Miért aránytalan a választási rendszer? Hogyan jött ki a 2/3ad?
Sziasztok.
Kérlek ha lehet, ne Orbán fanatikusak vagy Vona imádók írjanak, mert nem veszekedést akarok.
Valaki le tudná írni hogyan jött ki a 2/3-ad, és miért mondják azt, hogy ez nem demokratikus?
Elég fiatal vagyok és tényleg nem értek ehhez, de ezt szeretném megérteni.
Alapvetően a Fidesz szerzett 48%-ot a pártlistás szavazatoknál, és majdnem minden körzetben a Fidesz egyéni jelöltje nyert. Ezek így összeadódnak és úgy jön ki a 68%? Vagy nem értem miért 68%ban fideszesekből áll a parlament, ha 52%ot kapott az ellenzék összesen?
Lehet hülye kérdés, és hülyén is érzem magam, hogy nem tudom megérteni, szóval az ilyen fajta kommenteket ha lehet hanyagoljuk, mert magamtól is tudom. :D
A választókerületekben az nyer, aki a legtöbb szavazatot kapja. Tehát szélsőséges esetben mondjuk ha van 10 jelölt és mindegyik kb ugyanannyi szavazatot kap, akkor éppen 10% körüli szavazataránnyal is lehet nyerni, ami viszont azt jelenti, hogy a szavazók 90%-ának a szavazata megy a kukába. Lássuk be, azért ez tényleg nem a legdemokratikusabb rendszer, pláne, hogy a kerülethatárok meghatározásánál óriási a manipuláció lehetősége, amivel az aktuális hatalom természetesen mindig él is. Nem véletlen, hogy ezt a rendszert meghaladta az idő, tisztán egyéni képviselős rendszer (angolul first-past-the-post) Európában már csak Nagy-Britanniában van (ott is lázadnak ellene), mindenütt máshol arányosították a rendszert.
Több módszer is van az arányosításra. Franciaországban például két fordulót tartanak (ilyen volt Magyarországon is régebben). Németországban és Magyarországon vegyesen van pártlistás és egyéni rendszer (Németországban arányosabb, mert ott nem fix a parlamenti helyek száma: annyi listás hely van a végén, ami megközelítőleg olyan arányokat alakít a parlamentben, ami tükrözi a szavazatarányokat). Van ahol tisztán listás rendszer van, és ezek közül is van olyan, ahol nincs bejutási küszöb (Hollandia, Izrael), és olyan ahol van (Szlovákia). Aztán van olyan rendszer is, ahol az egyéni képviselőket rangsorolják a választók, és ha a győztes nem éri el az 50%-ot, akkor megnézik a szavazók második preferációit is. Ilyen van például Ausztráliában, de így választják meg a londoni polgármestert is. Szóval rengeteg lehetőség van.
Alapvetően szerintem a magyar rendszer nem antidemokratikus, és előnye, hogy arányosít a listával, de a helyi képviseletet is megoldja. Ugye a szimpla pártlistával az a baj, hogy a választó nem szólhat bele, ki kerül a listára (bár van olyan rendszer is, ahol igen). Szóval nem a rendszerrel van a baj, inkább a megvalósítással. A kerülethatárok meghatározásával például. De Magyarországon a választási rendszernél sokkal nagyobb probléma például az ami a közmédiában folyik, az hogy vidéken a helyi lapok kőkemény propagandát nyomnak, stb.
#1 Még csak véletlenül sem ez volt a kérdés...
#2 Nagyon köszi a választ!
• A magyar országgyűlési képviselők létszáma 199 fő.
Ennek 2/3-a 132,6…
• 106 úgynevezett egyéni választókerület van. Az egyéni listán szerepelők közül minden választókerületben az kap képviselői helyet, aki a legtöbb szavazatot kapja.
Így lesz 106 képviselő a 199 fős országgyűlésben.
Marad 93 kiosztható hely.
• Nem csak egyéni jelöltekre lehetett szavazni, hanem országos pártlistán pártra, pártszövetségre is.
Ez volt a szavazók nagy többségénél. Azonban lehetett nemzetiségi szavazóként regisztrálni. Aki így regisztrált, nem pártlistát, hanem nemzetiségi listát kapott.
Egy nemzetiségi képviselő elérte azt a szavazatarányt, hogy képviselő legyen, így a 93 helyből is 1 foglalt lett.
A 92 helyet azok közt a pártok, pártszövetségek közt osztották ki, amelyek elérték a bejutási küszöböt.
Egy pártnál ez a pártlistákra leadott összes szavazat 5%-a, 2 párt szövetségénél (FIDESZ-KDNP, MSZP-PÁRBESZÉD) ez 10%.
A FIDESZ-KDNP pártszövetség a hazai szavazóktól az összes pártlistás szavazat 47,36%-át kapta. (Ezt emlegetik „csak” 48%-ként.)
Ezért, a megmaradt 92 helyből, arányosan 92 * 47,36 / 100 = 43,5712 hely járna.
Ha szabálytalanul, lefelé kerekítek, akkor 43.
A 91 egyéni hellyel együtt ez 91 + 43 = 134 hely, ami több a 2/3-ot jelentő 132,6.-tól.
Sokan igazságtalannak tartják, hogy a nem Magyarországon élők is szavazhatnak.
Ők csak pártlistára szavazhattak, és szinte csak a FIDESZ-KDNP-re szavaztak.
Az ő szavazatikkal a FIDESZ-KDNP listás aránya 49,60% lett.
Arányosan, a 92 helyből ez 92 * 49,6 / 100 = 45,63 hely járna.
Ez a 91 egyéni hellyel együtt legalább 91 + 45 = 136 helyet jelentene.
Azonban, a FIDESZ-KDNP a 92 helyből nem hogy nem kapott 45 helyet, de még a csak hazai szavazatok alapján arányos 43 helyet sem.
42 helyet kaptak.
Ennek oka az úgynevezett töredékszavazat.
• Azért, hogy a # 2-es válasz elején írt példaeset („a szavazók 90%-ának a szavazata megy a kukába”) ne legyen, lett kitalálva a töredékszavazat.
Amelyik párt, pártszövetség jelöltje nem győz az egyéni választókerületben, annak az összes szavazatát hozzáadják az őt jelölő párt, pártszövetség listás szavazataihoz.
De, a győztesnél is keletkeznek az egyéni mandátumban nem hasznosuló szavazatok. A győzelemhez, a képviselői hely megszerzéséhez az is elegendő, ha 1-gyel több szavazatot kap, mint a második helyezett. Az ezen felüli szavazatok hatástalanok lennének, nem hasznosulnának. De hasznosulnak, mert ezek is töredékszavazatnak számítanak, és ezeket is hozzáadják a győztest jelölő párt, pártszövetség listás szavazataihoz.
Nagyon kis mértékben így is keletkeznek nem hasznosuló szavazatok.
Egyrészt, a független képviselőknél, akiket nem párt, pártszövetség jelöl az egyéni listán.
Másrészt azoknak a pártoknak a jelöltjeinél, amely pártok nem érték el a küszöböt, nem jutottak be a parlamentbe, és nem vettek részt a 92 hely kiosztásában.
Az előző arányos számolásokból kiderül, hogy a 92 helyből a töredékszavazatok miatt kapott a FIDESZ-KDNP a szavazatarányostól kevesebb helyet.
• Tisztelt kérdező!
Úgy, ahogyan a kérdésedben van, nem lehet átlagolni, százalékot számolni.
Okkal nem értetted, milyen számolási móddal jön az ki, amit emlegetnek. Azt nem számolási eljárás alapján hangoztatják.
Akik a 48%-ból lett aránytalan 2/3-ot emlegetik, az összes képviselői helyről írnak, beszélnek, ugyanakkor csak ezek egy részének elosztásában (92 hely) van szerepe annak a bizonyos 48% körüli értéknek. A 106 helyből 91 megnyerését már nem említik, pedig ezekkel együtt lett meg a 2/3 (91+42=133 > 132,666...).
Úgy valóban aránytalannak mutatható be a választási rendszer, ha csak a képviselői helyek egy részének (ráadásul kisebb részének) elosztására szolgáló adatot viszonyítanak a más módon is kiosztott helyek összességéhez.
Ez olyan, mintha az anyuka adna a gyereknek 4800 Ft-ot, az apuka 5200 Ft-ot, és az anyuka méltatlankodna, hogyan tudott a gyerek 6600 Ft-ért venni valamit? Hát, ha nem tud az 5200 Ft-ról; vagy nem akar tudni róla, hogy valami tisztességtelenséget tételezhessen fel a gyerekről, akkor méltatlankodhat is.
Azert nzert mert csak egz fordulo volt.
Ha ketto lett volna,lehet veszitett volna.
Most nem volna aki megvedje a magyar orszagot...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!