Ha győzött volna az 1956-os forradalom, akkor vissza állították volna a kapitalizmus, a gyárakat visszaadták volna?

Most már lehet látni, mi lett volna belőle: Kb. az ami '89 után lett.

Csak kíváncsi lennék, hol lennének most azok a milliók, akik a Kádár-rendszer előtt szobánként nyolcasával feküdtek ilyen "befagyott reggelre a lavórba a víz" típusú ágybérletekben, mindaddig, amíg meg nem érkezett a helyükre a műszakváltás aludni. Nem ám trabant, telek, fürdőszobás panellakás. És kíváncsi lennék, hogy a felső egymillió mibe tudott volna beleülni, és mit tudott volna szétlopni, ha az a végtelen mennyiségű közmű, közút, közintézmény, épület, lakás, felüljáró, gyárcsarnok, jármű, járda... holnapig sorolhatnám, ami felépült, és a mai Magyarország alapjait képezi, és a magyar ezekből, ezekben él - egész egyszerűen nem létezne. Hogyan tudnák mondjuk ezrével "vissza"adni azokat a házgyári paneliskolákat az egyháznak, a vállalati üdülőket a turizmusos haveroknak. Min járna a MÁV, mert az összes sínszál 196x dátumú, az is marad már míg élünk. Azelőtt az összes út földút volt, télen sártenger. Nem lenne még villanyáram se, de keresztek nyolcasával minden sarkon...

Ez a "A" verzió, a "B" verziót meg már '44-ben megismertük.

Azt a naivitást meg el lehet felejteni, hogy itt valami liberális demokrácia kialakult volna, ha egyszerűen nem létezik hozzá széleskörű polgári-értelmiségi réteg, hamar átfolytunk volna valami jobboldali-vallási világba, bosszú állásba. (Pláne, amikor az egész 20. század gyakorlatilag az értelmiség elűzéséről, Amerikába településéről, kitelepítéséről, vagy épp a Dunába lövéséről szólt.)

Magára a kérdésedre a válasz a következő: Minden attól függött volna, hogy a környezetünk (világpolitikai helyzet) mit enged meg. Ha az oroszok lemondanak rólunk, de a kapitalista nyugatnak gazdasági tervei vannak velünk, akkor az lett volna, ami most van. Kenőpénzekért megszerzik a gyárainkat, leépítik nullára, aztán az ő iparuk termeli a buszokat, vonatokat, hajókat, trafókat, körtéket, csavarokat, gyógyszereket, cukrot, étolajat, stb. De szerették volna... Ha teljesen magunkra maradunk, akkor pedig fehérterror, cselédvilág. Nem volt még az olyan messze, sokan úgyis azt szokták meg életük jelentősebbik részében. 40 év elteltével azért felnőtt egy új generáció, akikkel már nem lehetett '89 után visszatérni egy az egyben a régi világhoz, bármennyire is álmodoztak róla bizonyos körök. De korábban még ez nem lett volna lehetetlen.

Ausztriában 1955 ig voltak bent az oroszok. '90 után innen is kimentek. Az osztrákok lásd mire jutottak és mi az eltelt 26 év alatt mire jutottunk időarányosan nézve.

Nem az a döntő hogy egy eszköz,egy termelőegység vagy földbirtok kié vagy mié hanem az hogy tényleg munkatársként tekint a portásra is és a tervezőmérnökre szintén. Mindenki a saját helyén tegye amit vállalt és a tulaj(xy vagy az állam) dotálja úgy hogy másnap is maximumot tudjon nyújtani. Egy normális tulajdonos nem szipolyozza ki a dolgozókat azzal hogy majd jön más és minden forog tovább és csak a tőke számít,minden azt szolgálja. Azoknál akik előbbre tartanak vannak szabályok amelyeket jól/rosszul betartva de az előrejutás garantált. A két világháború között azért itt is építettek a nagy gyárak munkáslakásokat igaz ma már korszerűtlen de fedél volt felettük. Ma még abból is kipenderítik amit ő épített. Most már negyedszázada nem Moszkvából diktálnak,ezt halkan jegyzem meg.

"Az osztrákok lásd mire jutottak és mi az eltelt 26 év alatt mire jutottunk időarányosan nézve."

Az osztrákoknak nem csak az 35 év előnyük volt, amivel a szovjetek hamarabb kivonultak. Eleve mentalitásban sokkal előrébb tartottak. Plusz Ausztria 55 előtt sem pusztán szovjet megszállás alatt volt, hanem szövetséges négyhatalmi megszállás alatt.

A rendszerváltás után az egyszerre felszabadult Csehország, Szlovákia, Románia, Lengyelország, Magyarország, stb. 26 éves fejlődése sem volt egyforma. És Magyarország még ezekhez képest is előnyből (bár az inkább csak látszólagos volt) indulva rosszabbul teljesített.