Hogy tudtak a balliberálisok teljesen álláspontot váltani a muszlimokkal és arabokkal kapcsolatban?

Kérdező!

Először is igazad van!

A balliberálisokban nehéz logikát keresni.

A céljuk ártani a nemzetnek!

De akkor azt is magyarázd már meg nekem légyszíves, hogy a Jobbik miért váltott álláspontot?

Annak idején Vona Gábor az iszlámot nevezte a emberiség utolsó reményének, muszlimbarátok voltak, azt is kijelentette Vona, hogy a Jobbik az európai baloldalhoz sokkal közelebb áll mint a jobboldalhoz, mert ők támogatják a muszlim bevándorlást(ugye nyugaton már 4-5 éve is gondok voltak az arab bevándorlók miatt)

A jobbikos szavazók nagy része is ilyen volt.

Most meg közli Vona, hogy Európa megtelt stb és a szvazóik is teljesen bevándorló-ellenesek?

Mennyivel különbek ők akkor a liberálisoknál? Részükről mi volt ez a köpönyegforgatás? Ha már felvetetted a témát.

Már megint le kell mennem dedóba. Yay....

Egy közel 20 éve élt, az akkori mainstream részét képző liberálisnak még nem volt olyan zökkenőmentes az élete és a munkássága, mint egy mainak. Nem volt 0-24 órában testőrség a háta mögött, nem tudott csak úgy beugatni mindenkinek bárminemű retorzió nélkül, nem uralta még a mainstream médiát, egyszóval voltak olyan dolgok, amiért küzdenie kellett, volt kihívás az életében, amiket le tudott küzdeni. Emiatt sosem érezte szükségét a baloldal (ezalatt most ne a magyar viszonylatban vett baloldalt értsük), hogy saját maga kreáljon problémákat, amiket megoldhat, ott volt nekik a küzdelem a felsőoktatásban való elismerésükért, a nemzetközi ellentétek kiküszöbölése meg még egy halom probléma, amit meg kellett oldaniuk.

Na mármost, egy mai liberális (akiknek igazából nem sok közük van a liberalizmushoz, sőt sokkal inkább egy lájtos anarchista vonalat követnek), már nincs min dolgoznia a nyugati világban, legalábbis olyan problémák nincsenek, amik egy liberális félt igényelnének a megoldásukhoz. Megvan a nemek közti egyenlőség (amit a feministák természetesen tagadnak, holott nincs egyetlen olyan jog se, ami egy férfit megillet, de egy nőt nem), az etnikai jogkülönbségek ki lettek küszöbölve (a Black Lives Matter szerint nem, de ők kb. a feminista mozgalom unokatestvérei), lehetősége van mindenkinek a tanulásra és az egészségügyi ellátásra, ergo az IGAZI liberálisok céljai el lettek értve.

A mostani wannabbe liberálisok kvázi munka nélkül maradtak, legalábbis a nyugati világban. És itt jön be az, ami miatt itt egyesek vakarják a fejüket. Mivel ezen emberek előtt nincs semmiféle probléma, amit megoldhatnának, így olyanok lettek, mint a puskák békeidőben, vagyis teljesen haszontalanok. Mint azt az előbbi, remekül félreértett kommentemben írtam, az ember egy problémamegoldó lény, azaz folyton keres egy kihívást, amit leküzdet, mármost ezek a kamu liberálisok kihívások nélkül maradtak, ezért fogták magukat és elkezdtek kitalálni problémákat, amiket aztán leküzdhetnek, pl. a "gender pay gap" meg a szóban forgó migránsok olyan helyzetbe történő beállítása, mint kedves és dolgozni akaró, de ennek ellenére üldözött és elnyomott emberek, holott a valóság azt mutatja, hogy a beáramló menekültek nagyobbik része nem is háborús övezetből jön és nem is dolgozni jönnek, hanem az európai szocsegély hálón akarnak lógni. Svédország pontosan olyan kihívás nélküli emberek lakta hely, mint akikről még két komment óta írok. Elérték egy kitűnő jóléti rendszert, ergo kimaxolták a játékot és nincs már több quest, amin részt vehetnének, ez pedig megfosztja őket az emberi természet legnagyobb igényétől, vagyis a kihívások leküzdéséről, így ők fogták magukat, szétszedték az eddig amúgy tökéletesen működő beérkezőket szelektáló és együttélésre alkalmatlan elemeket eltávolító szabályaikat és helyette kirakták a "JÖJJÖN MINDENKI" táblát, ezzel pedig elérték, hogy békés ko-habitációra képtelen elemek tömkelegét importálták be az országukba, azaz megteremtették a hőn áhított problémáikat.

A fogyatékosok kedvéért: Karcsi egy cica. Karcsi szeret egereket kergetni. Már nincsenek egerek. Karcsi unatkozik az egerek nélkül. Karcsi szomorú. Karcsi kukoricát szór el. A kukoricára jönnek az egerek. Karcsi újra tud játszani. Karcsi boldog. Itt a mese vége, irány aludni!

Ateistaként továbbra sem bírom az iszlámot, ahogy a többi vallást sem, de úgy gondolom hogy joguk van oda menni ahova akarnak vallástól függetlenül. Nem tudom ismered-e a mondást, hogy nem értek egyet azzal amit mondasz, de a halálomig védeni fogom a jogod hogy kimondhasd. Vagy eredetiben: "I disapprove of what you say, but I will defend to the death your right to say it"

Nem kell egyetértenem valakivel ahhoz, hogy támogassam abban, ami szerintem minden embert megillető jog. Nem az iszlámot, mint ideológiát támogatom, hanem olyan embereket, akik közül sokan ezt az ideológiát vallják egy ettől teljesen független ügyben. Szerintem minden embernek joga van oda menni ahova akar. Még akkor is, ha muszlim, arab, hottentotta vagy neonáci.

"Nem értem miért törlitek ki válaszom. Ennyire lehet veletek is érvelni.

Arra megvan az eszetek, hogy habzó szájjal lediktatúrázzátok Putyinékat, ahol nem törlik a kommenteket.

De a merkelizmus, ahol gondolatrendőrség szerűen kicenzúrázzák a dolgokat már nem zavar benneteket."

Látom ismerkedsz a "szólásszabival"! :D

A magyarozós kérdéseket sem nagyon törölgetik egyébként.

# 13/17 Időpont 03-27 20:46

Egy hívőnek teljes mértékben felesleges érvelni. Te meg akkora hívő vagy, mint ide lacháza.

# 19

http://www.gyakorikerdesek.hu/politika__egyeb-kerdesek__7683..

Hihetetlen, hogy a 62%-os válaszoló hozzászólását hogyan képesek lemínuszozni. Egészen biztos az is, hogy akik így tettek, csak az első néhány sorig jutottak.

Kifejezetten meglepő volt egy ilyen írást olvasni itt.

Ugyanakkor ez nem a szorosabb értelemben vett kérdésre szolgál érdekes válaszul, hanem egy másik témát boncolgat, így, bár ez sem perdöntő, a Kérdező számára privátban írt levelemet bemásolom ide is, hátha közelebb visz a megértéshez, és talán másoknak is hasznos lesz:

Általában a legkisebb csoport a leghangosabb, hiszen a méretbeli hátránya miatt ezzel kell eljuttatni a véleményét másokhoz.

Emellett a gyakorikerdesek fórumán nem állandó a válaszolók csoportja. Aszerint, hogy mi az épp hangsúlyban lévő kitárgyalni való, lépnek fel, vagy tűnnek el emberek. Most nyilván sokan válaszolnak - vagy éppen regisztrálnak - csak azért, mert az iszlám, mint témakör porondon van, és lehet csupán egy 4-5 fős mag is ez, de elég aktív ahhoz, hogy látványosnak hasson.

Az is igaz, hogy az embertömegek legnagyobb része képes cserélni a véleményét aszerint, hogy a saját politikai pólusa mit kíván meg, egyik napról a másikra képes támogatni is, és ellenezni is ugyanazt az intézkedést, és érvelni is a véleményét alátámasztandó. Ugyanezt látni a Putyinnal való összeborulás kapcsán, jobbról. Ha ez Gyurcsány alatt történik meg, az lett volna a vélemény róla, aminek most is jogosan kellene, hogy legyen.

De most olyan divatérvek jönnek elő, miszerint "én a kommunizmust gyűlölöm, az oroszokkal viszont semmi bajom", amit akár közszereplő jobboldaliak is mondanak tévés vitákban. Maguk sem próbálnák megmagyarázni, ha nem ezt kívánná a politika - és mondok jobbat: ők maguk is elhiszik önmaguknak ezt az érvelést, pedig érzelmekkel manipulált, nem ésszerűséggel feltöltött.

Ez a politika. Balról is, jobbról is. Ezért nincsen "oldalam", csak véleményem, és azt támogatom, akiben ezt képviseltetve találom. Elkötelezett pedig csak az országért vagyok, nem a politikáért.

A pártfanatizmust az okozza, hogy az ember nem szívesen ismeri be, ha téved. Igaz ez a leghétköznapi esetekre is, biztos, hogy számodra is ismerős, amikor hosszan vitatkozol valakivel, egy ponton rájössz, hogy tévedtél, de nem vallod be, mert azzal a másik fél előtt - és a külső szemlélők előtt - gyengének tűnnél. Aki meghajlik valaki véleménye előtt, pont azt éli át, mint a kutyák, mikor elmarják egymás torkát. Dominancia. Ha sebezhetőnek, gyengének tűnsz, akkor elsőszámú célpont vagy a ragadozók előtt, és nem kedvező a párválasztásra mások számára.

Ennek persze ma már semmilyen racionalitása nincs, de túl erős evolúciós ösztön ahhoz, hogy ennyi idő alatt kinőjük, hiszen ez a nem tudatos, nem irányított viselkedésforma eredményezte a túlélést, ezt örökítették tovább ránk, amelyik génkód nem ilyen volt, az kiveszett.

Amikor az ember politikai felet választ, legtöbbször pillanatnyi szimpátia, vagy az "első impulzus" eredményeként, az egészet focimeccsként értelmezi, nem politikaként.

Miért van az, hogy egy ember saját kudarcának éli meg a kedvenc focicsapata vereségét, és saját sikerének a belőtt gólokat, amit másnap az ellentábort erősítő munkatársa képébe vág - anélkül, hogy ő bármit is hozzátett volna ahhoz az eredményhez?

Miért van az, hogy a saját magam által támogatott csapat játékosa mindenképpen zseni, míg az ellenfelé mindenképpen botlábú?

Mert ez már nem a fociról szól. Arról, hogy az ÉN döntésemet fogadd el TE is, azaz _ismerd el_ hogy az én csapatválasztásom volt helyes, a tiéd téves, átvitt értelemben tehát fogadd el dominanciámat.

És érdekes, hogy egyetlen ember sem várja el, hogy szurkolj annak a csapatnak, mint ő. Sőt, ne tedd, mert akkor ez az eszköz megszűnik a kezében. Szurkolj továbbra is a másik csapatnak, de fogadd el, hogy az a választás, amit ő teljesen véletlenszerűen egykor megtett, helyes volt, nem tévedett, ő hozta a jó döntést, te pedig szorítsd le a fejedet őalá.

Senki nem fogja beismerni, hogy egy politikai oldal megválasztásában, támogatásában tévedett, hogy rosszul X-elt a szavazófülkében, inkább a legképtelenebb dolgokat is megmagyarázza saját maga előtt.

Elismerni, hogy tévedtél, annyit tesz, mint felfedni a védtelen hasadat a támadások előtt, vele pedig gyengének látszódni, és esendőnek. Mindig erősnek, a másik félnél magabiztosabbnak kell tűnni, erre kényszerít a belső tudatunk, anélkül, hogy ezzel tisztában lennénk.

Ez nem politika. Mint ahogyan nem is foci. Egyszer hallottam egy lányt, aki arról beszélt, hogy egy ismerőse egyszerre szurkol a Real Madridnak és a Barcelonának, és hogy "csak kérdeztem tőle: most mi van?", hogy "semmit nem ért abból, miről szól ez". Pedig de, valójában éppen ő értette. A lány pedig nem.

És ez legerősebb éppen az internetezésben legaktívabb korosztályban, a kamaszokban van jelen, amely nagyon nagyon erősen, nagy hévvel akar felnőttnek látszani - és ez rendben is van -, és meg akarja határozni önmagát. Az önmeghatározás pedig leginkább úgy egyszerű, ha azt írom körül, "kik ellen vagyok", és ennyiben kimerül, "ki vagyok". Elhatárolni a "mi"-t, és az "ők"-et ilyenkor természetes, és mindenki másban találja meg.