Magyarországon mindig ilyen volt a politikai gondolkodás?

A magyarok képesek bármiért is utálni a másikat, szóval ez nem oszt, nem szoroz.

Ha nincs olyan ember a közelükben, aki másik rasszba, másik vallásba vagy másik nemzetiségbe tartozik, akkor szimplán keresnek egy másik magyart és azért kötnek bele, mert rosszul nézett rájuk, nem jól áll a haja és miért úgy készíti a sertéspörköltet, ahogy nem lenne szabad készíteni, mert azt csak úgy lehet csinálni, ahogy ők tudják és másképp nem.

#1

Azért a "lakosság fele nagyon szereti Orbánt" nem helytálló!

A lakosság kis része szereti Orbán, valamivel többen ellenzékiek, és az ország legnagyobb része rühelli az ellenzéket.

Legalább is szerintem...

Visszafelé haladva.

Orbánt nem „szeretik”, hanem istenítik ezek a kevesek. Szeretni értelmesen is lehet.

A magyarok mentalitására (utálatára) jó példa, hogy külföldön, ha két magyar találkozik, elfordítja a fejét. Ha két más nemzetiségű találkozik örömmel megállak tapasztalatot cserélni.

Egyetértek azokkal, akik azt mondják, a dolog a Fidesz hatására kezdett elhatalmasodni. Először, mikor elvesztették az áhított és megszerzett hatalmat. Minthogy profi módon csinálják, hamar észrevették, ez kiválóan működik, mert kiváló talajra hullik. Azóta ezt fokozzák egyre szélesebb területen. Ez lényegében egy durva formája az oszd meg és uralkodj elvnek. Aki gyűlöl, nem képes megértést tanúsítani. De vitára se képes. Ez plusz hozadék, hiszen ah nincs vita, nem kerülnek felszínre anomáliák.

Nem kérdező, a liberálisok és a nemzetiek ellentéte egy teljesen más dolog és nagyon régi. A minőségét nem a nézetkülönbség mértéke, hanem az intelligencia határozza meg. Minél primitívebb, annál durvább. De a mai egy új minőség. Ez más, nem hasonlítható ahhoz a régihez, csak szeretik az emberek így nevezni (nem véletlenül, hanem manipuláció hatására). Korábban csak nagyon primitív esetben következett be, hogy emberek elfordultka egymástól. És fontos, nem feltétlenül politikai okból. Bármi alap lehetett, a politikának nem volt kitűntetett szerepe. Ezt mesterségesen kreálták módszeres (majdnem azt mondanám, tudományos) alapossággal. Az egy spontán jelenség volt, ez nem. Most nem azt kérdezzük, mik a gondolataid, hanem azt, melyik párt híve vagy. Ez eldönt mindent. A véleményed nem számít. A pártállásod számít. Ez nem az emberek tulajdonsága, ez egy helyzet, amit létrehoztak, fenntartanak a hatalom megtartása érdekében. Itt a fő baj az, hogy nem olyan, mint a kifosztás. Azt, ha van lehetőséged, van akaratod, pótolni tudod. Fájdalmas, de megoldható. Ha azonban ez a szemlélet tulajdonságoddá, megszokássá válik, nem kiirtható. A helyzet megszűnik, te olyan maradsz. Ezért akarják ennyire. Önjáró. És ragályosabb bármely fertőző betegségnél. Ezt nem más rendszer tudja feloldani (egyébként azt a másrendszert is neked kéne létrehozni), hanem a tudatos kerülése a gyűlöletnek. Keress társakat. Még vannak! Lépjetek fel együtt. Természettörvény, hogy a dolgok a legnagyobb erő irányába hatnak. Tanulhattad fizikából a dinamika fejezetben. Az embernél az erő a tömeg, mert annak van szemlélete, „köz”véleménye, ami alól nehéz kibújni. Ne hagyd, hogy a közvélemény az legyen, a gyűlölködés természetes. Nem az, sőt az ember vesztét okozza.

A magyar politikai gondolkodást kizárólag a magyar emberek tudják alakítani, és az olyan lesz, amilyenné teszik. Ha van akarat, van képesség, bármi lehet. A mostani akarat, hogy gyűlölködj. Törjük meg ezt az akaratot. Fordítsuk meg, működjünk együtt, higgyünk egymásban, de ne tűrjük, hogy megalázzanak, méltóságunkat, függetlenségünket elvegyék. Mert akkor mindent elvettek.

#14

Hát tudod, nagyon igaz az,hogy madarat tolláról, embert barátjáról ismerni meg.

Nagyon másmilyen közegben mozogsz, mint én. Én magam soha, sehol nem ezt tapasztaltam magyar között általánosságban és nem ezt a viselkedést láttam külföldön sem. Van pár rokonom, jó sok ismerősöm is aki kint él és éppen ellenkezőleg beszéltek, a kinti magyarok összetartásáról, arról hogy őket hogy fogadták, miben segítették amikor kimentek.

De az tény, hogy nagyon sok ember hozzád hasonlan látja a világot, mindig mindenben a rosszat veszi csak észre.

Ettől nem a világ rossz, csak te éled meg a saját életedet rossznak.