Magyarországon már nem érdemes egyetemre menni, mert egy szakmunkás többet keres már mint egy diplomás?

#20

Ha nem vetted volna észre én is ugyanazt mondom mint te csak pepitában, az a 100 meg jó lesz mondjuk 50-nek is.

De itt már volt valaki aki tényleg a lényeget fogalmazta meg. Próbáld azt csinálni amit szeretsz, amiben ki tudsz teljesedni, amit totálisan a magadénak érzel és akkor már nagy bajod nem lehet

nekünk 3 hétre a 700 az anyagon felül volt

4 szobára jah meg az hogy nem egybõl jöttek áprilisban lett szólva június közepén jöttek annyi melója van pedig még a netet se nagyon tudja használni csak apróhirdetést tud feladni újságba meg ismerősei vannak 50 plusszos

"Mert az a 250 már rögtön nettó? És csak 1 ember bére? További költsége nincs a festőnek? Minden egyes héten ki tudja számlázni ezt az összeget? Ezek fontos kérdések, ha már nettó munkabérrel hasonlítod össze."

Ez a 250 csak a munkadíja amit egyedül csinál. Anyagdíj nincs benne. Ez havi 1 milliós fizetés egy szakmunkásnál, nem kispiskóta.

"Egyik kollega lakásfelújtásra kapott a festésre, meszelésre, tapétázásra árajánlatot. Egy hétre 250 e munkadíjjal. Most egy közgazdász,mérnök, de informatikus is hol keres havni nettó 1 milliót?"

Na jó, de akkor ott munka folyik, nem a szokásos szocialista munkatempó a kötelező félóránkénti láblógatással.

Dolgoztatok ti már brigádban? Ha elmegy a főnök megáll a munka.

És ez a segédmunkásoktól kezdve a mérnökökig mindenhol létező jelenség.

Hát nem tudom... Én ezerszer szívesebben tanulok 5 évig egyetemen olyat, amit szeretek, érdekel, jól megy és céljaim vannak vele, mint egy akármilyen szakmát, amihez semmi közöm nincsen. Lehetséges, hogy kevesebb pénzt fogok vele keresni, de legalább olyan munkát fogok végezni, amiben látom a jövőmet, amit szeretek és élvezek, jó körülmények között, irodában és nem egy építkezésen a tűző napon, porban vagy esetleg a szemerkélő esőben, sárban...bár lányként számomra ezek a munkák eleve kiesnek, eszembe nem jutna egyik hasonló szakma sem. A többi úgymond “nőiesebb” szakma pl. szakács, cukrász, varrónő, kozmetikus pedig szerintem egyáltalán nem olyan jövedelmező...

Ugyanakkor ezen vitatkozni szerintem teljesen felesleges mert mindenkinek mások a szempontjai és az igényei is. Én úgy gondolom, hogy ahogyan nem mindenki való egyetemre, úgyanúgy nem mindenki való szakmunkára. Az a legjobb, ha mindenki azt tanulja, amihez affinitást érez és amiben el tudja képzelni magát mert akkor annak lesz eredménye. A környezetemben azt tapasztaltam, hogy azok a szakmunkások keresnek jól, akik valóban elszántak, szeretik a munkájukat és szorgalmasak, dolgoznak, fejlesztik magukat és jó, minőségi munkát adnak ki a kezükből...viszont a kontárokkal, akik semmit nem tudnak normálisan megcsinálni, mindent összebarmolnak dunát lehet rekeszteni és egyáltalán nem a “milliós keresetű” kategóriába tartoznak....Annak idején az összes ismerősöm (és jó sokan voltak, de iparis tanároktól is hallottam, hogy a többségre igaz) azért ment szakmát tanulni mert buták és lusták voltak, más iskolába esélyük sem volt bekerülni és örültek mert “ott úgysem kell tanulni” és akkor az majd nekik jó lesz, de egyikük sem azért ment oda mert az adott szakma érdekelte és el akarta sajátítani az ahhoz szükséges tudást. Sokan ott is hagyták, de a nagy részüket végigrugdosták az iskolán, most van egy papírjuk, de igazából semmihez sem értenek...sőt, konkrétan van olyan ismerősöm, aki írni és olvasni sem tud. Egyébként szerintem a diplomásokra is igaz, hogy az, akit pl. a szülők belekényszerítenek és így-úgy elvégzi az egyetemet, de semmi kedve nincsen hozzá, az ugyanúgy nem megy semmire a diplomájával.

Nem értem, hogy miért mindig a festők meg kőművesek kerülnek elő a szövegekben.

Szakmák, amihez kell az ész, akár a diplomához: márkaszervízes szerelő, fogtechnikus, rendszergazda, pénzūgyi előadó, gyógymasszőr..Sorolhatnám! Van köztük irodai, vegyszermentes is! Sokszor barátságosabb, mint kuksolni egy rakat paragrafus felett!