Csak szerintem nincs értelme Magyarországon maradni?

#10

???

Most attól, amit leírtam mitől lennél áldozat? Ha meg annak érzed magad, teljesen mindegy hova mész, mindenhol az leszel.

Nyilván mindenki maga dönti el, hogy hol akar élni, hogy hol és mikor akar új életet kezdeni. Ezt lehet egyébként akár 40 évesen is.

Viszont azt látom, hogy sokan saját kudarcuk miatt inkább hajlamosak a rendszert hibáztatni úgy, hogy nem rendelkeznek piacképes szakmával. Azért jó képzettséggel és munkára való hajlandósággal, szorgalommal még itthon is lehet boldogulni. Tapasztalatom szerint sokan mennek úgy külföldre, hogy nincs jó szakmájuk, aztán beállnak egy gyorsétterembe mosogatni meg takarítani, amit effektíve itthon is meg tudnának tenni. Nyilván persze a bérek másak, de az élet is drágább kinnt, az előmenetel lehetőségei, az önképzés lehetősége ugyanúgy adott. Igaz, hogy az itthoni vállakozások, multik kevesebb fizetést adnak, de sokan inkább a "semmit" választják a "valami" helyett. Aztán a ranglétrán fellépkedve, közép és felső szinten már itthon is vannak lehetőségek. Hogy egy konkrét példával éljek a Jászságban lévő egyik multinál ingyen utaztatást, kafetériát is adnak a bér mellé, de még így sem találnak a posztokra embereket, mégis sok a munkanélküli. Ez hogy van akkor?

Nem. De nem érdemes mindent a Fideszre meg a lopásra fogni. Egyszerűen az a probléma, hogy miközben én csak a legmerészebb álmaimban képzelgek arról, hogy diploma után, magamat még külön agyonképezve talán 400ezret fogok keresni, addig nyugaton ezt egy mosogató is megkapja.

Eddig azért akartam itthon maradni, mert bár nyugaton 5x annyit keresnék, de itthon legalább nem kell megtanulnom 5 nyelvet és magyarul beszélhetek a munkahelyen...

Miután megtudtam, hogy itthon is tárgyalóképes angoltudás kell, az utolsó gát is ledőlt bennem.

Amúgy az tényleg poén, hogy itthon is mindenhova legalább egy tárgyalóképes angol nyelvtudás kell, sok helyen még tárgyalóképes német is, a fizetés meg kevesebb mint egy utolsó takarítóé nyugaton. :D

Akkor már mi a tökömért nem mennék ki a jólétbe, 3-5X annyi pénzért? Ha egyszer megvan a kellő tudásom. És ha van szakmád akkor megbecsült is leszel. Valóban a mosogatókat nem tisztelik annyira külföldön, de hát itthon sem tisztelnek egy segédmunkást, hol már?

15év után külföldön azt kell mondjam megérte kijönni.

Persze csak anyagilag.Amúgyilag meg erre mentek el a húszas-harmincas éveim.Jobb lett volna otthon élni a családdal meg a hobbijaimmal,ismerősök között.De szakmunkásként mire jutottam volna?

Bizonyára a saját jellemhibám,hogy nem vagyok elég vállalkozó szellemű aki akár csak úgy,akár mondjuk 5év után az itt megszerzett tapasztalatokkal boldogulna otthon.

Tény hogy műszaki értelmiségi ismerőseim ilyenolyan beosztásokban megkeresik otthon azt amit én itt túlóra nélkül.

Viszont azt is elmondják hogy azért aztán rendesen megdolgoztatják őket.Finoman fogalmazva.

Aki szakmunkásként nem akar a szüleinél kempelni annak otthon nem terem bábér sajnos.El lehet lötyögni,de előre jutni nemigen fog.

De nekem csak a melósvonalra van rálátásom.

Különbözőek vagyunk,kinek mi éri meg ez egyénfüggő

"Miután megtudtam, hogy itthon is tárgyalóképes angoltudás kell, az utolsó gát is ledőlt bennem."

Jah, hát kérem a 400 ezer forintos fizetéshez tudni is kell valamit.

Ez is baj egyébként...valaki kikerül az egyetemről/főiskoláról és egyből góré szeretne lenni, de minimum középvezető fél milláért...