Ti szerettek Magyarországon élni?
Az internetet olvasva az jön le, hogy minkenki utál itt élni, meg minden rossz és külföldön minden jobb.
Én külföldön élek és alig várom, hogy sikerüljön visszaköltözni Magyarországra. Miért lehet az, hogy én ezt ennyire másképp élem meg? Van még olyan rajtam kívül, aki hasonlóan gondolkodik? Vagyis vagy szeret Mo-on élni, vagy szeretne visszaköltözni Mo-ra?
13: Ez egy jó válasz volt.
Én ugyan még nem mentem ki, de mivel a szüleimen kívül nagyon senki nincs itthon, ha kimennék, akkor sem hiányozna nagyon senki. Aki meg igen, az már így is hiányzik.
Bárkit kérdezek egyébként, senki nem akar hazajönni. Valaki ott alapított családot, ott építkezett és ott talált magának párt. Aki pedig valamiért hazajött, azt mondta nekem, hogy marhára megbánta és valószínű, hogy visszamegy.
Itthon fiatalon egyszerűen nem lehet egyről a kettőre lépni. Fizikai lehetetlenség, pár speciális esetet leszámítva... sajnos mindenkiből nem lehet vezető mérnök egy multinál 28 évesen másfél-két milliós fizetéssel. Gyereket vállalni pedig maga a rémálom egy átlagos keresetű családnak.
Én is mérnök vagyok, a fizetésem nevetséges, a munkakörülményeim pedig bosszantóak. Rengeteg kellemetlenséget okoz számomra a különböző emberek balkáni hozzáállása bizonyos dolgokhoz. Úgy érzem, hogy egyszerűen nem úgy mennek a dolgok itthon, ahogy kellenének.
Szerintem például nem a pénzen múlik az, hogy ha megígérünk valamit, akkor azt be is tartsuk; nomeg, hogy ne baccuk át a másikat állandóan. Mert itthon ez történik és én meg ebbe fáradtam bele.
"egyébként tudod miért NEM emigrálok? ugyanazért, amiért az összes többi normális ember: kalandvágyból."
Ez a mondatod nagyon imponál nekem, kedves első! :D
Kérdező, hogy érdemben is válaszoljak: én jól keresek itthon, mert jó szakmám van, kevés munkával el tudtam azt az anyagi színvonalat érni, hogy 2-3 évente cserélgethessem az autóm, meg van tehermentes, felújított lakásom pest egyik legszebb kerületében. Megtakarításom is van. Körülbelül 30 millió forintnyi vagyonom van, mindent egybevetve. Vidéken meg terebélyes, és tehetős rokonságom van, akik mindig szívesen látnak. Ergo nekem abszolút nem érné meg elmenni innen.
A másik véglet, amit viszont szomorúan látok, hogy egyre gyakoribb: lecsúszott középréteg, akiket nem támogattak talán soha életükben a szülők, és az általuk elvégzett munkát nem fizetik meg kellőképp. Nekik sajnos igencsak érdemes innen elvándorolni.
"és az általuk elvégzett munkát nem fizetik meg kellőképp"
Ezt még kiegészíteném: se a cégek, sem pedig az állam nem fizeti meg itthon a legtöbb típusú munkát. Pályát nagyon jól kell választani, hogy meg tudjunk belőle itthon élni.
Ha ilyen általánosan teszed fel a kérdést, kapsz egy csomó nem adekvát választ is.
Az emberek alapesetben abban az országban szeretnek élni, ahová születtek. A döntő többség. De mindig akad egy kis rész, aki hosszabb rövidebb időre külföldre megy, és ez nagyon hasznos az egyénnek és az országnak is. Van, aki aztán kinn marad, beilleszkedik. Közülük egy rész el is akarja felejteni, honnan jött, másik része tartja és karbantartja gyökereit.
Azonban nemcsak alapeset van, az országban kialakulhat káosz, vagy még rosszabb (ma nagyon aktuális). Mivel az emberek döntő többsége ezzel nem tud mit kezdeni (például nem ismeri fel, vagy ha igen, nem tudja hogyan kell leküzdeni a káoszt). Az emberek a saját hatókörükben képesek többnyire cselekedni, és a rosszabbodó körülményekre csak azt a választ adhatják, hogy távoznak. Többségük azzal a titkos gondolattal, hogy amíg a káosz tart. Aztán rámegy az életük, a gyerekeik számára meg van új kötődés. Nyilván az megy, aki teheti. Van nyelvismerete, külföldön használható tudása. Továbbá megy még egy kis rész teljesen kétségbeesett ember. Akinek minden állapot jobb az itthoninál. Nagyjából ez a folyamat a távozással.
Ettől kicsit független a véleményalkotás. A "nem szeretek itt élni" nemcsak azt jelenti, elmegyek. Azt is jelenti, maradni akarok (sok ok miatt), de ettől még abnormálisnak tartom a helyzetet. Nem magyarázzuk körül, nem értelmezzük a kijelentésünk pontos jelentését, okait. Csak azt mondjuk: utálom a helyet. Azt már nem mondjuk: ... de azért nem megyek innen el.
Ez azért van, mert egyenként nem tudunk változtatni a helyzeten, ahhoz összefogás kell. De az összefogás is egy folyamat, amit valakiknek szervezniük kéne. Alapesetben pártoknak, ha van közöttük ezt igénylő. Ha nincs, akkor meg kell vizsgálni, mi van az alapeseten kívüli lehetőség.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!