Ti adnátok szavazójogot az alapműveltséggel nem rendelkezőknek?

IGEN.

Én korrepetáltam -"önként beosztva"- cigány osztálytársaimat annakidején. Majd megőrültem, mert egyetlen szót nem volt némelyik helyesen leírni, még hónapok utáni gyakorlás után sem. És tényleg nem értette, hogy egyszer még rövid i, vagy két t, máskor meg nem. Biztos, hogy nem fejezték aztán be az általánost.

Magyar anyanyelvűek voltak, mellesleg, csak utólag jöttem rá, hogy cigányok voltak, a kinézetük alapján.

DE elhelyezkedtek dolgozni, építóiparba, konyhára, és rendesen dolgoztak. A nevüket, egyszerű szövegeket -a gyerekeiknek levelet- azért írtak. Jól el lehetett beszélgetni velük hétköznapi dolgokról, háztartásról, kertben mit hogyan csináljon az ember. Tanulni is bőven lehetett tőlük. A gyakorlati ismereteik szerintem jobbak voltak, mint az enyéim.

A Jobbik szavazati jogfosztó baromsága csak egy demagóg hülyeség éppúgy, mint a halálbüntetés. Ezt a politikusaik i s tudják, csak arra jó nekik, hogy róluk beszéljenek. Ha nem tudják, akkor meg lehúzhatják magukat a vécén.

Amúgy az elvet is elvetem, mégpedig azért, mert ha egyszer meghúznak egy ilyen vonalat, akkor a mindenkori politikai párt a saját szavazóbázisa szerint helyezgetheti. sarkított példa: egy kormánypárt, amelyik az ügyvédek körében a legnépszerűbbé válik az egyoldalú intézkedései által, simán hozhat egy olyan törvényt, hogy mindenkitől elveszik a szavazati jogot, kivéve az ügyvédektől. Bumm.

Egyébként is, az analfabéták száma annyira elhanyagolható és csökkenő tendencia, hogy ezzel foglalkozni teljesen érdemtelen, nem befolyásolja a szavazati eredményt. Ráadásul pont a szegények és tudatlanok körében sokkal kisebb a szavazati hajlandóság még akkor is, ha olyan pártról van szó, ami valóban az ő érdekeiket védené.

A pártok az olvasni tudó embereket is megtévesztik milliószámra, szóval ez nem lehet érv, mint ahogy az sem, hogy ezek az emberek tuti, hogy eladják a szavazataikat, hiszen az olvasás tudása nem vezet erkölcsi felemelkedéshez. Vélelmezett törvénysértés miatt pedig nem szabad alapvető jogokat megvonni, bár volt már rá példa. Hallottatok arról, hogy a zsidók állítólag spekulánsok, állítólag ők birtokolják a bankokat, gyárakat, stb. és mindenki mást állítólag tönkretesznek. Hogy ez mennyire igaz, az más kérdés, hogy mekkora bankja lehet egy zsidó órásnak, vagy szabónak, abba senki nem gondolt bele, a lényeg, hogy egyre-másra hozták a zsidótörvényeket, amiben többek között mindenféle tulajdonlási jogtól, végül alapvető szabadságjogtól is megfosztották őket.

Szerintem a helyes út inkább a választási törvények olyan szabályozása lenne, ami egyfelől a csalást szűri ki, első lépésben az ajánlásgyűjtés (ami a kopogtató cédula gyűjtést váltotta fel) rendszerét.

Ha valamit, hát azt lehessen képviselő-, polgármester-JELÖLT. Tőlük elvárható, hogy vizsgázniuk kelljen közigazgatásból és még néhány dologból. Csak hogy tudják, mihez van joguk, mi a kötelességük, hogyan működnek a dolgok, ilyesmi. Wittner Mária a nyolc általánosával vagy Farkas Flórián pl. simán fennakadna a rostán éppúgy, mint számos idióta önkormányzati képviselő.

A cikk engem nem cáfol, csak a címe. Tisztázzunk néhány fogalmat!

Analfabéta az, aki nem tud írni, olvasni. [link]

Iskolaelhagyó az, aki végzettség nélkül megszakítja a tanulmányait. Az általánosban ez egyáltalán nem annyira jellemző, főleg nem első-második-harmadik osztályban.

A funkcionális analfabéta már más tészta, de hidd el, azon a téren is javuló tendencia van még akkor is, ha ezerrel teszik tönkre az oktatást. Ez azonban nem az oktatás érdeme, hanem csak egyszerűen arról van szó, hogy több funkcionális analfabéta hal meg, mint amennyi "termelődik" az ifjúságban.

Egyébként ha a funkcionális analfabétizmusnál húzzuk meg a határt, akkor elég sok településnél szavazók hiányában elmaradna a választás.

Jó. Akkor ha az analfabétákról beszélünk, hadd mondjak valamit.

Kanadában szinte minden évben cikkeznek egy-egy olyan emberről, akiről kiderült utólag , hogy nem tudott olvasni, pedig rendesen leérettségizett. Valahogy soha nem derült ki, a teszteket a megfelelő százalékokra megcsinálta, a krediteket megszerezte, megkapta az érettségi papírt.

Papírja volt, iskolába járt, mégsem tudott olvasni, ahogy utólag kiderült. Tudom ez csak egy-egy ember. Viszont érettségi, nem általános iskola.

Egyetemeken is vannak funkcionális analfabéták, ha már itt tartunk.:-) Nem véletlen, hogy a magyar érettségi nagy részét a szövegértési feladatok teszik ki. Világméretű jelenség, nem magyar sajátosság. Az alapműveltség pedig nálam nem korlátozódik az írni-olvasni tudásra, még a 8 általános elvégzésére sem.

Azt viszont nem tartanám teljesen elvetendőnek, hogy a szavazati jog ugyan általános, de aki élni akar vele, az tegyen is érte. Legalább annyit, hogy regisztráltatja magát, mint az Egyesült Államokban, ahol a regisztrációs lapon mellesleg még a pártprefenciára is rákérdeznek.:-) A regisztrált szavazói státusz egyébként ott bizonyos kötelezettségekkel is jár (nagyon helyesen), ugyanis közülük választják ki bizonyos igazságügyi eljárásokban az esküdteket, ami több napos, hetes elfoglaltsággal és felelősséggel jár, és csak nyomós indokkal (egészségi problémák, 65 év feletti kor pl.) lehet kibújni alóla. Nálunk ez nyilván nem műxik, más a jogrendszerünk, de egyéb közfeladatokkal pl. kiváltható lenne. Nem az a cél, hogy embereket kizárjunk a szavazásból, hanem az, hogy mindenki, aki szavazni óhajt, felelősen éljen ezzel a jogával.