Miért aránytalan a magyar választási rendszer?

A magyar választási rendszer úgy működik, hogy először is parlamentet választunk. Akinek 50%+1 helye van a parlamentben, az alakíthat kormányt. 200 parlamenti hely van, ebből 106 területi alapú és 94 listás. A területi alapú azt jelenti, hogy van egy választókörzet és az válasz egy parlamenti tagot. A listás pedig azt jelenti, hogy mondjuk a Fidesz kap 40%-ot, akkor a listás helyek 40%-ára Fideszes képviselők kerülnek. Eddig tiszta?

Na most, mi ezzel a baj? Hát az, hogy Magyarországon nincs nagy eltérés az egyes választókörzetek között. Van ahol a Fidesz 50%-on van, és van ahol 30%-on. Kb. ekkora a szórás. Ha van egy párt, ami legalább 5-10%-kal vezet a második helyen levő előtt, akkor meg fogja nyerni a választókörzeteknek olyan 90%-át. Vegyük pl. a Fideszt. A szavazatok 44%-át kapták listán, vagyis kb. 40 helyük lett a parlamentben a 94 listás helyből. Ez eddig arányos. A második helyen álló baloldali összefogás listán 26%-ot ért el, és kb. ez is volt az országgyűlés listás részében az arányuk. Ez eddig szép és jó. Csakhogy a Fidesz elvitt a 106-ból 96 egyéni helyet is. Vagyis összességében a 44%-kal a parlamenti helyek 67%-át nyerték meg. Az MSZP pedig a 26%-kal 19%-ot szerzett az országgyűlésben. A Jobbik 23%-kal 11%-ot szerzett. Az LMP pedig nem vitt el semmilyen egyéni körzetet, ezért 5%-kal 2,5%-ot kapott. Vagyis a nyertes túlnyeri magát, mindenki más pedig kb. a felét kapja az országgyűlésben a tényleges értékének. Más szóval, a nyertes megkapja az országgyűlés kb. felét, és a maradékot szétosztják a nyertes és a vesztesek között. Mintha lenne egy verseny, amire a vefizetett pénzt szétosztják az első három hely között 50%, 30% és 20% arányban. Csak azt elfelejtik mondani, hogy a nyertes megkap 50%-ot, és a maradékot osztják el megint 50-30-20 arányban. Vagyis a nyertes itt 75%-ot kap, mert csak.

Szóval felmerülhet a kérdés, hogy miért van területi alapú választás. Mi az értelme ilyesminek? Alapvetően az az oka, hogy pl. az UK-ban ez nagyobb hatalmat ad pl. a skótoknak, mint amit maguktól elérnének. Hiszen kevesen vannak, de mégsem lehet úgy Egyesült Királyságuk, hogy a skótok összességében kis %-ot tesznek ki, és ezért semmibe semmi beleszólásuk nem lehet. Viszont ott az a helyzet, hogy Skóciában az ő pártjuk nagyon magas támogatottságot élvez, mindehol máshol meg kb. 0 a támogatottságuk. Vagyis a területi alapú rendszer lényege az, hogy HELYILEG ERŐS mozgalmaknak több erőt adjon. De ilyenek Magyarországon NINCSENEK. Itt viszonylag homogén a társadalom, és így bárki, aki olyan 5-10%-kal vezet a többi párt előtt, meg fogja nyerni majdnem az összes helyi mandátumot. Vagyis a 2/3-os, alkotmánymódosító erőhöz a szükséges 134 helyből megkapnak kb. 100-at. Vagyis egy szétmorzsolt mezőnyben nincs szükség szövetségekre, nincs szükség többségi támogatásra. Kb. 30%-kal 2/3-ot lehet szerezni, és akár 10%-kal is abszolút többséget, ha a szavazat eléggé szétoszlik.

A magyar választási rendszer, amit a Fidesz kitalált, úgy működik, hogy bárki aki több szavazatot kap a második helyen végzettnél, teljhatalmat kapjon. Így a nyertesnek, akármilyen népszerűtlen, nincs szüksége semmiféle kompromisszumkötésre. Nincs szükség politikai szövetségekre, nincs szükség semmire. Arra van szükség, hogy te kapd a legtöbb szavazatot, és akkor 4 évig te vagy Magyarország teljhatalmú ura mindenféle korlátozás nélkül. Ha szét van szeletelve a mezőny, akkor 10%-kal már kormányt alapíthatsz, 30%-kal már megváltoztathatod az alkotmányt.

És még annyit tennék hozzá, hogy ez nem "így alakult". A Fidesz teljesen tudatosan azért építette ilyenre, hogy maguknak kedvezzenek. Ők pontosan tudják, hogy szét van szeletelve a mezőny, és azt is, hogy nem elég népszerűek, de senki nem lépne velük szövetségre. Ezért terveztek egy olyan rendszert, ahol nagyon kevés szavazattal is alkotmánymódosító hatalmat csinálnak maguknak.

fidesz alakította így ki

alkotmányt módosított ha valami kenye kedve szerinti pénzszórás alkotmányellenes volt

törvényt módosított ha valami mutyi útjába át valamelyik törvény

ilyen a diktatúrákba szokás

#4 Amiket leírtál az igaz, de tegyük hozzá, hogy Magyarországon szinte mindig is (rendszerváltás után biztosan) így működött a választási rendszer (többfordulós részt leszámítva). Továbbá van egy 5%-os bekerülési küszöb, ami koalícióban összeadódik, max 15%-ig. Ezáltal a kis pártok ki is vannak szórva.

Mindenesetre a választási rendszer egy erős kormánypárt kialakulásának kedvez. Így, ha valamelyik párt eléri az 50%-os arányt, akkor gyakorlatilag tőle függ a miniszterelnök, miniszterek, kormány alakítás, köztársasági elnök megválasztása...

"fidesz alakította így ki"

Rendszerváltás óta van így, de grat a tudatlanságodnak.

#9

2011 óta van így, de gratulálok a tudatlanságodhoz. A rendszerváltás óta van listás-területi kevert rendszer, de a Fidesz 2011-es törvénye óta van ennyire elcseszve. 2014-ben a Fidesz 44%-kal a parlamentben 67%-ot kapott. Egy régebbi választást véve, pl. 2008-ban az akkori rendszerrel az MSZP 46%-kal a parlamentben 49%-ot kapott. Igen, akkor is igaz volt, hogy a nyertes túlnyeri magát. Csak éppen az arányok kicsit realisztikusabbak voltak. Az MSZP-nek még a 2014-es Fidesz eredménynél jobb eredménnyel is szövetséget kellett kötnie a kormányalakításhoz. A Fidesz ennél rosszabb eredménnyel nem csak hogy egyedül kormányt tudott alakítani, de egyenesen alkotmánymódosító többséget szerzett.

Szóval az, hogy a rendszerváltás óta hasonló rendszer van, egyáltalán nem igaz. Felületesen hasonló volt a rendszer, de lényegileg nagyon is más volt. 2014 előtt sorra alakultak a koalíciós kormányok. A választási rendszer hatalmat adott a kis pártoknak és szövetségekbe kényszerítette a nagyokat. A mostani pedig lefossa a kis pártokat, lefossa a közepes pártokat és lefossa a nagy pártokat. Van egy győztes párt, aki a hatalom 100%-át birtokolja, és vannak mások, akik csak úgy vannak.