Mi a véleményed az alábbi közigazgatási reformsorozatról?

Magyarország jelenlegi 19 megyéjéből összevonással 7 megyét hozunk létre:

• Pest, fővárosa Érd

• Békés-Csongrád-Bács-Kiskun, fővárosa Szeged

• Győr-Moson-Sopron-Zala-Vas, fővárosa Győr

• Komárom-Esztergom-Fejér-Veszprém, fővárosa Székesfehérvár

• Somogy-Baranya-Tolna, fővárosa Pécs

• Hajdú-Jász-Borsod, fővárosa Miskolc

• Nógrád-Szabolcs-Heves, fővárosa Nyíregyháza

• valamint Budapest Főváros, mint az országos szervek alá rendelt egység

Ezek a megyék nem is igazi megyék, inkább tartományok lennének, de a megye elnevezést meghagynám a történelmi hagyományok miatt. A mostani megyék új neve nagyjárás vagy provincia lehetne.

A megye élén a korábbi közgyűlés helyett a megyei parlament, a megyei kormány, a megyei főminiszter és a megye kormányzója áll. A megyék parlamentjeit a megye lakossága választja, arányos képviseleti rendszerben, vegyes választási rendszer alapján: a képviselők száma 25-50 fő között mozog, a képviselők kétharmadát egyéni választókerületekben, egyharmadát pártlistákról választják meg. A parlament választja meg a megye főminiszterét, aki kinevezi a minisztereket (a megyéknek belügyi, pénzügyi, oktatási, egészségügyi és fejlesztési minisztériumaik vannak).

Az intézkedés egyrészt csökkentené az ország központosítottságát, másrészt lehetőséget adna a vidéknek a fejlődéshez, harmadrészt pedig új munkahelyeket hozna létre: természetesen nem mindegyik minisztérium csak új munkaerőt alkalmazna, hanem az országos minisztériumok dolgozóinak 50 százalékát a megyei tárcához irányítanák át: így egyrészt csökkenne az országos minisztériumok nagysága a feleannyi dolgozó miatt, másrészt a megyeszékhelyekre költöző helyi minisztériumok dolgozói miatt a népesség is növekedne, a minisztériumi dolgozók fele vidékre költözne új munkahelye miatt.

A jelenlegi megyei jogú városok a továbbiakban is megmaradnának, mint megyei jogú városok. A kormányhivatalok megszűnnének, a 20 kormányhivatal helyett 8 lenne (7 megye+ Budapest). A jelenlegi megyék területe megmaradna, ugyanis az új megyék nagyjárásokra oszlanának (minden mostani megye, pl. Békés-Csongrád-Bács-Kiskun megyében Békés megye lenne egy nagyjárás). A nagyjárásokban nem működne közgyűlés, csak a megyei minisztériumok helyi kirendeltségei, amelyek a kormányhivatalok dolgozóinak kb. egyharmadát foglalkoztatnák, a kormányhivatalok másik egyharmada a megyei minisztériumhoz kerülne, a harmadik egyharmad pedig átképzéssel a versenyszférába kerülne át, vagy az országos minisztériumokhoz, helyi önkormányzathoz vagy járási hivatalhoz kerülne. A járási hivatalok megmaradnának. A megyei jogú városok kikerülnének a járás irányítása alól, a megyei jogú városok, amelyek egyben járásszékhelyek is, önálló járássá válnának (pl. Érd Járás és Megyei Jogú Város). A korábbi járásuk, pl. az Érdi járás pedig új járásként működne tovább, nem Érd hanem egy másik város nevével és központjával (pl. a Békéscsabai járás kettéoszlana Békéscsaba Járás és Megyei Jogú Városra, valamint Csorvási járásra). A megyei jogú városokban járási hivatalok nem működnének, annak szerepét a városi önkormányzat látná el. Megnövelném a megyei jogú városok számát, a jelenlegi 50 ezres népességi határt 30 ezer főre vinném, ezzel 23 helyett 35 megyei jogú város lenne. A 19 megyeszékhely helyett 7 megyei főváros lenne, a megyei fővárosok nevükben viselhetnék a főváros elnevezést is, pl. Pest megye fővárosa esetében Érd Megyei Jogú Város és Megyei Főváros. Ezen intézkedéssel a nagyobb városok több támogatáshoz juthatnának, a kisebb városok járásszékhelyként fejlődhetnének, a kisebb települések pedig a csökkentett méretű járásban több figyelemhez juthatnának, pl. egy ezer lakosú falu a Szegedi járásban nem jut túl sok figyelemhez, de ha Szeged nem tartozna a járáshoz, a járás sokkal kisebb lenne, így az ezres falu is fontosabb lenne.

A megyei fővárosok jogállása megegyezne a megyei jogú városokéval, önálló járást alkotnának, de nem lenne akkora önállóságuk, mint a többi járásnak.

Valamennyi város élén továbbra is polgármester állna, kivéve Budapestet, ahol a főpolgármester.

Az új megyék élén a magyar miniszterelnök által kinevezett megyei kormányzó állna, aki a megyei kormányhivatalt is irányítaná. A járási hivatalok vezetőit helyben, a járás lakosai közvetlenül választanák meg, viszont az összevont járás-megyei jogú városok hivatalai közvetlenül a megyei kormány irányítása alá kerülnének, így pl. Békéscsaba Járás és Megyei Jogú Város Önkormányzati és Járási Hivatalának vezetőjét a megye főminisztere nevezné ki.

Létrehoznám a járási jogú város kategóriát is, ami igazából csak ceremoniális cím lenne. Járási jogú város minden járásszékhely és minden ötezer fő feletti város lehet (de ötezer fő feletti község vagy nagyközség nem).

2 ezer fő alatti településektől elvenném a városi és nagyközségi címet, kivéve, hogyha az a település korábban (még 1867 előtt) nem rendelkezett városi címmel, pl. Visegrád, ami a középkorban város volt, de mára alig 1800 lakosa maradt. Így pl. Pálháza nem lehetne város a maga 1020 lakosával, míg Fonyód sem lehetne nagyközség 1070 lakossal. A várossá nyilvánítás határa 10 ezer fő maradna. A 10 ezer főnél kisebb népességű járásokat vagy megszűntetném, vagy települések odacsatolásával, 10 ezer fő felettivé tenném.

Engedélyezném, hogy 100 ezer fő feletti települések kerületekre oszthassák a várost, maximum kerületenként 6 főt foglalkoztató hivatallal. A kerületi képviselő-testület létszámát a kerület lakosságszámához kötném és az országos sablon alapján határoznám meg (pl. 10-25 ezer fő felett 8 választókerületi és 3 listás önkormányzati képviselő). 100-150 ezer fő között max. 5, 150-200 ezer fő között max. 6, 200 ezer fő felett max. 7 kerület létrehozását engedélyezném. Budapesten egyes, túl nagyra nőtt kerületekből kisebb, külsőbb részek leválasztásával apróbb kerületeket hoznék létre.

Az új közigazgatási rendszerben egyedül Budapest jogállása maradna a régi, a továbbiakban is mint Budapest Főváros működne, élén a közgyűléssel és a főpolgármesterrel. Budapestnek nem lehetne önálló oktatási és egészségügyi rendszere, valamint külön törvényei és kormányzata, mint az autonómiával bíró megyéknek, hanem az országos rendszerhez igazodna. Budapesten nem lenne külön kormányhivatal, mert az országos kormányzat székhelye is Budapest lenne. Budapesti kormányzó sem lenne, mert a kormányzói funkciót a főpolgármesterséggel egyesíteném.

Jelentősen csökkenteném az önkormányzati képviselők tiszteletdíját, először 10%-kal, majd a következő választási ciklus elején még 20%-kal, a harmadik körben pedig további 30%-kal. Az így fennmaradó összeggel az önkormányzat szabadon gazdálkodhatna.

Nagyobb önállóságot adnék a települési önkormányzatoknak. Az egységes magyar oktatási rendszert gyakorlatilag megszűntetném, helyébe a megyei oktatási rendszerek lépnének, de törvények sora határozná meg, hogy a megyei rendszerekben minek kell lennie (pl. az nem lehetne, hogy a debreceni diákoknak 21 éves korukig tartana az iskola, de a békéscsabaiak gimnáziuma csak egy osztályból állna). Országos trendeket határoznék meg, de szabadabb kezet adnék a megyéknek, egyes döntéseket a megyei oktatási tárca hozhatna meg. Az iskolák elsődleges fenntartója az önkormányzat lenne és amelyik önkormányzat nem kívánja az iskolát fenntartani, átadhatná a fenntartást a járási hivatalnak, az továbbadhatná a nagyjáráshoz, a nagyjárás a megyéhez, végül a megye az államhoz. A KLIK-et megszűntetném.

Pest megye területe egyben maradna, a Pest Megyei Kormányhivatal egyszerre látná el a megyei és nagyjárási funkciókat is. Az egység hivatalos neve Pest Megye és Nagyjárás lenne.

Tehát: a jelenlegi 19 közgyűlés helyett 7 megyei parlament, kormány és főminiszter bővített hatáskörrel. 7 új megye élén kormányzó, 35 összevont járás és megyei jogú város élén a megyei kormányzó által kinevezett hivatalvezető áll, a többi 175 járás élén a helyiek választják meg a hivatalvezetőt. Budapestnek nincs megyei kormányzója, a többi megyének van. A megyei jogú városok a megye alá vannak rendelve és nem tartoznak egy járáshoz sem, hanem önálló járást alkotnak. A vidéki járások nagyobb önállósággal bírnak. A települések több önállóságot kapnak. A járásszékhelyek és 5 ezer főnél népesebb városok járási jogú város címet kaphatnak. A nagyjárások egyenlőek a mai megyékkel, a nagyjárásszékhelyek egyenlők a mai megyeszékhelyekkel. Az új rendszerben a megyét tartományként kell értelmezni.