Gál J. Zoltán (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Göndör István!), hogy a kedvezmények szűkítése előtt felvegyék az általuk sokat kritizált otthonteremtési hiteleket. (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Úgy van! - Szégyen!) Az ígérgetés aztán folytatódott az önkormányzati kampány során is. Belvízelvezető rendszerek megépítését, a 44-es, 47-es út négysávossá szélesítését (Közbeszólások a Fidesz soraiból: 8-as út!), új dunai hidat, színházi rekonstrukciókat, új színházakat, elkerülő utakat szinte minden nagyobb város köré és a nagyvárosok teljes csatornázását ígérték önök. Sokan csóválják a fejüket, Csákabonyi képviselő úr is. Még őt is meglepi, úgy látom, hogy ennyi mindent ígértek. (Derültség a Fidesz soraiban. - Dr. Csákabonyi Balázs: Meg sem szólaltam!) Érdemes lenne elővenni a 2002-es önkormányzati választási kampányban elhangzott ígéreteket, tisztelt képviselő úr.

Elmúlt a két választási kampány, jöttek a dolgos hétköznapok. De a kormány újabb ígéreteket fogalmazott meg. Két tucat olyan programot, akciótervet indítottak el, csak néhányat címszavakban: Európa-terv, nemzeti foglalkoztatási akcióterv, sport XXI, és még sorolhatnám, amikből semmi nem lett. Látványos bejelentések, fogadkozások, melldöngetés, PR-akciók, és a végén semmi nem lett ezekből.

Most pedig a legújabb PR-akció a száz tyúklépés programja. (Derültség a Fidesz soraiból.) A 2005-ös költségvetés, amit tavaly decemberben fogadta el önök, megmutatta a kormányzati ígéretek korlátait. Tudják-e, tisztelt kormánypárti képviselő hölgyek és urak, hogy több mint száz olyan ígéretük van, aminek a fedezetét a 2005-ös költségvetés nem tartalmazza, azaz a ciklus végéig sem fog megvalósulni. Tudják-e ezt? Számot vetettek-e ezzel? Nem véletlenül üzentek önöknek a soproniak. Nem tudom, megértették-e az üzenetet? Az első fordulóban 40 százalék volt a kormánypárti jelölt és a Fidesz jelöltje közötti különbség, ez két hét alatt 54 százalékra nőtt. Nem kellene a soproniak és a többi magyarországi választópolgár üzenetét megérteni a magyarországi Stan és Pannak? (Derültség a Fidesz soraiban.) - miniszterelnök úr, mondanám, ha itt lenne. Az pedig már a szemérmetlenség csimborasszója, hogy amikor a Fidesz megfogalmazta a nemzeti petícióját, akkor önök demagógiával és populizmussal vádoltak bennünket. Miközben pontosan tudták, hogy a petíció aláírói minden egyes pontban kevesebbet kértek önöktől, mint amit önök 2002 tavaszán a választási kampányukban megígértek.

Tisztelt Országgyűlés! Az európai uniós csatlakozás lehetőséget jelentett Magyarország számára. Mindenki jól fog járni - hallhattuk Kovács László akkori külügyminisztert, meg egyébként is jók a csajok, meg nyithatunk cukrászdát Bécsben - igaz? Hárommilliárd forintot költöttek el az európai uniós választási kampányra. De jó helye is lenne annak a pénznek! De tudná használni most az egészségügyi tárca, ugye?! Fontosabb, hasznosabb célokra, igaz, államtitkár asszony? Talán még a mezőgazdasági tárca is tudna vele valamit kezdeni, ezzel a 3 milliárd forinttal.

De nem ez a nagy baj igazán. A nagy baj az, hogy ahogy önök kormányra kerültek, elfelejtették harcos ellenzékiségüket. A harcos ellenzékiségük egyik pillanatról a másikra elpárolgott, és ahogy tárgyaltak a még lezáratlan fejezetekről, folyamatosan adták fel Magyarország érdekeit. Ezért van az, hogy a tejkvótánál, a búzakvótánál és a szarvasmarhakvótánál is lényegesen rosszabb eredményt értek el a koppenhágai tárgyalásokon, mint amit el lehetett volna érni, és mint amire a polgári kormány javaslatot fogalmazott meg. Ezért van az, tisztelt hölgyeim és uraim, hogy Magyarország, a magyarországi választópolgárok több mint 130 milliárd forintot fizettek be az Európai Unió büdzséjébe tavaly, és onnan a pályázókhoz ennél 40 milliárd forinttal kevesebb érkezett meg. Ez botrány, tisztelt hölgyeim és uraim! Ha a legfrissebb adatokat számba vesszük, és megnézzük, hogy az egy főre jutó uniós támogatások vonatkozásában hogy állunk, akkor azt látjuk, hogy míg Litvánia fejenként 107 eurót tudott megszerezni, addig Magyarország 16-ot. Ezzel a legeslegutolsók vagyunk a tíz csatlakozó ország közül. Le vagyunk maradva, mint a borravaló - mondhatnánk (Zaj, közbeszólások a Fidesz soraiból.); tudják, az a borravaló, amit éppen megadóztatni készülnek.

Apropó, adó! Az imént azt hallhattuk kormánypárti képviselőktől, hogy csökkentették az adókat. (Derültség a Fidesz soraiban.) Hát, akkor lapozzák fel, tisztelt hölgyeim és uraim, a Magyar Közlöny hivatalos számait! Abban megjelentek az adóemelések. Az elmúlt három évben önök mást sem mondtak, azt mondták, hogy csökkenteni fogják az adókat. Ezzel kampányoltak három évig. Minden évben azt láttuk, hogy az első 8 hónapban másról sem beszéltek, másról sem dumáltak, csak hogy adócsökkentés, adócsökkentés, adócsökkentés. Aztán elérkeztünk augusztushoz, szeptemberhez, és az Országgyűlés újabb és újabb adóemelésekről döntött. Az önök mérlege a következő: 33 adóemelés és 6 új adó. Ezenkívül megszámlálhatatlan mértékben és elviselhetetlen mértékben emelték meg az illetékeket, ezzel jelentős többletterhet rakva a magyar választópolgárok vállára.

Ha már itt tartunk, néhány szót ejtsünk a magyar gazdaság állapotáról is! Erről részletesebben majd Varga Mihály fog önöknek néhány szót szólni. Föl kell tennünk két kérdést: jobb-e ma a magyar gazdaság állapota, mint három évvel ezelőtt, vagy akár csak jobb-e a magyar gazdaság állapota, mint fél évvel ezelőtt? Mind a két kérdésre sajnos azt a választ kell adnunk, hogy nem. Én csak két példát hadd mondjak erre önöknek! Munkanélküliség: a polgári kormány idején a munkanélküliség magasabb volt, mint 9 százalék. Ezt a polgári kormány négy év alatt 6 százalék alá csökkentette. Önök 5,7 százalékról az év elejére 7 százalék fölé tornázták föl a munkanélküliséget.

Egy másik adat: az államadósság. A polgári kormány négy év alatt 61 százalékról 53,5 százalékra csökkentette az államadósságnak a nemzeti jövedelemhez viszonyított arányát. Mit tettek önök ehhez képest? Három év alatt az 53,5 százalékról ismét 60 százalék fölé növelték az államadósság arányát. (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Úgy van! Bravó!) Egyfolytában más sem zajlott az elmúlt három évben, mint kísérletezés. Kísérleteznek a magyar gazdasággal, és kísérleteznek a magyar emberekkel. (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Úgy van! - Érettségi! - Dilettánsok!)

Jól mutatja az ország nemzetközi megítélésének romlása is mindezt. Egyetlen példát hadd mondjak az idő rövidségére tekintettel! A világgazdasági fórum az üzleti versenyképesség szempontjából rangsorolta Magyarországot 2002-ben. Akkor a 28. helyen voltunk. Egy évvel később, 2003-ban, a szocialista kormányzás lendületes eredményének következtében 38.-ak lettünk, tehát 10 hellyel csúsztunk hátrébb, majd egy újabb év elteltével már az 53. helyen tanyáztunk. (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Lendületes!) Ez ám a lendület!

Néhány mondatot szóljunk még az államadósságról, hiszen a munkanélküliség növekedése mellett az államadósság növekedése az egyik legdrámaibb kérdés. Már a múlt év végén 3500 milliárddal nőtt a magyar államadósság. Ezt még önök megfejelték az első két hónapban fölvett további hitelekkel. Több mint 4000 milliárd forintos hitelt vettek föl az elmúlt három esztendőben. Hónapok óta kérdezgetjük önöktől, hogy hol a pénz, hová költötték, mire költötték. Ha figyelembe vesszük azt, hogy önöknek az adóemelések révén jelentős többlet-adóbevételeik voltak, ha figyelembe vesszük azt, hogy hatalmas mennyiségű állami vagyont adtak el, és ebből szintén többlet költségvetési bevételeik voltak; ha figyelembe vesszük azt, hogy több megszorító csomagot is életbe léptettek, ami további költségvetési bevételeket biztosított az önök számára, akkor nem egyszeresen, hanem kétszeresen, háromszorosan is indokolt föltenni azt a kérdést, hogy hol pénz, mire költötték. (Göndör István: Vagy ön nem mond igazat.)

(10.10)

Ha a személyi jövedelemadó vonatkozásában vizsgáljuk az államadósság növekedését, akkor azt látjuk, hogy 1998-ban a teljes személyi jövedelemadó-bevétel nem volt elegendő az adósságszolgálat törlesztésére. A teljes személyi jövedelemadó 138 százalékát - tehát 40 százalékkal többet, mint amit minden választópolgár befizetett a magyar költségvetésbe személyi jövedelemadó formájában - fizettük ki adósságszolgálatra. Ezt a polgári kormány négy év alatt letornázta oda, hogy a személyi jövedelemadó kevesebb mint 70 százalékát fizettük adósságtörlesztésre évente. (Göndör István: És közben zsugorodott a gazdaság!)

Most hol tartunk? Hol tartunk, Göndör képviselő úr? Ott, hogy majdnem a teljes egészét a személyi jövedelemadó-bevételnek megint adósságtörlesztésre fordítjuk, közel 90 százalékát. Ez az önök teljesítménye! (Göndör István: És nő a gazdaság! - Közbeszólás a Fidesz soraiból: Szégyen!) Az Orbán-kormány, ellentétben önökkel (Kovács Tibor: Hazavitte!), el tudott számolni azzal, hogy mire költötte az adóforintokat. Csak emlékeztetőül: szociális bérlakások, termálfürdők építése, új hidak, párkányi híd, tiszaugi híd, szekszárdi híd, fecskeház a fiataloknak, új szociális intézmények, új kollégiumok, Budapesten Nemzeti Színház, Millenáris Park, új buszpályaudvar, Budapest Sportaréna, Sándor-palota, dél-pesti szennyvíztisztító, hogy csak néhányat említsek a megvalósult beruházások közül.

És önök? Önök el tudnak számolni? (Göndör István: El.) Mi épült itt három év alatt? Mondjanak vagy mutassanak csak egyetlen olyan beruházást, amit önök kezdtek el építeni, és már átadtak vagy át fognak adni a ciklus hátralevő részében! És miközben a gazdasági teljesítményben önök folyamatosan lemaradtak, egyvalamiben élen jártak: a zavaros, korrupciógyanús ügyek gyártásában. (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Így van! Így igaz!)

Nem volt olyan hét, hogy ne robbant volna ki valamilyen botrány. Gyurcsány Ferenc korábbi üzlettársai egyre nagyobb falatokat szereztek meg az állami vagyonból. A szocialistákhoz közeli vállalkozók kaptak sorra állami megrendeléseket, sőt az egyik leggazdagabb szocialista képviselő, Kapolyi László is állami megrendeléshez juthatott. Hattyúház-botrány, európai uniós rajzfilmbotrány, vádemelés Lendvai Ildikó kampányfőnök ellen, hogy csak néhány példát soroljak. (Cöcögés az ellenzéki padsorokból.)

De a zűrös ügyekből nem maradt ki a kisebbik koalíciós párt sem, az SZDSZ sem. Közbeszerzés nélküli pályázatok az SZDSZ kampányában tevékenykedőknek. Kakaóbiztos számítógépek kétszeres áron. 37 ezer forintos órabér a volt SZDSZ-es képviselőnek, hogy Wekler Ferenc és Demszky Gábor botrányairól már ne is beszéljünk. Máig nem adott választ Medgyessy Péter arra a kérdésünkre, hogy mit értett az alatt, amikor azt mondta, hogy az SZDSZ tele van korrupciós ügyekkel.

Gondolom, majd a viszontválaszban elhangzik, hogy a Fidesznek nincsenek javaslatai, nem voltak javaslatai az elmúlt három év során sem. Hát akkor néhány adatot hadd ajánljak az önök figyelmébe! 2003 májusa és 2005 áprilisa között az elmúlt két évben, míg a kormány 182 javaslatot tett le a Ház asztalára, addig a Fidesz-frakció 158-at. Alig van különbség. 2002 óta, a kormányváltás óta több mint kétszáz javaslatot tettünk le a Ház asztalára, 116 törvényjavaslatot nyújtottunk be, és 85 országgyűlési határozati javaslatot. Önök ezek közül alig támogattak valamit.

Talán azt is mondhatnánk, hogy mi, a Fidesz-frakció száz lépéssel a Gyurcsány-kormány előtt jár. (Derültség az ellenzéki padsorokban.) Az azonban mindenképpen elgondolkodtató, hogy még azokat a javaslatainkat sem támogatták önök, amik az önök korábbi választási ígéreteire vonatkoztak - még ezeket sem támogatták.

Így aztán végezetül nem is tehetek mást, mint hogy a Pester Lloydnak az egyik legutóbbi számában megjelent írásból idézek önöknek. Ebben ez olvasható: Magyarországnak nem száz kis lépésre van szüksége, hanem egy nagyra (Közbeszólás az ellenzéki padsorokból: Kormányváltására!), Gyurcsány Ferenc lelépésére.

Van mit olvasgatni!