Ti egyetértenétek az alábbi változtatással?

Nem értek vele egyet, mert csak feltételezésen alapul az állítás, és emellett nem garantálja az általad megfogalmazott célok elérését, viszont kizárja, hogy egy társadalmi réteg az érdekét jogszerűen érvényesítse. Sérül többek között az egyenlő bánásmód és az ártatlanság vélelme is azt sugallva, hogy az alacsony iskolázottságúak kevésbé becsületesek, holott a kettő között valójában nincs összefüggés.

"A 2011-es népszámlálás adatai alapján a választásra jogosultak kb. 5%-a nem végezte el a 8 általánost."

- 2011-es adat, és ez meredeken zuhan. Az általános iskolai végzettség nélküli emberek túlnyomó része idős.

" Ha pedig a gimnáiumra és a szakmaira lenne korlátozva az egy jelentősebb szám lenne, még ösztönzően is hathatna azokra akik abbahagyják az iskolát"

Képzelem, hogy mennyire életszerű: valaki azért nem megy tanulni, hogy később jobb munkahelye legyen, hogy többet kereshessen, vagy nagyobb eséllyel legyen egyáltalán munkahelye, mint amúgy, de azért viszont igen, hogy SZAVAZHASSON! Képzelem, hogyan sírnak az emberek, négyévente, hogy nem szavazhatnak, mert nem fejezték be az általánost. Bizonyára ezért van mindig 150%-os részvételi arány a választásokon! :D Vannak, akiktől tényleg megvonnám a szavazati jogot, de ez nem iskolához kötött. :)

A közügyektől való eltiltást hosszabbítanám meg és bővíteném nagy mértékben, és fokoznám bizonyos értelemben. Pl. végleges eltiltás képviselői jelöltségtől és képviselői tisztség gyakorlásától bizonyos bűncselekmények elkövetése esetén, meg hasonló. Képviselőjelöltekkel végeztetnék egy nem kicsit szigorú tesztet az állampolgári és közügyi ismeretekről. A szavazás egy más dolog.

A csalások megakadályozására más módot kell találni, ennek jegyében nem lehet bármilyen csoportok etnikum vagy végzettség szerint a jogot korlátozni. Ilyen pl. a szervezett szállítás tiltása volt régen, amit a Fidesz törölt.

"A kenyeret és cirkuszt a demokrácia rákfenéje, az a végzetes betegség, amiből nincs gyógyulás. Általában először a demokrácia gyönyörűen működik.

Azonban, amikor az állam egyszer csak kiterjeszti ezt a döntéshozatali módot minden élő testre, legyen az termelő vagy élősködő, az a nap lesz az állam végének kezdete.

Amikor ugyanis a plebs felfedezi, hogy korlátok nélkül szavazhat meg magának kenyeret és cirkuszt, és a politikai közösség termelő tagjai nem állíthatják meg ebben, akkor meg is fogja tenni, míg az államot halálosan ki nem vérezteti, vagy annyira meg nem gyengíti, hogy elesik az első hódítónak - a barbárok betörnek Rómába."

Nézd, attól, hogy iskolázatlanok, még nem biztos, hogy buták, vagy hülyék. Lehet, hogy nem ismerik a kovalens kötés fogalmát, bár szerintem a legtöbb ember, aki tanulta, az is elfelejtette már.

Az, hogy milyen érdekeik vannak, amiket jogukban áll érvényesíteniük, az az ő dolguk. Ennyi erővel beszólhatnának a milliárdosok, hogy vegyük el a minimálbéresek vagyonát, mert miféle igényeik lehetnek azoknak, és úgysem tudnak a pénzzel bánni, mert ha tudnának, akkor lenne pénzük.

Rosszul közelíted meg a kérdést. A választási jog alanyi jogon jár, és nem abból, hogy valakinek mi alapján dönt, milyen érdekei vannak. Vannak jól körülírt korlátozások a választójogra nézve: orvosi esetek, életkor, bírói ítélet, de a végzettség nem ilyen, és jól is van így.

Ha létrehoznánk egy vonalat, akkor azt a mindenkori képviselők érdekeik szerint emelhetik, tolhatják le manipulálva ezzel a választások eredményét, és ez demokráciaellenes. Tehát a végső szándékoddal pont ellentétes lenne hosszútávon.

Igen, ugyanaz vagyok (21. is.). :) Az utóbbi gondolat csak későn jutott az eszembe. A 18 éves választási korhatár szerintem is magas, és rossz elgondolás, hogy nagykorúsághoz kötik. Már csak azért is, mert ha egy 16 éves személy házasodik (van rá jogi lehetőség Magyarországon), akkor nagykorúsodik, vagyis akkor már szavazhat, pedig nem lesz szellemileg érettebb a házasságkötéstől. Ez az elv nem állja ki az ésszerűség próbáját, csak egy oldalról következetes próbál maradni.

Egyébként büntetőjogban is megvan ennek a következménye.

Próbálom megfejteni, hogy a következetességen túl jogi szempontból milyen magyarázat lehet arra, hogy a nagykorúsággal jár csak a szavazójog, és pont a büntethetőség jutott az eszembe (választási csalások kapcsán), de ez csak fikció a részemről.

Volt olyan elképzelés is, hogy nagykorúságig a szülő képviselje a gyermek szavazói jogát, amivel azonban nem értek egyet, hiszen könnyen elképzelhető, hogy a két szülő meggyőződése eltérő, és akkor melyikük, hogyan?)

Mondjuk, az is érdekes, hogy szinte már minden OKJ-s tanfolyam érettségihez kötött, talán még a takarítói is, de valaki simán lehet képviselő érettségi vagy talán még általános nélkül is. (Wittner Mária pl., de Farkas Flóriánról is ki tudja, milyen végzettsége van, bár papíron szinte még dr. is :D) Na ezzel pl. már nem értek egyet, pedig gondolom, a jogkövetkezetesség alkalmazása volt itt a cél, vagy eszébe nem jutott senkinek, de mégis.

Nem tudom, hogy történt, nem vagyunk már beszélőviszonyban, hogy megkérdezzem, és amikor megismerkedtünk, még nem tudtam, hogy nincs általánosa sem, ez később derült csak ki, hiszen nem újságolta társaságban. Nyilván csalás (tévedésbe ejtés) által, de jogsit is szerzett, nem nagyon feltételezik a fiatalemberekről, hogy nincs általánosa, főleg, ha nem cigány, átlagosan jól szituált, kulturáltan viselkedik, választékosan is beszél. Egyszer-kétszer kérik, ha egyáltalán, de ez csak formaiság, kimagyarázza, és túllépnek rajta, megfeledkeznek róla. Nem tudom, hogy hol tanulta, és hány évesen, annyira részletesen nem ismerem az életét, és nem is érdekel. Gondolom, egy századrangú felnőttképző lehetett, de az is, hogy csak egy vállalkozó mellett, és nincs róla papírja. Tégy próbát, ha nem hiszed!

Egyébként állami gondozottaknál szerintem ez egyáltalán nem egyedi.