A kormány miért nem záratja be, az összes büfészakos egyetemet?

Mert ennyire még ők sem elmebetegek.

Egyelőre még legalábbis nem.

Fizessék meg a szakmunkást normálisan és akkor lesz kedvük a fiataloknak szakmát tanulni, mint nyugaton. Magyarországon még sok diplomás fizetés is nevetséges az árakhoz képest : balkáni fizetéshez nyugati árak. Éltem Ausztriában és nem volt drágább a Sparban vásárolni, sőt valami olcsóbb is volt, mint a magyar Sparban. Ez szánalmas. Minősíti a magyar népet : meghunyászkodó, buta csicskák. Tisztelet a kivételnek. Erre nem lehet más mondani. Az pedig, hogy mi büfé szak, nem te döntöd el. Sokan a nyelv szakokat is lebüfézik, oszt tolmács rokonom is keres annyit, mint egy mérnök. Nem lehet mindenki informatikus, mérnök. Én orvosnak hülye lennék úgy tanulni, hogy magyae fizetést kapnék érte. Nem éri meg a minimum 6 év. Pénz pedig igenis lenne az országra. Csak nem stadionokra, csúti vasútra, haverokra kéne költeni. Főleg úgy, hogy a magyar foci egy nagy büdös nulla. Ezek milliárdos pocsékolások.

Ami az egyetemet illeti, valóban sok alkalmatlan jár oda. Én bevezetném a felvételi vizsgát az érettségin kívül is. Már ott sok hülyét ki lehetne szűrni. Inkább legyen kevesebb szakember, de minőségi. A képzések lehetnének gyakorlat orientáltabbak.

Valahol a neten is fent van meg a tévében részletesen beszéltek is arról, hogy a hazai hegesztő tanfolyamokon a tanulók nem is láttak élőben egyetlen hegesztő készüléket sem. Következésképpen egy centi husszúságú varratot sem készítettek a gyakorlatban. Aztán a munkahelyek elszörnyűlködtek amikor egyik minősített hegesztői papírral rendelkező sem tudott hegeszteni, egyet sem találtak a feladatra. Mert akkor fogott életében először kezében például gázhegesztő pisztolyt.

Hát így, felesleges a szakmunkásképzés létszámának növelése. Mert mindegy hogy 10 ilyen hegesztő kap papírt vagy akár 100.

Továbbá Magyarországon tiltott tudás mindaz amivel itthon vagy külföldön jól lehetne keresni. Így az angol tanfolyamokon tiltott tudás az angol nyelv is. Ezt személyesen is tapasztaltam és a tanárok nem is titkolták. Vagyis fel kellene oldani a ki nem mondott tiltás alól az értékes tudásokat, és képezzünk jó szakembereket. Ja hogy nem lehet, mert ha tudást kapnak akkor elmennek külföldre? Tudás nélkül is elmegy ha itthon szocialista fizetések vannak, legfeljebb nem hegesztő lesz odakinn hanem mosogató, de hazai diplomás bérért.

"Valahol a neten is fent van meg a tévében részletesen beszéltek is arról, hogy a hazai hegesztő tanfolyamokon a tanulók nem is láttak élőben egyetlen hegesztő készüléket sem. Következésképpen egy centi husszúságú varratot sem készítettek a gyakorlatban. Aztán a munkahelyek elszörnyűlködtek amikor egyik minősített hegesztői papírral rendelkező sem tudott hegeszteni, egyet sem találtak a feladatra. Mert akkor fogott életében először kezében például gázhegesztő pisztolyt."

Jáááj, ebben a szövegben benne van egész Magyarország. :D

A 90-es években amikor a tankörtársaimmal szókimondóan szoktunk beszélni az oktatásról, akkor a következők hangzottak el mindegyikünk szájából:

Jól megtanítják hogy kell biorobotként magolni, meg rabszolgaként dolgozni. De nem tanítják meg hogy kell egy magáncéget alapítani vagy vezetni. Vagy munkahelyen hogy kell egy céget vezetni.

Ha jól megtanítják lexikálisan hogy például milyen a szinusz hiperbolikusz függvény görbéje, az a tudás jól jön például akkor ha a hallgatóból is tanár lesz aki szintén ezt tanítja. De semmire nem megy vele kint az üzleti életben.

És nem arról van szó hogy ne tanítsanak olyat amiről azt mondják hogy az általános műveltség része vagy pedig a logikát fejleszti. Hanem arról hogy mellé értékes tudás is kellene. Hogy a magánszemély boldogulni tudjon ha otthon céget alapítana, vagy ha mezőgazdasági vállalkozásba kezdene, vagy ha munkahelyen komoly vezetői álláshirdetést talál. Mert összeszerelő betanított munkások gyarapításának nincs sok értelme. Illetve ahhoz akár érettségi sem kell, nem hogy diploma.

Hogyne, nyilván akit a szabad bölcsészet érdekel, elmenne hegeszteni, ha nem indítanák a szakot.

Viccet félretéve, a klasszikus büfészaknak titulált képzésekkel kapcsolatban elég sok szóbeszéden alapuló félreértés van. Egyrészt az ezeken végzettek még mindig nagyobb eséllyel helyezkednek el a területükön, mint alacsonyabb képzési szinteken.

Az azonban tény, hogy ettől függetlenül nagy számban diplomáznak olyan fiatalok, akiknek nincs akkora gyakorlati tudásuk, hogy szakismeretet igénylő pozíciókra esélyük legyen. Ez viszont annak köszönhető, hogy indokolatlanul sok a jelentkező, amit egyrészt a munkaerőpiac képtelen felszívni, másrészt sokakat valóban nem igazán érdekel a terület, csak jelentkezni akartak valahova. Ezek azonban pont azok a területek, ahol nem elég a kötelezőt hozni, aktívan keresni kell a szakmabeliekkel a kapcsolatot és gyakorlatot szerezni már az egyetemi évek alatt. Sokan ezt nem teszik meg, aztán nyafognak, hogy bezzeg diplomájuk van, mégse kellenek sehova.

Továbbá ha megnézed mintának tekintett fejlett országokat, akkor azt fogod látni, hogy jóval nagyobb az egyetemre jelentkezők száma. Ugyanis tudják, hogy ezek a szakmák jóval nagyobb hozzáadott értékkel bírnak a gazdaságban, mint a betanított és szakmunkák, tehát hibás az az érved, hogy a gazdaság jobban járna azzal, hogy az egyetemi képzés kárára próbálnák növelni a számukat. Hiába van hiány az országban szakmunkásból, a munkaerőhiány általános jelenség, amit nem átcsoportosításokkal, hanem minőségbeli (anyagi, képzési, munkakörnyezeti) előrelépéssel lehet csak orvosolni. Ráadásul az konkrétan gazdasági öngyilkosság, ha az összeszerelők országává akarunk válni, miközben ezek a területek fognak legelőször áldozatul esni a robotika fejlődésének.