Ti hogyan készültök fel a nyugdíjas évekre?

Már ásom a gödröt a kert végében... :-D

Viccen kívül: Sok mindenben nem tudok felkészülni. Számot tevő megtakarításaim nincsenek, jelentős vagyonom nincsen, és bár fizetem a nyugdíj járulékot (tudom, már nem járulék hanem adó) sokat nem várok az egyre inkább csődbe hajló nyugdíjrendszertől.

Remélem, a gyerekeim majd nem fognak magamra hagyni. A segítségükkel szerintem meglesznek a megfelelő életkörülményeim vén koromra is.

Ha ugyan megérem...

Nem áll szándékomban abbahagyni a munkát, az a helyzet, s nem akarok alkalmazottként sem dolgozni, így ezt nem is kell megtennem. A génjeim jók, fizikailag és szellemileg bizonyára okés leszek 100 évesen is. Ha jól csinálom, nem kell dolgoznom napi sok órában már korábban sem.

Ha nem tudok dolgozni, nem akarok élni sem. Pedig Guiness-rekordot akarok dönteni hosszúéletűségben :D Szerintem tini korom óta kondicionálom magam rá, hogy ahogy a felnövést, úgy az öregedés zavaróbb dolgait is kihagyom. Gének, jó életmód, nagyon erős hit, némi szerencse, ez azért sokat számít.

"Hát, engem a két szép szememért nem hiszem, hogy bárki támogatna, persze ha nő lennék, úgy talán más lenne a helyzet"

Sok idős embernek nincs rokona,aki csak egy kis szeretetre és törődésre vágyik.

Nekem sem lesz utódom.

De az biztos,hogy nem az állam fog utánam örökölni.