Támogatnátok a bölcsészkaros szakokon a matematika kötelező tantárggyá tételét?
Ha jól tudom a bölcsészkarok az ókori és középkori tradíció szerint leírt "Hét Szabad művészet" által definiálják magukat, angol nyelvterületen például "Liberal Arts"-nak hívják a bölcsészkart.
Namármost ennek a hagyománynak ugyanolyan fontos része volt a matematika, mint mondjuk a filozófia, ami máig kötelező tantárgy minden bölcsészkaros szakon, még a nyelvszakokon is.
Ha úgy nézzük, a matematika a filozófia egyik formája, hiszen abból alakult ki. Egy olyan filozófia, ami axiómák által be van határolva a logika útjára.
Biztosan mindenki észrevette már, aki haladt végig a középiskolai matematika tananyagon, hogy ahogy egyre nagyobb matematikatudást szerez, úgy szól a matematika egyre kevésbé arról, hogy valamit "ki kell számolni" (ami leginkább a matematika egyik alapvető ága, az aritmetika témakörébe tartozik) és szól egyre jobban arról, hogy logikus következtetéseket kell levonni adott állításokból.
Ebből rá is jön, hogy a matematika miért kötődik szorosan a filozófiához, és miért tartozott a hét szabad művészet közé.
Természettudományos szakokon természetesen kötelező a matematika, hiszen a matematika egy remek eszköz arra, hogy modelleket építsünk, összefüggéseket keressünk világunk működésében, viszont a matematika olyan dolgokban is képes elméleteket felállítani, amik a valóságban nem léteznek és ismét inkább hasonlítanak filozófiára, mint természettudományokra. Ezt hívják elméleti matematikának.
Ezen sorokat végiggondolva támogatnátok, hogy a bölcsészkaron ugyanolyan kötelező és fontos tantárgy legyen a matematika, mint a filozófia?
válasza:"Nem, hanem megszüntetném a bölcsész szakok 90%-át, mert semmire sem jók."
Elmondanád, hogy mi az a 10%, amit nem szüntetnél meg?
válasza: válasza:#14 : "Logikát több féléven át oktatnak matematikusoknak, hogyne lenne köze a filozófiához. Matematikán végeztem, és már az első félév után megváltoztatta a hozzáállásomat. "
Az ELTE-n nem oktatnak logikát. Van egy félév választható (és az sem igazán logikáról, hanem inkább struktúraelmélet).
Kérdezõ: "viszont a matematika olyan dolgokban is képes elméleteket felállítani, amik a valóságban nem léteznek és ismét inkább hasonlítanak filozófiára, mint természettudományokra. Ezt hívják elméleti matematikának. "
Még körülbelül sem.
"Még körülbelül sem."
Képzeld el, hogy állsz egy mezőn, és meglátsz egy Stonehenge-szerű boltívből készült 10 méter hosszú alagutat.
Belépsz az alagútba és elindulsz benne, gondolván, hogy csak 10 méter hosszú, mindegy, hogy az alagúton kívül vagy az alagúton belül teszed meg a távolságot.
Pár lépés után azonban észreveszed, hogy akármennyit sétálsz, az alagút vége sehogyse jön közelebb.
Már három órája sétálsz, de valahogy képtelenség elérni a végét. Megfordulsz, és megpróbálsz visszamenni a másik végén ki. Ott minden gond nélkül sikerül, pár lépés és kint is vagy.
Ez egy úgynevezett nem-euklidészi geometriájú tér volt. A valóságban természetesen nem létezik ilyen, ellentmond a fizika törvényeinek. De a matematika képes leírni, megmérni és számításokat végezni egy ilyen képzeletbeli hellyel, ami logikailag létezhet, csak éppen az általunk érzékekkel tapasztalható Univerzum nem tartalmazza.
válasza:Olyan, mint fölfelé evezni a Dunán.
Evezel egy órát, majd megunod és 10 perc alatt visszaérsz.
Nem csak hogy létezik, de, szoktam is.
válasza:A példád viszont nem geometriai. Ott a távolság szimmetrikus, továbbá nincs benne "mozgás". De ha lenne se lehetne úgy kiszedni a térbõl hogy az egyik irányba gyorsabb legyen.
Ezt valami nagyon elrontott fekete lyukas hasonlatból szedted?
válasza:Én támogatnám. Végre tanulnának valami hasznosat is :)
Jobban el tudnának helyzkedni, mint a szófosással
"Olyan, mint fölfelé evezni a Dunán."
Nem olyan, amit leírsz az egy egyszerű fizikai jelenség, a Duna folyásirányával szemben haladni nagyobb erőkifejtést igényel a feléd tartó víztömeg miatt. Nem a Duna képez egy teret, ami egyik irányba hosszabb, mint a másikba.
"A példád viszont nem geometriai. Ott a távolság szimmetrikus"
Az euklidészi geometriában igen. De ez nem-euklidészi geometria.
"továbbá nincs benne "mozgás"."
Egy nem-euklidészi tér kiterjedése nem függ a benne található alany mozgásától.
"De ha lenne se lehetne úgy kiszedni a térbõl hogy az egyik irányba gyorsabb legyen."
"Ezt valami nagyon elrontott fekete lyukas hasonlatból szedted?"
Épp ez a lényege annak, amit megpróbáltam elmagyarázni. A matematika nem fizika, sőt nem is természettudomány. Attól még, hogy a természettudományok felhasználják a valóság modellezésére, olyan dolgokat is képes lemodellezni, amik fizikai világunkban nem léteznek. Ezért áll közelebb a filozófiához, mint a fizikához.
A gondolatkísérletemhez nincs szükség arra, hogy az a valóságban is megtörténhető dolog legyen, csak legyen logikus, mérhető és kiszámítható, ezzel a matematika kritériumait már teljesítette is. Nem kell hozzá elképzelni egy fekete lyukat.
válasza:"Az euklidészi geometriában igen. De ez nem-euklidészi geometria. "
Fejezd be a mondatod: ahol szintén az.
Minden geometriában az.
Ha eltérõ sebességgel* haladsz, akkor azt nem a geometria okozza, sõt, köze nincs hozzá. Hanem egy fölötte levõ Duna, amelyik azt okozza hogy eltérõ legyen a sebességed a különbözõ irányokba. Ez ugyanis geometriából nem definiálható.
Szumma szummárum: a példádnak köze nincs semmiféle nem euklideszi geometriához.
válasza:'Jobban el tudnának helyzkedni, mint a szófosással'
Miféle szófosásról beszélünk? :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!