Miért tartják Kossuth-ot annyira nagyra?
Rossz döntést halmozott rossz döntésre. 1849 előtt csak néhány jó döntése volt ( pl.: az OHB felállítása ), többnyire csak a száműzetésben voltak hasznos és jó gondolatai.
Több rossz döntése volt mint jó. Mégis sokan őt tartják a legnagyobbnak. De mégis miért?
Mert amúgy Görgey egy tisztalelkű, őszinte és becsületes ember volt, kötelességtudó, és soha nem tudott volna ártani senkinek. 11 éves korában vesztette el az anyját, aki rákos volt és sokáig haldoklott az ágyában, Görgey pedig a haláláig az anyja ágya mellett volt és ápolta. Ezután katonaiskolába került, holott utálta az erőszakot, egyszer meg kellett ütnie a testvérét (mert az öccse szemtelen volt vele, és a kor szokásainak megfelelően ilyenkor az idősebb testvérnek meg kellett ütni az öccsét), de Görgey úgy szerette Istvánt, hogy sírva elfutott. És őt küldték katonának, mert az apjának ez volt a kívánsága. A család el volt szegényedve, és ingyen ösztöndíjat kapott Artúr, és ezt nem lehetett visszamondani. Ezért tehát katonaiskolába került Bécs közelébe, ahol több mint 10 évig volt, és magyarul is majdnem elfelejtett, de fiatal korában újra megtanulta a nyelvet (német volt egyébknt az anyanyelve, mert az anyja szepességi német polgárlány volt). Egyébként sokat betegeskedett, szárazkenyéren élt, mert minden pénzét hazaküldte az apjának, aki nyomorgott, hogy legyen neki mit enni. Egyáltalán nem élte a fiatal katonák vidám életét, akik lányokat kergettek, és szórták a pénzt Bécsben, hanem ő koplalt és minden pénzét hazaadta. Sokat betegeskedett is ezért, mert alig evett. Végül leszerelt, kilépett a hadseregből, és beíratkozott a Prágai egyetemre (mert ott állomásozott az az alakulat, ahol szolgált). Az egyetem kémia szakán felfigyelt a tehetségére az egyik professzor, aki megszerette a fiút, és amikor megtudta, hogy Görgey egy olyan lakásban nyomorog, ahol télen befúj a hó az üvegtelen ablakon, akkor a saját házába költöztette. Itt ismerkedett meg Görgey egy francia cselédlánnyal, akit feleségül vett. Az egyetemen is gyorsan felívelt a karrierje, írt egy tudományos munkát a kókuszolaj-savról, amit a Bécsi Tudományos Akadémia komoly összeggel honorált. Ha nem tör ki a szabadságharc, lehet, hogy kémikusprofesszor lett volna belőle. Ilyen ember volt Görgey, és a k**va anyját annak, aki árulónak tartja. Semmilyen bűne nem volt, a szabadságharc alatt is úgy irányította a hadi csapatokat, mintha egy képletet oldana meg, ezért is volt kiváló tábornok. Mindig hideg fejjel, reálisan gondolkodott, és ez a forrófejű, romantikusabb, meggondolatlanabb kortársai fölé emelte. Ennyi volt a "bűne"...
Ezzel szemben Kossuthnak milyen volt a fiatal kora? Elvégzett egy jogi akadémiát (amit minden nemes elvégez), beállt az egyik vármegye szolgálatába, mint ügyvédbolytár, és amikor egy nemes meghalt, akkor az utána maradt árvák pénzével kellett elszámolnia (neki kellett kezelni), de ő elköltötte a pénzt a saját kártyaadósságára. A vármegye hűtlen kezelés miatt eljárást is indított ellene. Tipikus senkiházi politikus volt. De az volt a szerencséje, hogy egy arisztokrata elküldte maga helyett az 1832-es országgyűlésbe, ahol elkezdte írni az Országgyűlési Tudósításokat. A szóf**sása miatt ezután beindult a karrierje, ami szerintem azért ívelt olyan nagyra, mert kiváló politikus volt: gátlástalan, kétszínű, egoista, önimádó, hatalommániás, és ami a legfontosabb: kiválóan tudta manipulálni az embereket.
Kossuth tehát a nagydumás senkiházi, akinek a szeme se áll jól, de mindenki tapsol neki, és szereti, holott az első hírekre, hogy jön az ellenség, hanyatt-homlok menekül - Görgey pedig a csendes, önzetlen, szerény hazafi, aki mindent megtett a sikerért, és a csata sűrűjében vett részt a harcokban. Többször megsebesült, és veszélyes helyzetbe került, és bátran szembenézett a halállal is, mint egy igazi katona.
És Kossuth a nagy hős, akiről mítoszok vannak, meg szobrok, Görgey az áruló..............
Na hagyjuk már.
"Ez nem így van. Szó sem volt semmilyen függetlenségről, a szabadságharc eredeti célja nem a független Magyarország volt, és aki józan politikus volt (mint pl. Deák), az belátta, hogy ez az akkori politikai viszonyok között irreális volt. A szabadságharc azért robbant ki, mert Magyarország alkotmányos állam lett (ami egyébként az eredeti célja volt Széchenyitől kezdve minden reformkori magyar politikusnak), és ezt Bécs megtámadta,"
Hát nem.
Először is, Magyarország névleg volt független Ausztriától. Gyakorlatilag meg mindenben függött attól.
Volt Magyarországnak kormánya? Nem. Akkor milyen függetlenségről beszélünk?
A másik, hogy amit akkor kiharcoltak a Márciusi ifjak, az annak volt köszönhető, hogy Bécs fenyegetve volt. Nem volt abban a helyzetben, hogy ne engedjen a követeléseknek. Érdemes Széchenyi sorait venni, aki így írt akkor:
"Barátom, csudákat élünk [...] Az első felvonás gyönyörűen sikerült! Én teli vagyok a legszebb reményekkel [...] Az én politikám biztos volt, de lassú. Kossuth egy kártyára tett mindent, és legalább idáig annyit nyert a hazának, mint amennyit az én politikám 20 év alatt sem bírhatott volna előállítani!"
Szóval, amit a Márciusi ifjak kicsikartak Bécstől, azt ez a veszett barom kossuth, irdatlan ember- és véráldozattal, egy csapásra tönkretette, ráadásul az addig kiharcolt jogokat is elveszítette az ország. Csak ezt Széchenyi a levele írásakor még nem látta, nem tudhatta. Az is sokat elmond kossuthról, hogy az első felelős magyar kormányban, ő lett a pénzügyminiszter. Hát ki más lett volna, ugye. Jogászként nem igazságügyminiszter, hanem mindjárt a pénzügyi tárca.
Amikor Deák a kiegyezést lezongorázza és elintézi, hogy az ország visszakapja a jogainak javát, akkor meg nyílt levélben (Cassandra levél) támadja őt ez a patkány, külföldről, a biztos távolból.
Na, ennyit erről a féregről.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!