Egy kapitalizmus mitől lesz vadkapitalizmus és mitől lesz jóléti kapitalizmus?
Vegyük példának Magyarország és Ausztria példáját. Azon belül is, hogy pontosítsunk Budapest és Bécs ellentétét.
Ugye már Budapesten egy 2 szobás panel lakás bérleti díja 500 Euro, az átlagfizetés nettó 700 Euro. Bécsben egy 2 szobás lakás 750 Euro az átlagfizetés nettó 1950 Euro. A bolti árak pedig gyakorlatilag ugyan olyanok.
Tehát, ha nem örököltél tőkét (latinul capital-t), akkor Budapesten ugyanolyan árszínvonalon 200 Euro-ból kell megélned, Bécsben pedig 1200 Euro-ból. Mindkét helyen átlagfizetésekkel számolunk. Könnyen ki lehet silabizálni a számokból, hogy az előbbi az vadkapitalizmus, a másik pedig jóléti kapitalizmus. Ugyanez a vadkapitalizmus van Oroszországban, Ukrajnában és a többi volt kommunista országban, ahol kapitalizmusra váltottak, ezen kívül Kínában is. A jóléti kapitalizmus meg ugye a fejlett országokra jellemző, Nyugat-Európa, USA, Kanada, Ausztrália.
De a kérdés az, hogy mi tesz egy kapitalizmust vaddá, és mi tesz jólétivé? Amint láthattuk, nem kellenek eget verő földrajzi távolságok a két szélsőséghez.
válasza:Egyrészt a példádnak semmi köze a kapitalizmus témaköréhez, másrészt teljesen hibás is:
-A megélhetés ára Bécsben 55%-al magasabb.
-A megélhetés ára (lakás költségeivel együtt) Bécsben 65%-al magasabb.
-Bérleti költségek Bécsben 95%-al magasabbak.
-Az éttermi költségek Bécsben 83%-al magasabbak.
-A háztartási bevásárlás költségei 82%-al magasabbak.
-Bécsben a helyi vásárlóerő 76%-al magasabb.
Nem kell önjelölt statisztikai hivatalt játszani, a numbeo.com-on ( [link] ) minden adat megtalálható, semmi értelme saját kútfőből kitalált költségekkel varázsolnod.
A kérdésre válaszolva: leginkább a kapitalisták etikusságától és az állam szabályozási szerepétől függ a dolog. Ahol a tulajdonos belátja, hogy nincs értelme napi 12 órát dolgoztatni az alkalmazottat, mert semmivel sem teljesít jobban, mint napi 8 órában, ott jóléti kapitalizmus alakul ki. Ahol az állam közbelép és azt mondja, hogy nem dolgoztathatsz akármennyit, szintén. Vadkapitalizmus meg az, ahol egyik sem szól közbe - a 20. század elején lehetett ez utoljára elterjedt, de a II. vh óta gyakorlatilag már csak szórványjelenség.
válasza:Minden az adott társadalom kulturális és morális színvonalán múlik.
"Amint láthattuk, nem kellenek eget verő földrajzi távolságok a két szélsőséghez."
Hát nem, mi pont itt vagyunk a két kultúra határvonalánál.
válasza:Úgy,hogy a törvényeket az állam hozza.
Az államot a kormány irányítja,amit a nép választ.
Ha a nép olyan kormányt választ,ami a vadkapitalizmust segíti elő törvényeivel,akkor olyan lesz,ha szolidárisat,akkor olyan lesz.
Lehet olyan kormányt választani aki progresszívan adóztat vagy olyat is,aki egyforma adókulcsot mér a különböző keresetűek.
Lehet olyan munka törvénykönyvet megalkotni,ami szem előtt tartja a vállalkozók és a munkavállalók jogait egy tűrhető arányban,vagy olyat is,ami totálisan ellehetetleníti az alkalmazottat.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!