Horthyt mért csak tanúként volt ott Nürnbergben, mért nem vádlottként, és ítélték el?

1. Érdekes Bulgária nem üzent hadat a Szovjetuniónak, pedig Ők is a németek segítsége által jutottak területekhez. Illetve érdekes, hogy Ők ki tudtak ugrani a háborúból és ezért még meg is tarthatták Dél -Dobrudzsát. Ezenkívül megtagadták izraelita honfitársaik kiszolgáltatását, és megölésükben való segédkezést. ó-Bulgária területéről nem történt deportáció, érdekes módon.

2. A másik példa a finneké. Őket is segítették a németek, lehetett volna okuk a "kollaboráns hálálkodásnak". Ennek ellenére megtagadták, hogy az eredeti határaikon túl részt vegyenek harcokban a szovjetek ellen. Megtagadták, hogy területükről Leningrádot támadják a németek. És a végén még a szovjetekkel karöltve megtámadták a németeket.

Szóval lehetett volna másképpen is!

3. Horthy példája nem összehasonlítható az oroszokkal, sem az angolszászokkal.

Az oroszok védekező, honvédő háborút folytattak, mivel nem volt választásuk. Azzal a fegyverekkel védekeztek ami volt.

A horthysta magyar seregeknek meg nem volt ilyen kényszerhelyzetük, mert ki is lehetett volna maradni a dologból. Hozzáteszem, hogy itt nem a fegyverre kell helyezni a hangsúlyt hanem a megfelelő téli ruházatra és az élelmiszerellátásra. Csak Jány (Hautzinger) Gusztáv brutális és kegyetlen hadparancsa miatt több tízezren pusztultak el. (Nem engedte, hogy rongyokkal és egyéb dolgokkal egészítsék ki a felszerelést, valamint megtiltotta a visszavonulást a többszörös jobban felszerelt oroszok támadásával előállt helyzet miatt)

Na ezért is felelősségre kellet volna vonni Horthyt vádlottként!

JÁNY GUSZTÁV VEZÉREZREDES 1943. JANUÁR 24-I HADPARANCSA

294/2. hds. I. a. 43. I. 24. szám.

"1. A 2. magyar hds. elvesztette becsületét, mert kevés – esküjéhez és kötelességéhez hű – ember kivételével nem váltotta be azt, amit tőle mindenki joggal elvárhatott.

Állásainkból ellenséges túlerő kivethetett még akkor is, ha a csapat kötelességét meg tette. Ez nem szégyen. Ez szerencsétlenség. De becstelenség az a lelkeveszített fejnélküli gyáva menekülés, mit látnom kellett, miért most a szövetséges német hds. és az otthon mélységesen megvet bennünket. Ehhez minden oka meg is van.

2. Vegye tudomásul mindenki, hogy innen sem betegség, sem sebesülés, sem fagyással el nem engedek senkit. Azon a területen, hol gyülekezésünket elrendelték, hol az újjászervezést végrehajtjuk, ott marad mindenki, míg meg nem gyógyul, vagy el nem pusztul.

3. A rendet és a vas fegyelmet a legkeményebb kézzel, ha kell a helyszínen való felkoncolással, de helyre kell állítani. Ennél kivétel nincs, legyen az tiszt, vagy rendfokozat nélküli honvéd, aki parancsomnak nem engedelmeskedik, az nem érdemli meg, hogy nyomorult életét tovább tengesse, és nem engedem, hogy szégyenünket bárki is tovább nagyítsa.

4. Minden még a legmagasabb pság. is addig marad a gyülekezésre kijelölt helyén, míg útbaindulásra parancsom meg nem kapja."

"Első a katonai külső. Nem tűrök mindenféle ronggyal körülcsavart lábbelit, polgári köntöst, lehetetlen föveget, melyen nincs rózsa és rendfokozati jelvény, kivétel az előírt irhamellény vagy ujjas bekecs."

[link]

Akkor mégegyszer:

Bár a kiugrási kísérlet meghiúsult, a kisérletet honorálta sztálin azzal, hogy javasolt a szövetségeseknek, hogy hagyják futni.

A hadüzenetet ( USA, szu ) csak aláírta, az "ötlet" Bádossy Lászlóé volt ( akkor miniszterelnök és külügyminiszter ), õt a szövetségesek ki is adták Magyarországnak.

Ezenkívül felelõissége nem azért volt amit tett, hanem azért, amit nem: hatalmában állt volna korábban leállítani a deportálásokat, de nem tette, noha tisztában volt azzal, mi vár rájuk.

"július elején leállíttatta a vagonokat. Addig azonban már négyszáznegyvenezer magyar állampolgárt deportáltak. Kétségtelen, hogy kétszázezer ember életét a döntéssel végül is megmentette, de máig megfejthetetlen: ha lehetősége volt – márpedig láthatóan volt –, miért nem lépett korábban? A felelőssége nem vitatható, a nem cselekvés is cselekvés."

"július elején leállíttatta a vagonokat. Addig azonban már négyszáznegyvenezer magyar állampolgárt deportáltak. Kétségtelen, hogy kétszázezer ember életét a döntéssel végül is megmentette, de máig megfejthetetlen: ha lehetősége volt – márpedig láthatóan volt –, miért nem lépett korábban? A felelőssége nem vitatható, a nem cselekvés is cselekvés."

"1943 áprilisától a lényeget már tudta, a vérfagyasztó részleteket, magát a „technikát” tán nem ismerte pontosan, de Hitler és Ribbentrop igenis beszélt előtte a „végső megoldásról”, és elhangzott a „kiirtás” szó is. Ezt nehéz félreérteni." - mindkét idézet Turbucz Dávid történésztõl, aki könyvet írt Horthy pályályáról. - [link]

[link] ( 27. old. ) : Különböző említett források szerint az Auschwitzi jegyzőkönyvet ( 28. old. 35. ill. 37. sz. )

özv. Horthy Istvánné Edelsheim Gyulai Ilona grófnő 1944. május végén vagy június elején kapta meg.

Horthy Miklós kormányzó a Török Sándor útján eljuttatott példányt 1944. május végén vagy június elején, a Pető Ernő által ifj. Horthy Miklós útján továbbított példányt 1944 júniusában; Serédi bíborostól és Ravasz püspöktől is, valószínűleg még május közepe táján, megkapta a dokumentumot vagy értesült annak tartalmáról.

Vagyis mindenképp legkésõbb 1944. június elején értesült a tartalmáról.

++

Randolph L. Braham: A népirtás politikája : a magyar holokauszt -ban:

Roosevelt táviratát viszont csak június 30.án kapta meg, benne többek között: Magyarország sorsa nem olyan lesz, mint bármely más civilizált nemzeté..., hacsak nem állítják le a deportálásokat". Nem sokkal ezután, július 2-án az elnök üzenetét szokatlanul heves, Budapest elleni bombatámadás támasztotta alá. - [link]

A deportálások leállítását csak július 7-én hozta nyilvánosságra, ezután még két nap alatt összegüjtöttek a Bp környékén élő zsidókat, és deportálták õket. [link]

Természetesen vonyíthatja, aki akarja, hogy "hazucc", de attól a többek altal dokumentált tények TÉNYEK.

Ja, és náci tényleg nem volt.

És Jeffrey Spender, nézd vissza, nem írtam, h "tömeggyilkos". Viszont fenntartom, hogy politikusnak, államférfinek - némi jóindulattal - harmadrangú volt. Abban az idõben igazi államférfi csak Bethelen volt.

+++

Ami a megszületésemet illeti ( valaki ilyesmivel foglalkozott ), ahhoz max annyi köze van, hogy - már kormányzósága idején - 1920-ban a numerus clausus miatt apámat - negyedéves korában - kirúgták a mûegyetemrõl, így diplomáját csak '29-ben, a törvény hatályon kívül helyezése után védhette meg. Ha nem rúgták volna ki, talán elõbb lett volna fõmérnök és esetleg elõbb születek.

Ki tudja, talán tleg így volt jobb, mert így alig 3 évesen el tdtak dugni, míg õseim dekkoltak. Ha már tizen- lettem volna, lehet, hogy nem úszom meg.

Csakhát, a "mi lett volna?" az teljesen történelmietlen.

#51%-os

"Érdekes Bulgária nem üzent hadat"

De rajta kívül a románok, szlovákok, minden ex-Kisantant hadat üzent, hogy a németek a javukra döntsenek. 2011-ben Traian Basescu román államfő kinyilatkozta, miszerint abban a helyzetben, 1941-ben ő maga is megindította volna a csapatokat a Szovjetunió ellen, erre természetesen az oroszok felháborodtak, de az már irreleváns lenne.

"Ők ki tudtak ugrani a háborúból"

A kiugrás nem egyetlen személyen, az elnökön vagy jelen esetben a kormányzón múlik, hanem az egész vezérkaron, hiába angolbarát a kormányzónk, ha a vezérkar németbarát. A másik, hogy a kiugrástólt függetlenül ők is megkapták a szovjet megszállást, a kommunista hatalomátvételt, és Ceauşescu-t, a maguk Rákosiját. Forradalom, stb. Nem lett más útjuk. Nem kaptak semmit, csak azt vissza, amit 1920-ban. Illetve még Besszarábiát is megtartotta a Szovjetunió.... Ennyit a háláról.

"A másik példa a finneké."

Azért nem mentek túl Finnország határain, mert ők próbáltak reálisan állni a szovjetekhez, gondolták, hogy a Téli háború után összekapták magukat a szovjetek. Az európai részen tartott szovjet csapatok ugyan silány fegyverzetűek és felszerelésűek voltak még 1941-ben is, de a szibériaiak, akik mentették fel Moszkvát, azokat viszont ellátták rendes téli ruházattal. Ez be is igazolódott, itt már nem 25.000-es veszteség volt az 1.000.000-as szemben, hanem 60.000-es a 260.000-essel szemben.

"Az oroszok védekező, honvédő háborút folytattak, mivel nem volt választásuk. Azzal a fegyverekkel védekeztek ami volt. "

Francokat. Egyszer már leírtam, hogy ők is ugyanolyan aggresszorok voltak, mint a németek, akkor miért tolod ezt ? Te miért tetszelegsz a kommunisták védőügyvédjeként állandóan ?

1941-ben - és ez a történelem kutatásában már nem fehér folt, hanem igazolt és a rendes történészek, katonatisztek által igen, csak a hozzánk hasonló történelemkedvelők által nemigen tudomásul vett tény - a Szovjetunió készült egy támadó hadműveletre.

A Blitzkrieg éppen azért volt olyan meglepően sikeres, mert hatalmas ember- és hadianyag volt összevonva a határon a szovjetek részéről - támadólag felállítva, nem védelemre kiépítve, így szinte felkinálták a bekerítő hadmozdulatokat, majd, a mélységi felállás hiánya okán a gyors, akadálytalan előretörést a németek számára. A másik, a felállás mellett még a mennyiségre helyezték a hangsúlyt, a minőség helyett.

De nem csak 1941-ben voltak ilyen aggresszorok, előtte a Szovjetunió ugyanúgy lerohanta a szomszédjait, mint Németország, ám a történelmet a győztesek írják, így ez legfeljebb lábjegyzetben jelenik meg, ha egyáltalán szerepet kap a történelemoktatásban, és nem vész el marginális jelleget kapva a sok tudományos adat ismertetése közben... Indokolatlanul bekebelezte Besszarábiát a román állam területéből, és tartotta birtokában, Finnországból szintúgy darabokat tépett ki a Téli háborúban, Litvániát, Lettországot és Észtországot szintén bekebelezte, Lengyelországot közösen támadta meg és osztotta fel 1939-ben Németországgal, megszüntetve teljesen, Katyn-nál "önvédelemből" lemészárolták az NKVD-sek a lengyel értelmiségt és visszatérve 1944-be, Bulgária ugyan nem lépett be a háborúba, mégis a Vörös Hadsereg lerohanta, és megszállta '44-ben, noha ezt a németek felé való hadászati irány egyáltalán nem indokolta. Lengyelország is győztes államok között szerepelt, szövetséges is volt, az ő "védelmében" viseltek háborút, mégis 1945-ben felét elragadozta a Szovjetunió. Lengyelország is Bizonyítja, hogy a Szovjetuniónak kezdettől célja volt bekebelezni az európai kisállamokat, a "németek elleni harc" csak jó ürügy volt ehhez.

Mint azt már Lenin is megfogalmazta: „Az első világháború kezünkbe adta Oroszországot, a második kezünkbe adja Európát!” Pontosan tudták, hogy a belső anarchia először a bolsevik hatalomszerzést segítette elő, egy jövőbeni, az európai hatalmak egymással vívott háborúja pedig a kontinenst gyengíti le, és adja érett almaként leszakításra a Szovjetuniónak.

"Na ezért is felelősségre kellet volna vonni Horthyt vádlottként!

JÁNY GUSZTÁV VEZÉREZREDES 1943. JANUÁR 24-I HADPARANCSA "

Jány Gusztáv hibás és elrugaszkodott parancsaiért hogy lenne Horthy felelős, főleg akkor, amikor az oda kiküldött magyar erők német egységláncolaton belül harcoltak ?

Kétségtelen, hogy hiányos volt, ahogyan kikerültek. De a nehéztüzérségnek például az 50%-a kikerült a frontra a hadsereggel. Elavult volt, és kevés, de ami volt, azt szinte mind odaadták - Horthy kifejezett parancsára ("mindenből a legjobbat kell biztosítani, semmiben nem szenvedhetnek hiányt"). Sok esetben a hazai állomány kiképzését hátráltatta, hogy a páncéltörő ágyúkat saját rovásukra mind átadták a frontra indulóknak, így otthon nem maradt mivel gyakorolni.

Horthy legdrágábban felszerelt, legkedvesebb fegyvernemét, az 1. magyar páncéloshadosztályt is kiküldte. Sőt, saját elsőszülött fia is jelentkezett a frontra, és el is esett (valószínűleg német merénylet okán). Kivette tehát a kormányzói család is a részét az áldozatból.

A hiányos és rossz felszerelés tehát nem a vezetés szándékos hibája, hanem az ország akkori gazdasági képességeinek korlátja volt. Viszont 1943-tól - részben épp az itteni tapasztalatokra alapozva - ugrásszerű fejlődés jött a Magyar Honvédségben a Szabolcs-I, majd Szabolcs-II hadrend keretében, amely ezután közel 1,5 évig tartotta fel a szovjet gőzhengert, minimális német hátszéllel.

Az Árpád-vonalat a magyar haderő védte. Az ezt áttörni nem tudó, így megkerülni szándékozó, három-, öt-, néhol tízszeres szovjet-román hadakat minimális német támogatással, a magyar honvédalakulatok tartották fel három(!) hétig.

Budapest említett ostrománál meghatározó arányban magyar csapattestek voltak jelen a védői oldalon.

A tüzérséget a magyarországi hadszíntéren 60-70%-ban magyar eszközállomány adta végig, amelynek a harci morálja egyébként még ekkor is kiemelkedő volt, a harcokban való közvetlen érintettségük hiánya okán, ez, és a szakmai tudásuk pedig többször meghatározó volt a hadműveletek alakulásában, így épp Tordánál is.

Nem mellőzhető a német jelenlét. De amit te írsz, annak semmi alapja nincs, csupán személyes, gyerekes megnyilvánulásaid voltak és vannak, amivel kapcsolatban úgy hitted és hiszed, "most aztán jó nagyot mondtál".

#46 " Ha nincs Horthy, most min. 800 000 -el többen lennék Magyarországon! Mert minimum ennyi áldozatot követelt a rendszere. "

Fordítva.

Ha nincs Horthy, akkor a németek hamarabb lerohanják Magyarországot, és hamarabb elkezdik a deportálásokat.

Az életbenmaradt zsidóknak az volt a szerencséje, hogy Horthy az utolsó pillanatokig vonakodott betartani a zsidótörvényeket, és ellenállt a németek nyomásának.

Továbá British Library-ban őrzött Randall-Namier levelezésekből egyértelműen kiderül, hogy a szövetségesek nem akarták hogy Horthy a németek ellen forduljon, mert az az ország azonnali megszállását idézte volna elő, ami azt jelentette volna, hogy SEMENNYI zsidó nem marad életben.

Ne felejtsük el, hogy amíg Horthy tehette, lassította, hátráltatta a németek térnyerését.

Ezt értékelték benne a szövetségesek Nürnbergben.