Ti mit támogattok: magas adók és állami segítség vagy alacsony adók, cserébe nincs segítség?

Skandináv-modellt támogatom.

Az alapjövedelem híve vagyok, de ez különösebb adóemelés nélkül is megoldható. Az alapjövedelem egyébként nem csak arról szól, hogy a munkanélkülieknek adjanak 50 ezer forintot, a dolgozók jövedelmét is megemelnék a mediánjövedelemig, főleg az alacsonyabb jövedelmeknél úgy, hogy a munkáltatónak egyetlen fillér munkáltatói költségnövekedésbe se kerüljön.

Én valahol középen foglalnék állást.

Nem vagyok híve az állami újraelosztásnak, mert kézen-közön valahogy mindig eltűnik a pénz. Vegyük például az egészségügyet. 40 ezer forintot elvonnak a fizetésemből TB hozzájárulás címén, azzal a 40 ezerrel nem tudom mi lesz. Ebben az évben nem is voltam állami ellátási helyen, vagyis egy év alatt befizettem 480 ezer forintot. Ehhez képest, ha egyszer mégis bemész a kórházba, MEGVETETIK az injekciót meg a katétert, és mindezt egy omladozó, undorító közegben.

Ilyenkor felteszem a kérdést: hova is lesz a havi 40 ezrem?

Nem, köszi. Inkább szerződnék egy magánbiztosítóval, amelyik korrektül elszámol a befizetéseimmel, van egy szerződésem, tudom mit kapok a pénzemért, tiszta ügy. És nem egy romhalmazban látnak el, hanem egy modern, szép kórházban, ahol magas színvonalú a szolgáltatás. És ha kell egy CT vizsgálat, akkor nem fél éves várólistára tesznek, hanem egy héten belül elvégzik.

Összességében azt látom - és nem csak az egészségügyben - hogy az állami szolgáltatások színvonala botrányos, és ehhez mérten relatíve drága a rendszer fenntartása, valahogy elszivárog a pénz.

Én abba az irányba mennék el, hogy maradjon több az emberek zsebében (még kisebb SZJA kulcs, kevesebb elvonás) és oldják meg maguk, piaci keretek között azt, amit most az állam bénán szervez meg.

A skandináv modell jó, de ahhoz kell a skandináv mentalitás is, amitől mi nagyon messze vagyunk.