Csak én érzem azt, hogy a magyar emberek nem is jólétet akarnak igazán, hanem sokkal inkább dolgozni?

Vagyis a munka előbbre való nekik, mint a jólét.

Erre tökéletesen ráérzett a Fidesz a munkaalapú társadalom koncepciójukkal.

Míg a nyugati világban az emberek teljesen természetesnek veszik, hogy valaki minél kevesebb munkával, minél kényelmesebben, a lehető legtöbb pénzt akarja keresni, addig Magyarországon egyenesen büszkék rá, hogy ők milyen keményen és milyen sokat dolgoznak és milyen kevés pénzért. És akkor a többiek köré gyűlnek és azt mondják, hogy "Ez igen! Egy igazi kemény férfi! Ez tud! Ez odateszi magát! Ez egy igazi melós! Ez keminyen dógozik!", az emberünknek pedig dagad tőle a melle.

Mitől van ez?