Turanista híveknek felfog valaha tűnni, hogy hitük inkább vallás és politika mint sem tudomány?

42-es!

A videóban elhangzottak, mint hazugságok! Nyílván megoszlanak a vélemények, de ha valaki nem veszi figyelembe a tényeket, az csak megélhetési tanár!

Így van Duenna és mik a tények? Hogy a magyarok egy ókorban atomháborúkat vívó sumér/zsidó nép volt ahogy állítod és a Talmudban keresgéled a magyarok eredetét?

Olvassátok el a 21# válaszát, valami elképesztő. Persze a sok birka még azt is jobban elhiszi hogy magyarok az ókorban atomhatalomnak számítottak, mint hogy a magyar nyelv finnugor..

47-es!

Csillogtasd csak a hülyeségedet, attól még nem leszel okosabb! De most tényleg... ha amit eddig leírtam, és nem vagy képes fölfogni, akkor mi a francért koptassam érted a billentyűzetemet, hogy elmagyarázzam neked a többit? Hogy kiröhögd? De tényleg! Mi sajnos, nem röhögünk rajtatok, hanem sírunk, hogy ennyire ostobák vagytok! De mivel a Jóisten szabad akaratot adott az emberiségnek, ezért szabad akaratotokból lehettek, és maradtok is buták. Ezt választottátok.

#42: Megnéztem a videóidat. Elég semmitmmondóak, nem sok információ derül ki belőlük.

Pálfi Zoltán történész nem sok történelmi kérdésről beszél, sokkal inkább nyelvészkedik. Pedig ha történész, akkor nyelvészeti téren nem szakember, és ne is nevezzük annak. Nekem ez nem probléma, mert attól még lehetne igaza egyébként. Sosem az a fontos, hogy ki mondja, hanem azt, hogy helytálló-e, amit mond. Ezért sem érdemes azzal érvelni, hogy valami azért igaz, mert „szakemberek azt mondják”. A nosztratikus elméletet egyébként szintén komoly szakemberek támogatják, de attól még bárkinek jogában áll vitatkozni vele (nem csak szakembereknek).

Az 1. videóban főleg a sumer rokonságról beszél. A sumer-magyar-rokonságot abban a tekintetben kellene vizsgálni, hogy a sumer nyelv nosztratikus-e. Még ez sincs tisztázva, bár bizonyára nem véletlenül kísérelték meg már uráli és altaji nyelvekkel is rokonítani. Nagyon nehéz lesz erre válaszolni, mivel a sumer nyelv kiejtését nem ismerjük (pedig az a nyelvrokonság vizsgálatához nagyon fontos lenne), ráadásul az időbeli távolság is igen nagy. Ugyanakkor amíg a kérdés nincs megnyugatatóan tisztázva, azt sem jelenthetné ki tényként, hogy nem lehetséges a rokonítás.

A hun-magyar rokonítás ellen semmilyen tudományos érvet nem tud felhozni, mellébeszél.

A turanizmus kapcsán szintén mellébeszél: azt mondja, hogy próbálták a magyarokat a törökökkel rokonítani, de nem érvel amellett, hogy szerinte miért csak próbálták, illetve milrt nem lehetséges.

Azt mondja, hogy az ugor-török háborúban végérvényesen eldőlt, hogy a magyarság a finnugor nyelvcsaládba tartozik. Valójában itt átvette ezt a gondolatot a finnugor nyelvészektől, annak viszont nem nézett utána, hogy alá van-e támasztva. A tudományban amúgy sincs olyan, hogy valami végérvényes. Erről írtam a 41-esben. „A török jövevényszavaink másodlagos érintkezésnek az eredményei”. Ilyenek is vannak, azonban ő is elhallgatja, hogy az alapszókincs jelentős része szintén rokonítható a török nyelvekkel, azonban ezek nem lehetnek jövevényszavak. Amit a nyelv- és időbeli korlátokról mond, az alalpján nyilvánvaló, hogy nincs tisztában azzal, hogy mit jelent a nyelvrokonság kérdése (összekeveri az eredettel). Amikor arról beszél, hogy tanítják-e a finnek, szintén csak arról beszél, hogy a rokonságot tanítják. Ez nem is gond. Az viszont gond lenne, ha ott is finnugor eredetről beszélnének.

Amit a Habsburgokról és a Trefort-idézetről mond: abban igaza van, hogy a Trefort-idézet eredete nem igazolható, ugyanakkor cáfolni sem lehet. Véleményem szerint nem is kell vele foglalkozni. Abban teljesen egyetértek vele, hogy nyelvészeti érveket kell figyelembe venni. Viszont annak ellenére, hogy a Trefort-idézetnél előszeretettel felemlegeti, hogy szerinte hamisítvány, ő maga ugyanúgy igazként hivatkozik hamis idézetekre. Pl: „A halzsíros rokonság nem illik hozzánk” Ezt sosem a török oldal hívei mondták, azt a finnugor tábor hívei próbálták a török oldal támogatóinak szájába adni az ugor-török háború során. És soha senki nem tudta citálni a forrást, hogy mikor és melyik „19. századi hun és török rokonságot erőltető és a finnugor rokonságot elvető” mondta ezt. Abban is téved a szakemebr úr, hogy a hun és török rokonságot „erőltetők” elvetették volna a finnugor rokonságot, ők pont azt vallották, hogy a magyar nyelvnek kettős gyökerei (finnugor és török vannak). Pont a másik oldal volt az, akik a finnugor rokonságot erőltették, míg a hun és török rokonságot elvetették. Ráadásul az sem világos, hogy nyelvészek miylen alapon vethették el a hun rokonságot, ha az nem is nyelvészeti elmélet....

[link]

„A nyelvtörténet és a nép történetét gyakran egybemossák.” Ez így van, de ezt a finnugoristák is meg szokták tenni, de valamiért akkor annyira nem szokta zavarni a szakembereket. Erről Sziágyi N. Sándor elég részletesen írt „A szent mókus” című cikkében.

Tanos Bálint nyelvész jól összefoglalja a módszertani problémákat, de ehhez hasonlóakat lehetne mondani bármely nyelvrokonítás kapcsán (a finnugor kapcsán is). A sumer ebből a szempontból még speciálisabb, így nehéz lenne igazolni a rokonságát bármely mai nyelvvel, ugyanakkor cáfolni sem lehet. Amit a szavak egyezése kapcsán mond, az igaz, de általánosságban, nem csak a sumer és magyar nyelv kapcsán. Valójában azonban ez nem szokta zavarni a nyelvészeket akkor, ha nem „tabu” témák kapcsán jönnek elő, hanem a már jól bevált dogmákhoz kreál valaki egyéb bizonyítékokat hasonló módszerekkel.

Feltűnt itt bárkinek is, hogy az itt jelenlévők közül - és ebbe beleszámolom a kérdezőt is - egyedül a 41-es válaszoló szólt hozzá érdemben a témához? Vele olyan szívesen vitatkoznék, de azonos véleményen vagyunk.

Terveztem, de ilyen - mindkét fél részéről megnyilvánulóan - alacsony színvonalhoz inkább nem szólok hozzá.

Én már kinőttem abból, hogy hosszasan kifejtsem erről az ismereteimet, itt senkit nem a tudni akarás motivál. Csupán a kamaszkori dominanciaharchoz kerestek valamilyen alapot - ugyanazt teszitek, mint a kutyáim, amikot egymás torkát elmarják. A lényegi elem ebben az, hogy akaratotokat a másikra kényszerítsétek, ezzel magatokat többnek vélve.

Nem írok olyanoknak, akiket nem érdekel, olyanról, amihez nem értenek.

Ha nem írtam volna le már többször, több helyen erről, amit tudok, megtenném most itt, csak megőrizni az utókornak - de mivel visszakereshető és olvasható korábbról, így semmi késztetést nem találok rá.

51-es Pro Patria!

Ha észrevetted, már a kérdés kiírása eleve provokáció volt! Szerinted, hogyan létezhetne ekkor érdemi beszélgetés?

Az ember csak reménykedik, hogy talán a tények meggyőzik az ellenfelet (az ellenséget), de úgy látszik, itt nem erre van igény, hanem az igénytelenségre.

„A Magyar nyelv tán az egész óvilág nyelveinek gyökere és anyja" (Berzsenyi Dániel)

A párizsi Sorbonne egyetem nyelvészei néhány évvel ezelőtt számítógépes összehasonlító elemzés segítségével megvizsgálták a világ összes élő és holt nyelvét. Arra a kérdésre keresték a választ, hogy melyik őrzött meg legtöbbet az ősműveltség közös nyelvének elemeiből, az úgynevezett ős-etimonokból. A vizsgálat eredménye megdöbbentette a tudósokat is. Azt találták ugyanis, hogy az angol nyelv 4, a latin 5, a héber szintén 5, az indiai 9, a tibeti és szanszkrit 12, az ős-török 26, a magyar nyelv pedig 68 százalék ős-etimont tartalmaz!

Ez az elképesztően magas arány újabb bizonyítéka a magyar kultúra és nyelv ősiségének, amelyről Sir John Bowring nyelvtudós a következőket írja:

"A magyar nyelv eredete nagyon messzire nyúlik vissza. Rendkívül különleges módon fejlődött és struktúrája visszanyúlik arra az időre, amikor még a jelenleg Európában beszélt nyelvek nem léteztek. A magyar nyelv egy tömör kődarab, melyen a viharok a legcsekélyebb karcolást sem hagyták. Nincs szüksége senkire, nem kölcsönöz, s nem von vissza, nem ad, és nem vesz el senkitől. Ez a nyelv a legrégibb, a legdicsőségesebb monumentje egy nemzeti

egyed-uralomnak és szellemi függetlenségnek. Amit a tudósok nem tudnak megoldani, elhanyagolják, úgy a nyelvkutatásban, mint a régészetben... A magyar nyelv eredete ennél (az egyiptomi templomok építésének csodálatosságánál) sokkal csodálatosabb fenomén. Aki megoldja, isteni titkot fog analizálni, és a titkok első tézise ez: kezdetben vala a szó, és a szó Istennél volt, és a szó lett az Isten."

Egy Németországban élő nyelvkutató - Lange Irén - forradalmian új nyelvészeti módszerrel vizsgálja napjainkban a magyarság eredetének és kapcsolatainak

kérdését. Nem az egyes szavakat, nyelvi elemeket boncolgatja, hanem összességében nézi a magyar nyelv világszemléletét, logikai szerkezetét, lelkületét, szellemiségét, értékrendjét.

A teljes nyelvi analízis alapján az alábbi jellegzetességeket találta:

Szelektív közlésmód, az evidencia elve: nyelvünk lényegre törő, az egyértelműt

mellőzi. A létigét főszabályként elhagyjuk, jelentését leginkább ragokba építjük. Vándorlásunk során csak azzal bővítettük szókincsünket, ami a korábbiakhoz képest szokatlan, eltérő volt. A többes szám ragját a számnevek után elhagyjuk, ezzel is egyszerűsítünk. Nincs többfajta múlt időnk - mint például az angoloknak -, mert így is árnyaltan tudjuk magunkat kifejezni. Az információkat fontossági sorrendben közöljük; például a nevek írásánál először a családnév van, mint ritkább megnevező szó, és csak utána a keresztnév, mint tömeges megjelenésű szó. Nyelvünk figyelem-elterelő; belső logikája olyan, hogy az egyértelmű dolgokat meg sem említjük: legfeljebb különleges esetekben utalunk rá.

Tulajdonszemlélet: az indogermán haben/have (vagyis "birtokolni) szó alkalmazása helyett nyelvünk alázatosan nézi azt, amit a Teremtőtől kaptunk. Az ilyen beállítottság láttán a materialista szemléletű indogermán megzavarodik.

Holisztikus világszemlélet: a nemiséget egységesen szemléli; a szavak nemekre való felosztását értelmetlennek tartja. Egységként fogja fel az olyan dolgokat, amelyekből több van (pl. köröm, haj, szőr). A páros szerveket is egyként kezeli, ezzel a dolgok végső célját, biológiai funkcióját ragadja meg, és nem a szemmel látható felületes benyomást.

Szkíta és szittya gyökerek:

Kutatásai során Lange Irén ókori írók szkítákról, szittyákról szóló leírás okra bukkant: "a szkíta ember szerény, érdektelen az anyagi dolgokban. Teljes körűen ésszerű, becsületes, őszinte; a legmesszebbmenőkig következetes. Szókimondó, természete békés; amíg idegenek nem háborgatják saját rendjét: bölcs. Megállapította, hogy ez a leírás megegyezik saját következtetéseivel.

A TAMANA tudománya

Létezik egy segédtudomány, amely a nagyvilágban fennmaradt ősi földrajzi elnevezéseket gyűjti, vizsgálja, és veti össze a Kárpát-medencében előforduló település-, hegy-, tó-, és folyónevekkel. Ez a tudomány a Tamana, amelynek művelői több mint negyvenmillió földrajzi adatot dolgoztak fel az elmúlt években és ami Dr. Vámos-Tóth Bátor magyar kutató nevéhez fűződik. A vizsgálatok eredménye ebben az esetben is megdöbbentő, hiszen az adatok szerint Földünkön Afrikától Japánig, Ázsiától Amerikáig mindenütt szinte hemzsegnek a magyar nyelvű földrajzi elnevezések.

A TAMANA kutatás – sok mindenki számára - több dolgot is bizonyít:

Az értelmes - alkotó ember történelmének a kezdete: száz évezredre, vagy még régebbi időkbe is visszanyúlik, ellentétben azzal, ahogy jelenleg mindenfelé tanítják - hirdetik.

Valamikor léteznie kellett, egy - az egész Földet átfogó, magas szintű - egyetemes műveltségnek, mely a közbeeső természeti csapásokat túlélve, azonos nyelvet, mintarendszert - egyező párhuzamos eljárást alkalmazott a nevek - díszjelek - építészet - dallamok tekintetében.

Hogy is állunk a finn-ugor elmélettel?

Baráth Tibor: A magyar népek őstörténete c. könyvében kifejtette, hogy népünk őshazájának földrajzi helyére jelenleg mintegy nyolc javaslattal állunk szemben, amelyek az ural - szibériai vidék helyett (ld. finnugor elmélet) a következő tájakra helyezik a magyar fajta bölcsőjét:

1. Magas- Ázsia hegyvidéke,

2. az Aral-tó környéke,

3. az Indus völgye,

4. a Kaukázus hegyvidéke,

5. Dél-Mezopotámia,

6. Délkelet-Afrika,

7. a mai Török- és Görögország és

8. az amerikai kontinens középső része.

Hogy ezeken az egymástól távoleső helyeken magyar nyelvemlékek találhatók, kétségbe vonni nem lehet. De azt, hogy a mondott helyekről magyar törzsek kerültek a Duna-medencébe, adatszerűen még senki sem bizonyította be: csak feltételezte, vagy logikai úton következtette. A nyolc őshaza a jelenlegi megfogalmazásban egymásnak ellentmond és egymást kizárja. Baráth Tibor munkahipotézise az volt, hogy a térképen egymástól messze eső magyar foltok, mivel igazak, nem állhatnak egymással ellentétben. Következésképpen azokat nem kiindulópontoknak, vagyis nem őshazáknak kell tekinteni, hanem végállomásoknak: egy korai területről, a valódi őshazából a szélrózsa különböző irányaiban kirajzott magyar nép hiteles részeinek, amelyek valamelyikéből a máig fennmaradt dunai magyarság is származott. Ezzel az elgondolással, ha beigazolható, az eddig ellentmondónak látszó mozzanatok eltűnnek!

A messze került magyar néprészek, amennyiben ma már nem magyarok, az elveszett magyar törzsek csoportját alkotják, amelyek kultúrhivatásukat új helyükön betöltve, beolvadtak a környező népekbe, avagy velük keveredve új népeket, új nemzeteket hívtak életre. Töredékek állnak rendelkezésére bármelyik őshaza-elmélet követőinek.

Ugyanazon tényekből teljesen mást raknak össze és másképpen magyaráznak meg tényeket.

Párizs.

A francia Sorbonne egyetem kutatást folytatott arról, hogy melyik nyelv őrzött meg legtöbbet az ősműveltség elemeiből, az ős-etimonokból, alapszavakból. Mi lett az eredmény?

A mai angol nyelv 4 % etimont,

a latin 5 %-ot,

a héber 5 %-ot,

a csendes-óceáni nyelvek 7 %-ot,

az indiai mundakhol 9 %-ot,

a tibeti szanszkrit 12 %-ot,

az őstörök, türkmén 26 %-ot,

a mai magyar nyelv 68 % ős-etimont tartalmaz!

A magyar nyelv hordozza a legtöbb ősgyököt, a világ összes nyelve közül!

London.

Ahogyan az angol nyelvész és irodalmár, Sir John Bowring „Poetry of Magyar" című verseskötetének előszavából kiderül: „A magyar nyelv messze magasan áll, magában. Egészen sajátos módon fejlődött, és szerkezetének kialakulása olyan időkre nyúlik vissza, amikor a legtöbb európai nyelv még nem is létezett. Önmagában, következetesen és szilárdan fejlődött nyelv, amelyben logika van, sőt matézis, erő, a hangzatok minden hajlékonyságával és alakíthatóságával. E nyelv a nemzeti önállóság, a szellemi függetlenség legrégibb és legfényesebb emléke... A magyar nyelv eredetisége még ennél is csodálatosabb tünemény! Aki megfejti, isteni titkot boncolgat, annak is az első tételét."

Készen vagyunk a megfejtésre?