Nem lenne-e szükség az ország átalakítására?
Alapvetően arra gondolok, hogy mind az Országházban, mind a közigazgatásban szükség lenne változtatásokra.
A mai megyéket átnevezhetnék újra vármegyékre, és ezeket különféle régiókba sorolnánk be. Pl.: a mai Észak-Magyarország a Királyság idejében Felvidékhez tartozott, így Zemblén, Abaúj-Torna, Heves, stb. lenne (Dél-)Felvidék, Szabolcs, Szatmár, Bereg(-Ung-Ugocsa), Hajdú, Bihar, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok Tiszántúl (bár utóbbi nem teljesen a Tiszántúl része), Csongrád, Bács-Bodrog, Pest-Pilis-Solt-Kiskun Duna-Tisza-köze, stb.
Az egykori kis- és köznemesi leszármazottak visszavehetik birtokaikat, de a földjeiket a mezőgazdaságban elhelyezkedő paraszti réteg ugyanúgy használná. A föld utàn a nemesek, a földhasználat után a parasztok fizetnének adót.
A parasztság nem öröklődne, mint a feudalizmusban, hanem csak a mezőgazdaságban dolgozókat fedné le.
Minden vármegyének lenne járásonként 2-3 képviselője, akik a vármegye fejlesztésén ügyködnének. A régiók vármegyék laza szövetségei lennének. A régiófejlesztés nem az EU-s pénzekből történne, hanem a földeken megtermelt terményeket nemcsak itthon, hanem a világpiacon is lehetne értékesíteni. Ez a pénz még bőven nem elég fejlesztésre, ezért a turizmusból és egyéb ágazatokból beszedett pénz egy részét is erre fordítanánk.
A vármegyei gyűlések képviselőit kétévente választanánk, a régiós gyűlések képviselőit három. Az Országházban ülésező Nemzetgyűlés tagjait négy. Az államfő a Horthy-rendszerhez hasonlóan a kormányzó lenne, de a kérdésekben a Nemzetgyűlés döntene.
Ebben a rendszerben a földreformok mellett a "demokrácia" is megváltozik: a vármegyei, régiós, és a nemzeti képviselők nem üthetnék egymást, tehát aki képviselő Baranyában, nem lehet a Parlamentben.
Pártok helyett egyéni képviselők lennének.
válasza: válasza:
válasza:Nekem jobb ötletem van.
Alakítsuk át az országot egy 13. századi királysággá és éljünk meg abból, hogy egy csomó turista ide akar jönni megnézni ezt a csodát.
És akkor még dolgoznunk sem kell, csak játszani a szerepet.
Miért ne örökölhetne?
Egyrészt, a paraszt gyerekei nem parasztok. Ez a kérdés csak a földre terjed ki. Lehet pl.: ügyvéd, tanár, közgazdász, orvos, építész, mérnök, stb. De ha akarja, örökölheti az apja munkáját.
A szülő vagyonát megkapja (pl.: ha orvos, és nem kell a traktor, eladja, ha van pénz, nem kell az örökség után adózni).
válasza: válasza: válasza:"Az egykori kis- és köznemesi leszármazottak visszavehetik birtokaikat, de a földjeiket a mezőgazdaságban elhelyezkedő paraszti réteg ugyanúgy használná"
És mit kezd a kisnemes Németországban dolgozó villanyszerelő dédunokája a magyarországi földbirtokkal? Ért hozzá, hogy kell művelni? Mi van akkor, ha az a terület ma már teljesen értéktelen?
"A régiófejlesztés nem az EU-s pénzekből történne, hanem a földeken megtermelt terményeket nemcsak itthon, hanem a világpiacon is lehetne értékesíteni"
Erre most is lenne mód, ha versenyképesek lennének az itthoni termékek a külföldiekkel. De sokszor még nyáron, szezonban is olcsóbb a boltoknak Spanyolországból paradicsomot hozatni, mint itthonról beszerezni. Ezen nem tudom, miért segít az, hogy vármegyéink vannak és kisnemesek leszármazottai birtokolják a földeket.
Vagy csak én nem látom át az összefüggést?
Személyesen kisnemesi leszármazott vagyok, itthon élek.
Nem a nemesség műveli a földeket.
Itt mindössze annyi, hogy egy nemesi itód a saját földjeit jobban tudja kezelni (bérbeadás), mint a politikusok.
A magyar termék versenyképes lenne, csak -mivel alig veszik- nagyon drága. A minőség megvan.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!