Ha politikus csalhat, trükközhet, akkor nyugodtan csinálhatja bárki, nem?

Tudod, jelenleg a kultúra biztosítja azt, hogy te teljes értékű ember légy. Hogy pl. tudj kommunikálni, anyanyelveden beszélni, ezt a kérdést leírni, a ráírt válaszokat felfogni.

A kultúra viszont egy drága és munkaigényes dolog. Aki (mint te) ingyen részesült az emberek teljesítményéből (pl. az oktatás, eü, gazdaság terén), attól elvárható, hogy ezt te is adjál a képességeidből azoknak, akikkel egy kultúrát alkotsz. Ha megszakad együttműködés, akkor az anyatermészet jön vissza.

Hogyha ezt megérted, és felfogod és megérti +9.999.999 ember, akkor a jelenlegi rendszer magától összeomlik. Ha nem, te magad tartod fenn azt.

Bármilyen hihetetlen, a politikus is ember. Embernek született, itt nőtt fel köztünk, nem a Központi Politikusellátó Hivatal hozta létre klónozással és pottyantotta le valamelyik országgyűlési székre.

Szóval megszületett a politikus mondjuk a '70-es évek közepén, elkezdett felcseperedni - mit is látott? Sógor-koma-jóbarát mindenütt akad, ha állás kell apának, körbeudvarolja a párttitkárt, a betonozáshoz úgy lett sóder, hogy csúszott az ezres, a demizson vagy a disznótoros a TÜZÉP-telep vezetőjének, a kiszállítást a vállalati kocsival Sofőr Miska oldotta meg egy liter pálinkáért, a rendszerváltás után az addig csóró szomszéd hirtelen nagyot szakított a kárpótlási jegyekkel, valahogy mindenkiből vállalkozó lett, hirtelen divatba jött a dízelautó, mert kamionos, traktoros és egyéb ismerősök tudtak alternatív forrásból olcsó gázolajat (néha kicsit piros volt, máskor erősen maró szagú, de óccsó vót, ez a lényeg) - ebben nőtt fel. Mindig, mindenre van kiskapu már vagy ötven éve, mindent meg lehet oldani némi kenőpénzzel vagy ajándékkal, mindenki megvehető, mindent el lehet intézni okosba'. Természetes, hogy ő is így nyomja, mert ha mindenki ezt csinálja, nem lesz ő sem kivétel. Csak mivel bekerült az elitbe, ő már nagyban lophat és törvényt is alkothat magának hozzá.

De attól még a Kádár-kori közmegegyezés működik. Az állampolgár lophat kicsiben, az apróbb stikliket elnézik, bőven van a rendszerben annyi tartalék, hogy ne bukjon ki minden kisebb trükk. Lehet számla nélkül dolgoztatni, az "esztékába" dolgozó ismerős a legzsúfoltabb szakrendelésre is tud időpontot keríteni akár holnapra is, a kórházban a nővérek zsebébe dugott borítékok felgyorsítják az infúzió és az ágytál cseréjét, a bírságoló közterületestől csak megpróbáljuk megkérdezni, hogy nem lehetne-e másképp megoldani, sok helyen a munkaügyis tanfolyamra be sem kell járni, csak hetente egyszer bevésed a jelenlétibe a hetet, azt' oké, az iskolában puskázni teljesen megengedett, mert hát ennyi hülyeséget megtanulni, ha bejön valami maszek meló, az orvos kiír táppénzre, hogy ne fogyjon a szabadság... Mindent lehet, szabad az út az ügyeskedés előtt, sőt, az a hülye, aki nem így csinálja. Az életrevaló ember kijátssza a szabályokat, ügyeskedik, próbálkozik, ott ver át másokat, ahol csak tud.

Azért cserébe, hogy ezt az állam elnézi, sőt, lehetővé teszi nekünk, el kell viselnünk, hogy a politikusok is ugyanezt csinálják velünk, csak nagyobb méretekben. Tízmilliós, követhetetlen tanácsadói szerződések, egzotikus országokban rendezett konferenciák, ismerősöknek osztott közbeszerzések, alvállalkozókon át eltűnő pénzek - mind olyan dolog, amit a kis stiklijeinkért cserébe le kell nyelnünk.

Csak ugye erről nem szabad beszélni. Ez a megállapodás megköttetett valamikor a '60-as évek elején, azóta érvényben van. Olyannyira, hogy aki csak felemlegeti, már azt is szájára veszi az utca népe. Mer' hogy jön ő ahhoz, hogy a keményen dógozó kisembert kritizálni merje? Hát ő azért ügyeskedik, mer' amúgy hogy élne meg? Azér' kéri számla nélkül, mer' úgy óccsóbb, örül, ha kigyön a kis fizetésébűl. A szakrendelésre is azér' Mancikán át jut be, mer' há' kinek van ideje kivárni a két hónapos várólistát? Táppénzre is azér' megy, mer' begyött ez a maszek meló (számla nélkül, okosba'), ezzel szakít annyit, hogy kicsit mán egyenesbe gyöjjön, mer' amit a melóba' keres, az kajára is kevés. Háádehááát a szabaccság meg jár, há' nehogy má' elfogyjon nyárra!

A vége pedig az, hogy mindenkinek így jó. Aki más szemszögből közelítené meg a dolgot, az mindenféle gyöttment hülye, aki nem ért hozzá, csak ossza az észt az irodájábul.

'De attól még a Kádár-kori közmegegyezés működik. Az állampolgár lophat kicsiben, az apróbb stikliket elnézik, bőven van a rendszerben annyi tartalék, hogy ne bukjon ki minden kisebb trükk.'

De ha azt kérdezném, ennek a stiklizős világnak mikor lesz vége, valszeg senki nem tudna biztosat mondani. Mert valljuk be, ez szegénységi bizonyítvány, bárhogy szépítjük.