Van értelme a gyermekvállalási kedvet és a népesedést megcélzó állami támogatásoknak? Volt haszna a dohányzásra vonatkozó törvények szigorításának?

Több kérdés volt a CSOK-ról, és a mellé érkezett válaszok elárasztották, hogy nem ér el semmit, mert csak a gazdagokat(?) érinti, hasonlóképp a GYED+, és a gyermekek után járó adókedvezmény.

[link]

"Bár tavaly a születésszám csak kismértékben nőtt, eközben húszéves rekordszintre emelkedett a termékenység, ami csak azért nem hozott demográfiai áttörést, mert ezalatt jelentősen csökkent a szülőképes korú nők száma – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tavalyi évre vonatkozó részletes demográfiai elemzéséből. Több, évtizedek óta kedvezőtlen tendencia is megtört tavaly, így például a gyermekvállalási kedv hosszú évek óta először *a 30 év alatti korosztály esetében* nőtt a legnagyobb mértékben. *Több mint két évtizede nem volt annyi esküvő*, mint tavaly, és ami még ennél is meglepőbb fordulat: *megtorpant a válások számának évek óta tartó emelkedése*, és most először *nőtt a házasságban született gyermekek száma* is. [...]

Mindeközben tovább *csökkent az abortuszok száma*, bár még mindig elkeserítő, hogy évente 30 ezer születendő baba elől elveszik az élet lehetőségét.

[...]

Ha a születések száma úgy emelkedik, hogy közben a gyermekvállalásra képes nők létszáma csökken, akkor ez egyértelműen a termékenység növekedésének a következménye. A 2016-os termékenységi szint mellett száz nő 149 gyermeket hozna világra élete folyamán, öttel többet, mint egy évvel korábban. Ez 3,5 százalékos termékenységnövekedést jelent, ami több mint kétszerese a születésszám másfél százalékos emelkedésének. Ez a szint ugyanakkor továbbra is számottevően elmarad az egyszerű reprodukció biztosításához szükséges gyermekszámtól, de 1996 óta így is ez a legmagasabb érték.

Az összes gyermekszámtöbblet közel 84 százaléka egyébként a 30 évesnél fiatalabb nőktől származott, vagyis több fiatal nő vállalt gyereket, ami nagyon fontos előrelépést jelent.

Vizsgálták azt is, hogy az újszülöttek mekkora hányada származik házas és nem házas párkapcsolatból, ami jól mutatja, hogy csökken vagy nő a népszerűsége a hagyományos családmodellnek. A házasságon kívüli születések aránya az elmúlt évtizedekben – az ezredfordulón egy rövid megtorpanást leszámítva – folyamatosan emelkedett, és 2015-ben érte el eddigi csúcspontját: ebben az évben már az újszülöttek közel 48 százaléka jött világra házasságon kívül. 2016-ban hosszú évek után megfordult a trend: az előző évhez viszonyítva 3,3 százalékkal, 1578-cal emelkedett a házasságból született gyermekek száma.

A házasodási kedv egyébként tovább erősödött: míg 2010-ben mindössze 35,5 ezer házasságot kötöttek (ez volt az egyik legalacsonyabb érték a népmozgalmi statisztika történetében), tavaly már 52 ezer esküvőre került sor, ami 12 százalékkal haladta meg az előző évit, és közel 46 százalékkal múlta felül a 2010-es mélypontot. 1996 óta a legtöbb házasságot 2016-ban kötötték.

A 2010 előtti években magas szinten stagnáló, évi 24–25 ezer körüli váláshoz képest 2010 és 2014 között határozottan csökkent a felbontott házasságok száma. 2015-ben azonban a javuló irányzat megtorpant, és ismét 20 ezer fölé emelkedett ez a mutató. 2016-ban újra kedvező fordulat jött: a bíróság által kimondott, 19 600-ra becsült számú válás számszerűen 715-tel, 3,5 százalékkal volt kevesebb az előző évinél, és lényegében azonos volt a két évvel korábbi, évtizedek óta rekordalacsonynak számító számmal. Ha a válások száma úgy csökken, hogy közben a házasságkötéseké dinamikusan emelkedik, akkor ez a házas párkapcsolatok növekvő stabilitására utal."

Volt itt egy eszmefuttatás a dohányzást korlátozó törvényekről is:

https://www.gyakorikerdesek.hu/politika__magyar-politika__85..

És egy friss (2017.02.28.) publikáció ezzel kapcsolatban.

[link]

"2012-ben és 2013-ban az aktuális dohányzási prevalencia helyzet vizsgálatára az Országos Egészségfejlesztési Intézet Dohányzás Fókuszpontjának (OEFI DF) szakmai irányításával dohányzásfelmérés készült a felnőtt (18 év feletti) hazai lakosság reprezentatív mintáján a CDC GATS kérdőívének felhasználásával. A felmérés eredményei azt jelezték, hogy a vizsgált időintervallumban *a dohányzás gyakorisága a felnőtt lakosság körében csökkenő tendenciát mutatott*.

[...]

Az OEFI Dohányzás Fókuszpontja által koordinált Nemzetközi Ifjúsági Dohányzásfelmérés (Global Youth Tobacco Survey, GYTS) 2012-ben és 2013-ban kivitelezett országosan reprezentatív kutatása a 13-15 év közötti fiatalok dohányzási szokásait vizsgálta. A GYTS a cigaretta és más dohánytermékek használatának gyakoriságáról, illetve a dohányfogyasztás meghatározó tényezőiről (hozzáférés/elérhetőség, passzív dohányzás, leszokás, média és reklám, valamint iskolai tananyag) szolgáltat adatokat. A kapott eredmények alapján elmondható, hogy a kipróbálási gyakoriság a fiatalok körében igen magas volt: megközelítőleg minden 2. fiatal kipróbálta már a dohányzást eddigi élete során (2012: 57%, 2013: 45%).

A dohányzási gyakoriság kapcsán megállapítható, hogy míg 2008-ban a nemdohányzók aránya 62%, 2012-ben 64,5% (fiúk: 59%, lányok: 70%) volt a megkérdezett fiatalok körében, addig 2013-ra 69,5%-ra emelkedett ez az arány (fiúk: 67%, lányok: 72%). Az alkalmi dohányosok aránya 2012-ben 28% volt, míg 2013-ra 21%-ra csökkent. A naponta dohányzó 13-15 évesek aránya 2012-ben 7,5% volt, míg 2013-ra ez az arány 9,5%-ra emelkedett (2008-ban 6% volt a naponta dohányzók aránya).

Fontosnak tartjuk itt kiemelni, hogy 2012-ben a fiatalok jelentős hányada (45%) boltban, trafikban vásárolt cigarettát magának. *Ez a magas arány 2013-ban a Nemzeti Dohányboltok megnyitása után 20%-ra, azaz jelentősen csökkent*. Az esetek közel felében (42%) nem utasították vissza őket a bolti eladók a kiszolgálás során a korukra való hivatkozással, ez az arány sajnos 2013-ban sem változott. A két felmérés eredményeiből megállapítható volt, hogy bár a vizsgálati időszakban növekedett a nemdohányzó fiatalok aránya (egy év alatt 5%-kal), de eközben 7%-kal csökkent az alkalmi dohányosok aránya, míg 2%-kal nőtt a naponta dohányzók aránya.

[...]

A 2014. évi hazai ELEF eredményei alapján elmondható, hogy jelentős javulás mutatkozik a 2009-es adatokhoz képest a passzív dohányzásnak való kitettség vonatkozásában. 2014-ben a megkérdezettek 6%-a napi több mint egy órát, 2,2%-uk naponta kevesebb, mint egy órát töltött dohányfüstös környezetben, míg 84,5% egyáltalán nem volt kitéve otthonában dohányfüstnek."