Mi lenne ha felsorolnánk a pozitívumokat Horn Gyuláról?

Kényelmetlen számomra, hogy érvelek az MSZP mellett, mert már nem egészen olyan, mint akkor az adott körülmények között volt.

Akkor egy elég nagy krízis volt, gyorsan kellett sokat megtakarítani.

Egy romló tendenciát javulóba tenni sokkal nagyobb teljesítmény, mint egy javulást szinten tartani. Nem lehet úgy összehasonlítani a két párt teljesítményét, mintha mindketten nulláról indultak volna. Fizikában én ezt a tehetetlenség törvényéhez hasonlítanám.

Gyors eredményeket többnyire megszorításokkal lehet elérni, a reformoknak gyümölcsöző hatásának beéréséhez olykor kell egy kis idő. Amikor egy rakás minisztériumot összevonnak, az befektetés is, de sok volt, olyan, ami hosszútávon is működött. Ezt csak azért mondom, hogy te az MSZP érdemeit is a Fideszének könyveled, ami hiba.

Továbbá a Fidesz már akkor alkalmazta a mostani hozzáállást: a megszorításokat eltúlozni, lázítani, kritizálni, de a kormányon ritkán hozzák helyre a korábban kritizált megszorításokat. (Pl. 13. havi nyugdíj elvételét kritizálták, de még mindig nem vezették vissza, pedig azért már nincs gazdasági világválság, vagy egy konkrét akkori példa kedvéért a korlátozott fogászati tb finanszírozást, pedig a miniszterelnöki vitán is nagyon kritizálta még.)

Hogy a kommunikáció mennyire is számít? A rakás Széll Kálmán tervek is mind megszorítások voltak, más kérdés, hogy azokra azért volt szükség, mert az amúgy igazságtalan egykulcsos SZJA olyan hatalmas bevételkiesést okozott, amit kompenzálni kellett. Pedig mennyivel jobb lett volna az államadósság elleni harcra vagy egészségügyre, oktatásra, közlekedésre fordítani a plusz bevételt. Ha akkoriban a Bokros-csomag helyett a Széll Kálmán-tervet vezetik be, nos azt szidnák ugyanígy, vagy talán még jobban.

Akkoriban az összes volt keleti blokkos országban nagy volt a munkanélküliség, emiatt is pangott a gazdaság. A multikért a környező országok egymás alá licitáltak. így nem jöhetett szóba a multiellenes hozzáállás, mert örültünk, hogy a dolgozóknak adnak munkát.

A gazdaság teljesítményének értékelése sajna nem olyan egyszerű általában, mint ahogy gondoljuk, nem annyi, hogy nézed az esedékes államadósságot, a hiányt, a két kormány esetén.

Van ugyanis pl. a rejtett államadósság fogalma, ami a még nem lejárt államkötvényektől kezdve minden más számítható állami kötelezettségen át pl. állami nyugdíj (ami ugye a MANYUP kicsinálása óta hatalmasat ugrott, de ott az egészségügy, az önkormányzatok, az állami és önkormányzati cégek és intézmények adósságai)

Ráadásul arról nem is beszéltünk, hogy míg a Horn-kormány egyik fő célja valóban, még a garantált népszerűségvesztéssel és választási kudarc mellett is a stabilizálás volt, egyáltalán nem vesződtek azzal, hogy trükközzenek a statisztikákkal. Ezt a műfajt a Fidesz vezette be, és most már tökélyre fejlesztette. Eltérő számítási módszerek ugyanarra az érték számításától kezdve a "pillanatkép" manipulálásához, amit a statisztikában hosszútávon értékelnek, hasonlítgatnak.

"Horn Gyula a spontán privatizációt vezette be"

Spontán privatizációnak az állami tulajdon tömeges magántulajdonba kerülésének kezdetét, annak még pártállami keretek között kibontakozó 1987–1990-es szakaszát szokás nevezni. Szerintem te nem igazán vagy tisztában a spontán privatizáció jelentésével. Privatizáció egyébként már Antall idejében is volt, és Horn Orbán idejében még inkább. Érdemes utánanézni, hogy Orbán Győző (Orbánpapa) hogy és milyen körülmények között, milyen segítséggel jutott az első bányájához, és akkor a zsíros állami megrendelésekről nem is beszéltem, meg a többi vagyonosodásról.