Maradt bennünk egy morzsányi nemzet tudat?

hja és a vonákokat is el kérni zavarni Magyarországról.

Magyarország a magyaroké!

áá én is le vagyok döbbenve...

életképtelenek vagyunk

aki csinálni akar valamit azt meg szimplán hülyének nézik

meg is értem azokat akik elmennek és inkább oda akarnak tartozni ahol egység van

csak fáj a szívem...

" hja és a vonákokat is el kérni zavarni Magyarországról.

Magyarország a magyaroké!"

na paff

igen jól mondod a magyaroké...

"hja és a vonákokat is el kérni zavarni Magyarországról.

Magyarország a magyaroké!"

fideszes vagyok

de hogy te nem vagy magyar az 7 szentség

olvasva az előző kommentjeidet is

"00:29"

ő nem én vagyok

ezt mástól kaptad

"A válasz írója 49%-ban hasznos válaszokat ad"

téged kéne kirakni

kezdhetnénk a Gyk.hu ról....

IGEN!!!

A baj csak az, hogy - anélkül, hogy bárkire is ujjal mutogatnék - EGYESEK rossz hírbe hozták a hazafiasságot, és azt a képet alakították ki széles tömegekben, hogy aki fennen hangoztatja a hazafiasságát, az rövidesen vandálkodni is fog, tehát deviáns elem, és mint ilyen, kerülendő és kirekesztendő.

Ezzel pedig épp az abszolút ellenkezőjét érték el annak, amit akartak: a ténykedéseikkel pont hogy csak még inkább sárba tiporták a nemzeti önérzetet, mert értelmes, rendes ember nem akar közösséget vállalni randalírozókkal, ezért amennyire csak lehet, meghúzza magát nemzetieskedés terén.

Nemzeti öntudatot azzal lehetett volna - és éppenséggel lehet még most is, csak neki kellene látni - építeni, hogy szó szerint _építünk_: hogy a hazafiasságunkat nem azzal szemléltetjük, hogy de királyul tudunk zászlót lengetni, vesszen trianot vagy épp székely himnuszt skandálni és adott esetben huligánkodni, hanem azzal, hogy lehetőség szerint magyar vállalatnál dolgozunk (vagy épp alapítunk sajátot), magyar árut veszünk, hajlandóságot mutatunk a további ismeretszerzésre, tanulásra, nyitottságra és kritikus gondolkodásra, és, ami a legfontosabb, nem fúrjuk, hanem segítjük egymást (mert bármily meglepő is, még mindig több MAGYAR b*szik ki más magyarokkal, mint akár zsidó, akár cigány).

Higgyétek el, ha a hazafiasság ezt jelentené, amit itt most leírtam, nem csak én magam vállalnám fel büszkén azonnal, hogy igen, én bizony magyar vagyok, hanem még sok millióan mások - gyakorlatilag az ország egésze - is. Mert EZ már nem csak hogy maximálisan vállalható, de rendkívül hasznos formája is a nemzeti öntudatnak, máris nagy lendületet adna az országnak, segíteni kimászni a sz*rból, és ráadásul még alapot is adna a nemzeti öntudat további erősítésének, mert máris lenne mire büszkének lenni a JELENBEN is, nem csak a múltban, és még a JÖVŐRE is egyre jobbak lennének a kilátásaink.

Amíg azonban a nemzeti öntudathoz a hőzöngés asszociálódik, addig ne is várjátok, hogy egyhamar népszerű lesz.

Jó hír azonban, hogy még most sincs késő váltani, és a fent foglaltak szerint cselekedni. Csak akarni kell. Akarjátok? Rajtatok áll.