A Kádár rendszer vidéken is biztosította a normális életszínvonalat?

Szerintem leginkább hagyományból csinálták.

Az én szüleim is úgy vannak még most is, hogy ha már ott van nekik a kert, akkor minden évben raknak bele valamit.

Hiába nőttek már negyedik éve kisujjnyi répák a minden napos locsolás ellenére is, idén is minden bizonnyal újra ültetni fognak, mert csak.

"Vidéken az emberek még a 80 -as évek elején is rengeteg haszonállatot tartottak otthon, miközben ezt egy akkoriban épült panellakásban nem lehetne megtenni. "

Nos, egyszerű a válasz. Nem tudom mennyire jártál faluban, de viszonylag kevés (értsd: nincs) panellakás, mindenkinek van kertje... vagy legalábbis hely lenne neki.

Én vidéken éltem a Kádár rendszerben. A helyi TSZ-ben kemény munka volt, ahhoz képest nem fizették túl jól. Ezért szinte minden falusi háznál foglalkoztak valami háztájival. Ilyen volt az uborkatermesztés, tejtermelés, sertés- és bikahízlalás, stb. Ahogy máshol meg divat volt a "Zimmer Ferizés", azaz a szobakiadás. Vagy a borászat, málnatermelés, stb.

A Kádár rendszer rájött hogy az emberek szívesebben és jobban dolgoznak a saját otthonukban. Ezért minden lehetőséget megadott erre, tehát nem gyötörte a népet adókkal. Ahogy az akkori politika mondta, a háztáji nagyban hozzájárult az akkori népélelmezéshez. A falusi boltokban is volt bőven élelem és akinek virágzó háztáji gazdasága volt az semminek nem nézte az árát.

A háztáji mellett csak azért jártunk dolgozni mert kötelező volt. Ha nem lett volna az akkor szinte mindenki a meghitt otthonában dolgozott volna.

Viszont ami a mai napig meglep, hogy ma már nem kötelező dolgozni idegen munkahelyen, a háztáji gazdaságok száma mégis visszaesett. De egyre többen menekülnek a városokból tanyákra, még értelmiségiek is. A YouTube-on számos filmet találni ilyen emberekről. Azt mondják hogy az nem élet hogy azért dolgozzanak hogy csekkeket fizessenek. Teljesen igazuk van.

#4

Ja, ezek a városi értelmiségiek mennek anyámékhoz is falura, aztán egy idő után már menekülnek is vissza, mert rájönnek, hogy nem úgy működnek a dolgok, ahogy ők azt elképzelték a kényelmes életükben. :D

Viszont nem vették el a gazda kedvét attól hogy Magyarországon éljen. A villanyon kívül nem volt rezsije, az is csak akkor ha használta. Ma milyen jövőt lássunk magunk előtt ha a ház lakóját egyszerűen kötelezik szemétszállítási alapdíj fizetésére? Mi közöm nekem ahhoz hogy egy szolgáltató magáncég tulajdonosának tőkéjét gyarapítsam hisz nem is vagyok részvényese meg szolgáltatást sem végez az alapdíjért és meg sem rendeltem a szolgáltatását? Az egykori szülőfalum ilyen apróságnak tűnő valami miatt válik szellemfaluvá, 1200 főről mára 300 főre csökkent a lakossága a lakókat megkárosító lopások miatt. Úgy szokták mondani hogy az ember egy olyan állatfaj ami fogságban nem hajlandó szaporodni. Hidegen hagyja őket a 10 millió Ft-os elletési politika is (Hargitai Károly nevezte így). Senki nem várja hogy lophasson egy TSZ-ből vagy azt sem hogy támogassák. Hanem hagyják élni.

Naná hogy jól lehetett élni akkoriban falun. "Lélek és szabad nép tesz csuda dolgokat". Szintén ő mondta azt is hogy az adók és dézsma megöli a jobbágy szorgalmát. De nem csak a szorgalmát hanem ahogy írtam, a szaporodási kedvét is. A városi is jól élt a falun termelt élelmiszerekből. Akkor még tejíze volt a zacskós tejnek, ma már csak tejezett víz íze van. Krumplit sem déligyümölcs áron lehetett kapni ahogy ma.