Akik szerint szükség van női kvótára, azoknak mi a véleményük a numerus claususról?

Már ne is haragudj kérdező, de te vagy az aki állított valamit ("a zsidóság az úri középosztály oszlopos tagjaként az egyik legprivilegizáltabb csoport volt"), amit nem csak nem tudsz igazolni, de még arra az egyszerű kérdésre sem vagy hajlandó válaszolni, h konkrétan milyen privilégiumokra gondolsz. Enélkül ez csak egy üres mondat, tartalom nélkül.

Mindezek után pedig megsértődsz, amikor nem adunk hitelt a légből kapott állításodnak, személyeskedni kezdesz, és másokat nevezel vitaképtelennek.

"amibe belekötsz épp, az középiskolás tananyag."

Akkor annál könnyebben tudnál rá válaszolni, nem igaz?

"a zsidóság döntően középosztálybeli volt"

A zsidóság döntően kis- és középpolgár volt, nagyjából egyenlő arányban.

"vagy hogy ezzel privilégiumok is járnak?"

Még mindig: milyen privilégiumokra gondolsz? Arra, h egy középpolgár (magyar és zsidó egyaránt), mivel nagyobb a jövedelme, jobban él, mint a paraszt? Ez nyilvánvaló, de ez nem privilégium. Nem azért él jobban mert zsidó, hanem mert olyan beosztásban/munkakörben dolgozik.

Vagy mit, mit értesz privilégium alatt??? Már abban is kételkedek, h egyáltalán tudod-e mit jelent ez a szó?

A numerus clausus ( zárt szám ) - Európa elsõ zsidótörvénye - az 1920. évi XXV. törvénycikk "a tudományegyetemekre, a műegyetemre, a budapesti egyetemi közgazdaságtudományi karra és a jogakadémiákra való beiratkozás szabályozásáról" törveny.

Lényegében a 3. § harmadik bekezdését értik alatta: " nemzethűség és az erkölcsi megbízhatóság követelményei mellett egyfelől a felvételt kérők szellemi képességeire, másfelől arra is figyelemmel kell lenni, hogy az ország területén lakó egyes népfajokhoz és nemzetiségekhez tartozó ifjak arányszáma a hallgatók közt lehetőleg elérje az illető népfaj vagy nemzetiség országos arányszámát, de legalább kitegye annak kilenctizedrészét."

Mivel a zsidó alkosság számaránya 6% volt, ez azt jelentette, hogy minden egyes egyetemen a hallgatók 94%-ának, de legalább 84,6%-ának nem zsidónak kellett lenni.

Viszont az orvosi egyetemen, a mûegyetemen, a jogi karon és a közgazdaságtudományi karon és a jogakadémiákon a zsidó hallgatók aránya korábban 30% körül volt. ( Az alkalmasságot természetesen korábban is megnéztéek. )

A törvény célja az volt, hogy a nem zsidók közül a gyengében teljesítõk ( KEVÉSBÉ ALKALMASAK ) is bejuthassanak, persze, a zsidók rovására.

( A törvény bevezetése után a kvótán felüli számú zsidó hallgat kirúgtak - tettleg is. )

Vagyis a törvény a zsidóság ELLEN irányult. ( Mellesleg, hogy a tehetségetlenek közül többen mehessenek egyetemre. Mert a tehetségesek addig is bejutottak, ha zsidók voltak, ha nem. A jövedelmi helyzet is nagyon ritkán jeletett korlátot, mert volt ösztöndíj. )

A nõk aránya pl a parlaamenti képvoselõk között messze alulmúlja nemcsak a lakossági arányukat, de a diplomások közötti arányukat is. Vagyis, ha bevezetnék, hogy a a parlaamenti képvoselõk között legalább x % nõ legyen, ennek célja az volna, hogyt az ALKALMAS nõk közül többen lehessenek képviselõk. Vagyis ez a kvóta senki ellen, hanem a TEHETSÉGES NÕK szerphez jutásáÉRT, vagy is voltaképp minannyiunk érdekében lenne.

Ja, és fel sem merült, hogy a kvóta bevezetése után vernék a férfiakat, mert férfiak.

Remélem, világos a különbség.

++++++

"a zsidóság az úri középosztály oszlopos tagjaként az egyik legprivilegizáltabb csoport volt akkoriban"

Ez igaz. Sem svábokat nem vertek azért, mert svábok, sem kõmûveseket azért, mert kõmûvesek, sem szõkéket azért, mert szõkék, csak a zsidóknak volt meg az a privilégiumuk, hogy azértt vertékõket, mert zsidók. -

Pl: "Magát, Kohn Mór, felvették az egyetemre, és ezt azzal hálálja meg, hogy nem tanul? – Tanulnék én, kérem, de mit csináljak, ha mindig kiverik a fejemből?"

"Na, Kohn úr, milyen pályára adja a fiát? – Először beíratom a vívóiskolába, aztán az egyetemre." - [link]

Bocs, kimaradt: A numerus claususként ismert törvény szövege: [link]

Ajánlom még - a nõkkel kapcsolatban - áttanulmányozásra a "Választójogosultság" -ról szóló 1925. évi XXVI. törvénycikk-et: [link]

Tanulságos az 1. § (1) és a 2. § (1) összehasonlítása.

Persze, ma már teljesen más a helyzet - papíron.