Mit tegyek, hogy újra reményt kapjak?

"Az iskolában egy lapot indítottam, hogy netalántán még tudnék egy kis nemzettudatot, összetartozás érzést csepegtetni a velem egykorú fiatalok szívébe, hogy ne csak a csillogó mázt, a külsőségeket lássák"

Szóval ahhoz, hogy a fiatalok "ne csak a csillogó mázt lássák", a te újságod kell...

az a helyzet, hogy egyéb problémáid is lehetnek, amiket persze nem látsz be (pszichiátriai beteg gyakran nem érzékeli a saját betegségét).

Nem azon a vonalon kellene gondolkodnod, hogy "nemzettudat" meg "magyarkodás", hanem fel kellene tenned a kérdést, hogy miért vagy összeférhetetlen, miért nem tudod betartani az együttélés szabályait, miért tartanak őrültnek vagy betegnek az emberek. Pszichiátriai segítségre lenne szükséged.

A problémád személyes, egészségügyi, nem pedig politikai. A politikával csak mentegeted magad, elrejted magad és mások előtt a valódi problémádat.

"Ha ez így megy tovább, lemérgezem, vagy felkötöm magam, mert elkeserít az a deviáns, érték nélküli világ"

Az öngyilkossági gondolatok arra utalnak, hogy az állapotod súlyos. Sürgősen segítségre lenne szükséged.

Ha mész az autópályán és mindenki szembe jön veled akkor ki a hülye szerinted?

Most nem azért de ha apád anyád kitagadott akkor valami nagyon szerencsétlen lehetsz vagy alapvetően lehet hogy ők is mivel rosszul neveltek. De legalább lezsidózni nem tudod őket.

Súlyos hiba volt hinned a Jobbiknak.

Most, hogy kiderült, hogy nem nyertek - pedig azt mondták - az öngyilkosság és egyéb f*szságok helyett inkább tárj észhez és önmagad légy, ne valami pártkatona.

Tévedtél, hogy hittél a Jobbikban mert valóban antiszemita. Ha közösséget akarsz formálni akkor közös érdeklődés alapján csináld, ne úgy, hogy te vagy a nagymagyar és akkor ki akar még az lenni. Téves gondolat.

Térj észhez, ne politizálj mert látni, hogy nem neked való, keress más példaképet mint a lökött Vona Gábor.

Sportolj pl., a politika mindig okoz csalódásokat.

Egyébként pedig remélem helyrejössz és ehhez sok sikert kívánok.