Milyen bizonyítékok szólnak a dákoromán elmélet helytelenségére?

Szia,

bizonyíték, a szó szoros értelmében, nincsen ellene, hiszen ez egy ELMÉLET. Pont azért van szükség elméletekre, mert a román nép eredete nem teljesen tisztázott, és hiányoznak a konkrét, megfellebbezhetetlen bizonyítékok minden eredetelmélet mögül.

A dákoromán elméletre konkrét cáfolatot adni ugyanolyan nehéz volna, mint cáfolni azt, hogy a magyarok a szíriuszról származnak.

A dákoromán elmélettel pont az a baj, hogy MELLETTE sincs bizonyíték, nemcsak ellene, és mégis kész tényként tanítják a sulikban. Igaz, hogy az adott tan nevében benne van, hogy "elmélet" (a folytonosság elmélete, románul teoria continuității), de mégis úgy sulykolják a nebulók fejébe, mintha néhány vitatott nyelvészeti érven túlmenően bármilyen bizonyíték volna rá. Nincs.

Ahogy Lucian Boia történész mondta: "a román történelemből hiányzik nyolcszáz év". Az utolsó római leletek és az első román leletek között ugyanis nyolc évszázad hiányzik, ebből a periódusból nincsenek leletek (miközben avar, besenyő, kun, magyar leletek bőségesen vannak). Azaz: kivonulnak a rómaiak Daciából és onnantól kezdve a középkorig NINCS a románság kontinuitására utaló lelet, és ezt még a felvilágosultabb román történészek is ki merik mondani.

Az elméletet politikai alapon promoválták mindig, mert azt állítja, hogy a román nép kialakulásának helye a mai Erdély területe, tehát alátámasztotta a területi igényeiket.

A legfontosabb érvek (de ezek igazából nem cáfolatok, csak erősen kétségessé teszik az elméletet), amit ellene fel lehet hozni:

1.) 150 év dák-római együttélés édeskevés ahhoz, hogy a két nép keveredéséből egy új, harmadik nemzet szülessen. Példának fel lehet hozni a 150 éves török hódoltságot, ami elenyésző török jövevényszót eredményezett a magyar nyelvben, nemhogy létrejött volna egy magyatörök vagy törömagyar nép. :-)) Ugyanígy ültek a nyakunkon évszázadokig az osztrákok, miközben számos német népcsoporttal közvetlenül is együttéltünk, de még az ehhez társuló tudatos elnémetesítő politika sem tudott magyaro-németté vagy németo-magyarrá tenni. Az egész elmélet rettenetesen sántít ilyen szempontból, százötven év együttélés nem eredményez ilyen mély kulturális keveredést.

2.) Csak nyelvészeti bizonyítékok támasztják alá az elméletet, de azok is nagyon-nagyon gyenge lábakon állnak. Összesen mintegy 150 dák eredetűnek mondott szót találtak az alapnyelvi rétegben, de amint erre több nyelvtörténész is rámutat, azok dák eredete sem bizonyított. Kb. azt csinálták, hogy minden ismeretlen eredetű szóra rásütötték, hogy na akkor ez legyen dák, mondjuk, és így sikerült összekaparni 150 darabot, amire azt mondják, hogy dák eredetű. Csak összevetésül: a teljes mai magyar szókészletnek még mindig a 21%-a finnugor eredetű, a szótöveket tekintve. Ehhez képest ők 150 darab alapnyelvi szótővel igyekeznek alátámasztani az eredetelméletüket, ami köztünk szólva nevetséges...

3.) Az elmélet egy stabilan egy helyben élő népet feltételez, amely soha sehová nem ment, egy tapodtat sem moccant Erdélyből. Ez már önmagában ellentmond a románok hagyományos pásztorkodó életformájának, amelyre egyébként olyan büszkék, és annak a ténynek, hogy az egykori román pásztorok kilométerek százait, ezreit is megtették, a transzhumancia (transhumanță) során. Ráadásul nem ad magyarázatot a balkáni rokonnépek (vlahok, arománok) ősi jelenlétére, Erdélytől távol, a Dunától délre.

A probléma tehát a dákoromán elmélet dák komponensével van. Az világos, hogy a nyelvük egy újlatin nyelv, ami a sok szláv behatás ellenére is egyértelmű. Nagyon valószínű, hogy a rómaiak leszármazottai, de a dák elemet gyakorlatilag semmi sem bizonyítja hitelt érdemlően. Az egész elmélet egy ideologikus lekoppintása a franciák galloromán eredetelméletének (amelynek viszont konkrét nyelvészeti és történeti bizonyítékai vannak). Egy hagymázas 19. századi elmélet, "ha a franciák a galloktól és a rómaiaktól származnak, akkor mi mondjuk a dákoktól és a rómaiaktól származzunk!" alapon.

A román kultúrára és gondolkodásra ugyanis már ekkor nagyon hatott a francia, és látván, hogy a franciák a galloromán eredettel igazolják ősi jelenlétüket az általuk lakott földön, észszerűnek tűnt egy hasonló elméletet gründolni a román folytonosság alátámasztására. És a román történelemszemlélet tényleg ilyen: elkezdenek valamit a kőkorszaki leletekke, folytatják a dákoromán "bizonyítékokkal" és eljutnak napjainkig (lazán átugorva nyolcszáz éves hiátusokat), és úgy gondolják, hogy ez kb. egy és ugyanaz a nép a kőkorszaktól napjainkig. A fejükben valami olyasmi van, hogy mindenki jött-ment, népek vándoroltak, haltak ki és születtek, de a dákok mindigis mozdulatlanul álltak egy helyben Erdély bércein, és bár latinizálódtak, de ők öröktől fogva örökig itt voltak, vannak és lesznek.

Nagyon nehéz ezt a romantikus felfogást leküzdeni, mert sok benne a pátosz, az ideológia. Lucian Boia mondta azt is, hogy gyakorlatilag ez egy 19. századi történelemszemlélet, amit a mai napig tanítanak a román iskolákban. A 19. században ezt még nem kellett szégyellni, hasonlóakat tanítgattak saját történelmükről mások is (a magyarokat beleértve, a hun-szkíta elméletekkel), csak az a baj a románokkal, hogy míg mások továbbfejlődtek és tudományos alapokra helyezték a történelemtudományukat, addig ők a 19. században ragadtak, és máig ezt a romantikus ELMÉLETET tanítják, de még csak nem is hipotézisként, hanem kész tényként. Aztán csodálkoznak, hogy Európa tudományossága körberöhögi őket...

Mindezek ellenére én nem javaslom neked, hogy túl sokat vitatkozz velük ezen. Amit egy oktatási rendszer a fejükbe vert, nem te fogod kiverni onnan, ráadásul rosszhiszeműnek fognak gondolni. A történelmi román-magyar területvita Erdély fölött elhitelteleníti, hogy te magyarként érvelj a dáko-román elmélet ellen. Ők ebből csak azt látják, hogy ni, egy magyar még a történelmünket sem tiszteli, és biztos azért tagadja le a mi dák őseinket, mert Erdély kellene neki!

Ebben magyarként nem tudsz hitelesen érvelni, mert ők mindig is a területi igényeik igazolására használták ezt az elméletet, és ha kitámadod, azt a területi igényeik kitámadásaként értelmezik, és revizionizmust, szeparatizmus, irredentizmust fognak kiáltani.

Ez egy olyan vita, amit a román történelemtudomány kell megvívjon önmagával, a maturizálódás lassú útja során. Ez már elkezdődött, egyre több román történész vizsgálja felül a dákoromán mítoszt, egyre többen sürgetik, hogy modern tudományos alapokra kell helyezni a történelemoktatást.

Ez lassú folyamat lesz. Előbb csak az egyetemeken fogják árnyaltabban tanítani a történelmet (ez már elkezdődött, látszanak az eredményei), aztán lassan-lassan majd le merik írni, hogy ez csak egy elmélet, sok másik eredetelmélet mellett, végül talán majd azt is, hogy bizony nem is a legvalószínűbb elmélet. Mire ez konkrétan "leszáll" a történelemtankönyvek szintjére az cirka 25-30 év még, mire az új generációk felnőnek, akik már korrekt történelemoktatást fognak kapni, az újabb 18 év, tehát leghamarabb 50 év mulva dőlhet meg a dáko-román elmélet egyeduralma a közgondolkodásban.

A dáko-román elmélet persze ezután is tovább él majd, ahogy nálunk sem tüntek el az alternatív, 19. századi gyökerű, romantikus eredetelméletek (a szittya-szkíta-párthus-sumér-hun-japán-kínai-indiai-mongol-indián-ufó eredet). Épp csak átköltözik a nacionalista szubkultúrák világába, de kiveszni soha nem fog.

Pont ez az hogy semmilyen bizonyíték nincs rá, egyébként a dákokat kiirtották, mégpedig a hódító rómaiak. A mai románok pedig vlachok, egy latin, cigány, albán, szláv keverék népcsoport, ami a 19. századi nyelvújítás óta beszél csak latin nyelvet. Ajánlhatsz nekik történelmi olvasmányokat ami a dák-román történelem hamisítást cáfolja:

Thomas Allan: romanian culture and gypsie identity

About dacian-romanian myth:

Christoffer Andersen: Daco-Roman Continuity Theory:

How mythical history writing affected

Romanian national awakening.

George W. White: Nationalis and territory

Lucian Boia (ő román történész): History and myth in romanian consciousness

Louis L. Lôte: Transylvania and the theory of Daco-Roman-Rumanian Continuity

Valamint megemlithetsz nekik egy aprócska tényt miután visszaküldöd őket Indiába, mégpedig hogy Európában a román férfiaknak van a legpicikébb péniszük (szerintem az indiai genetikájuk miatt):

[link]

# 3-asnak nincs igaza. A román nyelv nem a 19. század óta újlatin nyelv, ez teljes hülyeség. Mindig is újlatin volt, amit jóval a 19. század előtt keletkezett nyelvemlékek is igazolnak. Az más kérdés, hogy cirill betűkkel írták a 19. század előtt, szláv ortodox hatásra (míg át nem tértek a latin ábécére), de akkor is újlatin nyelv volt.

A 19 századtól kezdődően, egy mesterséges nyelvújítási folyamat kezdődött, ami által tovább latinizálták a nyelvet a neologizmusok szintjén, és "megtisztították" a szláv hatásoktól az irodalmi nyelvet. Ez már politikai determináltságú dolog volt, de a román nyelv - természetesen - azelőtt is újlatin nyelv volt, az alapnyelvi rétege latin.

A nyelvüket leszámítva semmi nem szól amellett, hogy a dákok rokonai lennének.

Ellene annál több dolog szól:

1: amikor a rómaiak megjelentek Erdélyben ( 107-ben, Dacia Provincia ) lemészárolták a dák lakosság nagy többségét.

2: a rómaiak kivonultak onnan 270-ben. Ezután laktak ott különböző népek, mint például az avarok, majd 895-ben ugye jöttünk mi, a magyarok. Ekkoriban már egyáltalán nem laktak Erdélyben ( ugyebár egyes krónikák azt mondják, hogy a székelyek ekkor már ott voltak, de ez csak részlet kérdés ).

3: etnikai térkép a 11. századból:

[link] ( a kék ahol a magyarok laktak, a rózsaszín, ami védelmi szempont miatt lakatlan terület )

Egy másik, kicsivel részletesebb: [link] ( látszik, hogy elenyésző részen, még kisebb számban laktak kisebbségek )

Tehát a 11. században még nem voltak itt. Ez pont egybe vág azzal, hogy legelőször a 13. században, a tatárjárás után jelentek meg.

4: 800 évig itt sem voltak.

5: nagy számban a 18. században jöttek be, a betelepítések során. Ezekről már viszonylag pontos feljegyzések vannak.

DR. KAZÁR LAJOS : KÉRDÉSEK A ROMÁN TÖRTÉNÉSZEKHEZ

1.

Feltételezve, hogy az oláhok/románok állandó lakosai voltak azon földnek, melyet ma

Erdélynek hívnak, s ahonnét a római telepeseket és légiókat Kr. u. 270 körül kivonták, és

tekintve, hogy a rómaiakat ott követő népek: a gótok, hunok, gepidák, avarok, bolgárok

mind elsöprődtek a népvándorlás sodrában, miközben - a dák-római elmélet követői szerint -

az oláhok/románok "dákoromán" elei ugyanott "barlangokban élve" megmaradtak, jó lenne

tudni, pontosan mely barlangokban élték túl észrevétlenül a háborúkkal teli hat évszázadot a

magyar honfoglalásig? És hol vannak az idevágó régészeti bizonyítékok: hálófülkék,

edénytöredékek és egyéb háztartási eszközök, szemétdombok és más leletek, amelyek

tanúsítják a "dák-római" tömegeknek ilyen barlangokban folytatott állandó életét?

(U.i. ilyen leleteket még nem talált senki).

2.

Minthogy a dák-római elmélet követői azt állítják, hogy az oláhok/románok a IV. vagy

V. században vették fel a kereszténységet a ma Erdélyként ismert földön, tudni szeretnénk

az oláhok/románok "dák-római" őseinek olyan lehető alkotásairól, amelyek jól rejtett

barlangokban fennmaradhattak volna, például -

- vallásos alkotások az állítólagos megkeresztelkedés előtti időszakból

- vallásos alkotások a megkeresztelkedés és az oláhoknak/románoknak a Magyar Királyság

okmányaiban a 13. század elején először történt említése között. Különösen érdekelnének

bennünket feliratok (akár dák, akár latin nyelven az első időszakból és latin vagy új-latin

nyelven a másodikból) barlangtemplomok falain, sírköveken vagy egyéb kultikus tárgyakon?

3.

Mi a magyarázat arra, hogy az oláhok/románok nyelvében Erdélynek sem a dákoktól

származó neve (ha ilyen egyáltalán volt), sem a tartomány római neve (Provincia Dacia)

nem maradt meg? Miért volt szükséges az oláhok/románok őseinek az ómagyar Erdei nevet

kölcsönözniük, amit némi hangtorzítással mindmáig Ardeal-nak neveznek?

4.

A 19. században élt Alexandra de Cihac román nyelvész elemzése szerint

(Dictionnaire étymologique de la langue roumainé) a román nyelv szókincse akkor

a következő összetételű volt:

45,7% szláv , 31,4% latin , 8,4% török , 7,0% görög , 6,0% magyar, 0,6% albán -

és valamelyes ismeretlen eredetű, de dák eredetű egy sem. Hol vannak a dák maradékok?

5.

Mivel lehet magyarázni, hogy számos, feltűnően közös vonás van az albán és a román

nyelvben? A történettudomány nem tud arról, hogy az albánok elei Erdélyből vándoroltak

volna a történelmi Albánia területére, viszont Albánia szomszédságában már a 10.

században nagy terjedelmű oláh (vlach) szállásterületek léteztek.

Arumun és Megleni románok ma is élnek ott jelentős számban.

6.

Miért volt az oláhok/románok liturgiája (egyházi szertartási nyelve) Erdélyben még a

19. században is szláv (tehát sem latin, sem görög, de még oláh/román sem), és miért

volt az oláh/román papság olyan sok tagja évszázadokon át szerb vagy bolgár eredetű?

7.

Mi a magyarázat arra, hogy a rómaiak állítólagos leszármazottai között még a papok is

nem a latin írást, hanem a cirillt használták még a 19. században is? Ha az oláhok/románok

dák-római ősei a tőlük elvárható latin betűket később cserélték fel a cirillel ---amely csere

nem történhetett a 9. század közepe előtt (mert korábban cirill írás nem létezett ! )-- -,

akkor miért történt ez a csere Erdélyben, a Magyar Királyság területén, ahol semmilyen

más népcsoport nem használt cirill írást a törökök elől menedéket kérő szerbek és oláhok

előtt? Mi értelme lett volna egy ilyen cserének Magyarországon?

8.

A Regestrum Varadiense (Váradi regesztrum) nagyváradi püspökségnek isten ítéleteki

pere egész Kelet-Magyarországra kiterjedő illetékességi területén 1205 és 1238 között

lefolyt perekre vonatkozó hivatalos feljegyzéseit tartalmazza, melyekből kb. 600 helységnevet

és kb. 2.500 személynevet gyűjtöttek ki. Egyik lista sem tartalmaz egyetlen olyan nevet sem,

mely oláh/román eredetű volna. Mi ennek a magyarázata?

9.

Mi a magyarázata annak, hogy az állítólag dák és római ősöktől származó oláhok/románok

-jóllehet a dákoknak voltak megerősített városaik, a rómaiak pedig messze földön híresek

voltak nagyszerű városok építéséről - egyetlen város nem létesítettek Erdélyben, sem a

magyar honfoglalás előtt, sem azután? Mi több: az oláh/román nyelvben az órás (város)

szó az ómagyar "waras" kölcsönzése?

10.

Erdély településtörténete azt mutatja, hogy a 13. század végén 511 falunévből csak 3 volt

oláh/román eredetű. Talán csak a 13. században kezdtek az oláhok/románok Erdélybe bevándorolni?

11.

Mi az oka annak, hogy Erdélyben egyetlen folyó vagy nagyobb patak neve sem román eredetű?

DR. KAZÁR LAJOS (Australian National University, Canberra) : KÉRDÉSEK A ROMÁN TÖRTÉNÉSZEKHEZ

<<< Ezt az írást nem találja neked gugli angolul is ?

6-os!

nagy tevedes!

a magyeri torzsek vereckei atkelese elottt-(es alatt,de meg utan is)-leteztek khazar kaganatusi szallashelyek! de voltak ott mar onogur, es visigoth torzsek is! a dak-okat meg annyira nem tudtak kiirtani-(foleg a valachi-i)-hogy nem maradtak volna,barmennyire kevesen is!

a mai -(es a kozepkori)-szaszok elodei a germanok is kepvistltettek magukat fent a mai ukran-moldova-i harae fele!

a romai "kivonulasrol"!!

a legio-ok vonultak ki! az ott elo civilek joresze nem!maradtak ott helyben boven,targoviste kornyeken peldaul!

A legfontosabb cáfolatok, amik gyakorlatilag bizonyítéknak is tekinthetők az elmélet ellen:

A dákok kiirtása a rómaiak által, amiről kortárs megbízható írásos források szólnak. A birodalom történetében szinte egyedülálló módon tűnt el a lakosság amit a provinciákból való betelepítéssel kellett megoldani. Dákok utódai tehát nem lehetnek.

A rómaiak csak kb 160 évig uralták a területet Traianustol Aurelianusig. Ez alatt az ősi és hatalmas országot felépítő büszke dákok (akik tegyük fel mégsem tűntek el) feladták ősi nyelvüket, és tökéletesen elsajátították az általuk gyűlölt latin kultúrát - ennyi idő alatt lehetetlen.

A rómaiak kivonták a közigazgatást és a hadsereget 271ben. Bár a polgárok összességét konkrétan nem említik a források, józan ésszel felfoghatatlan hogy miért maradtak volna ott a betörő germánok martalékául. Nyilván a legtöbben a dunatol délre vonultak.

Ha mégis maradtak volna ahogy a legenda szólt, akkor innen 300 évnyi germán uralom következett Erdélyben, majd jöttek az avarok stb. Ha 160 év alatt tökéletesen átvették a római latin nyelvet, akkor hogyhogy egy árva büdös germán lenyomata se maradt a nyelvüben? Ez a legfontosabb ellenérv és hard bizonyíték arra hogy képtelenség az elmélet. 300 év germanok által leuralt országban nem lehetett volna elkerülni a nyelvi hatást.

Tehát a románok csak olyan területről jöhettek amely semmilyen germán befolyás alatt nem volt, ellenben latin kultúrájú provincia volt, és ahol jelentős szláv hatás is érte a nyelvüket. Ez csak a Balkán nyugati része lehet, délebb és keletebbre nem, mert ott még görög volt a kultúra és a nyelv.

Nem véletlen hogy ott vannak a mai napig a nyelvrokonaik.