Beszélgettem egy anyaországival, azt mondta, hogy neki nem fáj Trianon és sosem fájt, mert ő akkor nem élt, már tényleg nem fáj?

Hogyne fájna. A rendetlenség fáj, amikor nincsenek a dolgok a helyükön. Amikor magyar emberek munkájából épített házakban élő magyar leszármazottaik még mindig kell, hogy harcoljanak a jussukért.

Amikor Nagyszalonta, Kassa, Munkács máshová tartzik. Forognak a sírjukban az ott születettek.

Aki meg itt olyan ökörséget ír, hogy mindenki hibás a történelemben, az mondja meg, hogy a földműves, aki egész életében azért dolgozott, hogy a családjának legyen mit ennie, vagy a katona, aki az életét adta a hazájáért, hogy helye legyen a világban a gyerekeinek, na azok hogyan voltak hibásak? Tették a dolgukat, amit a közösség elvárt tőlük. Mi mást kellett volna tenniük?

Nem a múlt fáj, hanem a jelen.

Nekem nem fáj már Trianon, ahogyan a 1848-as forradalom eltiprása, a Rákóczi szabadságharc leverése, a török hódoltság és a tatárjárás sem fáj.

De azt tudom és érzem, és nagyon fáj nekem, hogy az emberiség nagy családja 195 nemzetállamra van szétszaggatva. Fáj, hogy unokatestvéreim gyermekei számára útlevél és vízum kell, ha meg akarják látogatni a nagymamát.

Fájnak a határok (az, hogy egyáltalán léteznek és elválasztanak), fáj a rasszizmus, fáj a nacionalizmus, fáj a gyűlölködés, fáj az undorító magyar politikai élet, fáj az urambátyám mutyikorrupciós Magyarország, fáj az Európa ellenesség, fáj az intolerancia, fáj a szolidaritás hiánya, fáj az összefogás hiánya, fáj az eldurvuló környezetszennyezés és természetpusztítás, és még sok minden fáj.

Ezek ellen tenni kell. Létre kell hozni az Egyesült Európát, majd az Egyesült Világot!

"Nem a múlt fáj, hanem a jelen.

Nekem nem fáj már Trianon"

Neked valahol fáj, az biztos.

Trianon éppen, hogy jelen. A határon túli magyarság olyan jogokért küzd, amit az istenített Európádban mások már rég megkaptak.

Pl. Dél - Tirol, Wales, Elzász stb. A finnországi svédek aránya és száma összevethető a szlovákiai magyarokéval. Finnországban a svéd HIVATALOS nyelv.

"ahogyan a 1848-as forradalom eltiprása, a Rákóczi szabadságharc leverése, a török hódoltság és a tatárjárás sem fáj."

És gondolom ezen a gondolatmeneten elindulva a Holokauszt sem?

"De azt tudom és érzem, és nagyon fáj nekem, hogy az emberiség nagy családja 195 nemzetállamra van szétszaggatva"

És erről a tulok magyarok és az Orbánfasiszta rendszer tehet.

"Fáj, hogy unokatestvéreim gyermekei számára útlevél és vízum kell, ha meg akarják látogatni a nagymamát"

Hát jöjjön haza az öreglány Izraelből.

"Fájnak a határok (az, hogy egyáltalán léteznek és elválasztanak), fáj a rasszizmus, fáj a nacionalizmus"

Főleg, ha magyar a nacionalista.

"fáj a gyűlölködés, fáj az undorító magyar politikai élet, fáj az urambátyám mutyikorrupciós Magyarország, fáj az Európa ellenesség, fáj az intolerancia, fáj a szolidaritás hiánya, fáj az összefogás hiánya, fáj az eldurvuló környezetszennyezés és természetpusztítás, és még sok minden fáj."

Meg még a meleg tibeti bálnák rossz sora is. Csak a határon túliak helyzete és Trianon nem.

Oké, csak akkor miért várod el, hogy másnak is ott fájjon, ahol neked?

Megint kimenõt kaptál a viccházban 51-eske? :D

Sok megmosolyogtató rózsaszínködös mélyliberál van ezen az oldalon, de a te maszlagaidon lehet majdnem a legnagyobbakat röhögni. Nem hiába "dékás" vagy! :D

Én nem tudom, de Finnországban a svéd, mint hivatalos nyelv, nem olyanféle, mintha Mo-on a német -osztrák- lenne hivatalos?

Ami persze nem biztos, hogy baj -a nemzetiségi helyeken-; de azért mégse jó. Mert hova jutott a magyar a marha nagy toleranciával a nem zetiségekkel kapcsolatban? Pont, hogy Trianonhoz.