A Kádár-rendszer idején voltak hajléktalanok?

Egészen pontos felmérés erről nincsen, ugyanis minden munkaképes korú felnőtt embernek (hacsak nem volt háztartásbeli) bejelentett munkahellyel és lakcímmel kellett rendelkeznie (akár munkásszálláson). Mert a munka nélküliség közveszélyes munkakerülésnek számított (büntethető volt) és volt is munkaerő felvétel mindenhol. Látni biztosan nem lehetett hajléktalant és a budai hegyekben sem voltak kalyibák, meg a vasútvonalak mellett sem.

Rengeteg ember lakott munkásszállókon egész életében akkoriban, nem véletlenül voltak úgy felszerelve, mint kisebb panelházak, volt focipálya, pavilonok, padok, kisboltok meg minden, az ott élő embereknek ugyan volt bejelentett lakcímük, de a levelezési címük meg az értesítési telefonszám a munkásszállókra szólt, szóval gyakorlatilag ott laktak. Az ott lakók rendre férfiak voltak, akiknek nem volt családjuk, vagy ha volt, akkor elhajtották őket, rohadt sok depressziós volt közöttük, az egyik itteni volt munkásszálló beceneve a Kötöző volt, mert a bentlakók állandóan felakasztották magukat. Olyan értelemben nem voltak hajléktalanok, hogy az utcán laktak és a kukából ettek, az őket foglalkoztató cég a fizetésük egy részéből tartotta fenn ezeket a szállókat, ami egyrészt munkát adott nekik, másrészt a gyárhoz vagy munkaterülethez közel szállásolta el őket, így nem kellett külön az utaztatásért fizetni. Lényegében hajléktalanszállók voltak, csak az volt a különbség, hogy a bentlakóknak volt állandó munkájuk és jövedelmük, sokuk azonban egész életében ott élt, a nagybátyám egyik munkatársa a katonai szolgálata után 25 éves korától 52 éves koráig ilyen helyeken lakott, nyugdíjazni nem kellett, mert ő is a Kötözőben lakott az élete végén és öregbítette a szálló hírnevét. Természetesen voltak a mai értelemben vett hajléktalanok is, a rendszer nem tudta felsöpörni az összeset, a szarul őrzött ipari parkok esténként tele voltak velük, egy jó részük pedig vidéken kosztért és kvártélyért napszámozott, főleg azután, hogy a nagyobb kertek is engedélyezve lettek, viszont traktorra még nem tellett a gazdáknak és kellett az embererő a megműveléshez. A rendőrök nem kifejezetten üldözték őket, persze ha már napok óta láttak valaki egy helyben csövezni azt elvitték, de minden szakadt arcot az út szélén nem szedtek össze, felvonulások és ünnepségek előtt viszont elhordták az összes hajléktalant, amikor pl. Brezsnyev kitalálta, hogy csak úgy lejön Budapestre, akkor pár óra alatt szó szerint kiverték az összes csövest a reptér 10 kilométeres körzetéből, hogy még véletlenül se lásson egyet se a szovjet delegáció, de egy héten belül már ugyanúgy ott gyűjtötték az üvegeket meg szívták a Palmatexet.

Az első jól írta. a hajléktalanokat elvitte a rendőrség és bedugta őket a börtönökbe.

A részegeseket elvonóba csavargókat sittre vágták , igyekeztek udvari vagy gyári segédunkával ellátni őket . Vidéken jobban beolvadtak és bementek hétvégi házikókba pincékbe . Tervgazdálkodás szintjén működött , nem jó a mutató de klasszra hamisítjuk és sikert propagálunk . ( Olcsó volt a kenyér tej gyógyszer tanszer is mert állam külföldi hitelből támogatta .)

Voltak, de elenyésző számban.

igen. Pesten pl. a keletitol nem messze volt a "lordok haza" nevu csucsintezmeny ahol a szerencsetlenek idonkent meghuztak magukat. meg a Deli pu. aluljarojaban .