Szerintetek Kossuth mit szólna a mai liberálisokhoz?

Hihetetlen, hogy rajtam kívül senki sem válaszolt a kérdésre.

Ha már mindenáron kötöszködni akartok olvassátok el ezeket is:

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

SŐT! Még az SZDSZ és az LMP is beismeri és magáénak titulálja Kossuth-ot!

[link]

[link]

Összegezve tehát: Attól még, hogy Kossuth nem reklámozta a melegek Andrássy úton való vetkőzését, a késelő bicskás-putri "kissebségek" ingyenélését és a hívők köpködését attól még ő is liberális volt.

Azért bonyolult a kérdés (vagy inkább az itt kibontakozó vitán kiigazodni), mert Kossuth nézetei egyrészt változtak az időben (mást gondolt a nemzetről, Habsburgokhoz való viszonyról, gazdaságról, nemzetiségekről pl. 1845-ben, 1848-ban, 1849-ben, 1851-ben, és 1867 után is. Másrészt jellemző volt rá, hogy az emigrációja után ahova ment, ott úgy mutatta be magát, hogy a közönség szája íze szerint beszélt. Pl. Angilában mindig a liberális parlamentarizmust emelte ki, hogy ez Magyarországon is megvolt, de a csúnya király annak ellenére, hogy aláírta az áprilisi törvényeket, törvénytelenül cselekedett stb. Az USA-ban viszont másról beszélt, ott republikánusnak mondta magát (ami magyarul demokrata). Viszont a 19. századi magyar politikában másak voltak a "demokrata" nézetek, mint ugyanebben az időben az USA-ban (mert ott kezdjük ott, hogy a republikánusokat és a demokratákat is elkülönítik egymástól :D)

Na mindegy, az a lényeg, hogy a reformkorban azok voltak demokraták (vagy republikánusoknak is nevezték magukat), akik kinyomtatták a Nemzeti Dalt, tehát akik a forradalmat lobbantották lángra Pesten, vagyis Petőfi, Jókai és a köreik, a márciusi ifjak stb. Ezek a demokraták viszont a liberálisoknak a szélsőbaloldali radikális csoportjai voltak Magyarországon, a magyar liberális nemesség (ahová Kossuth is tartozott a reformkorban) egyáltalán nem közösködtek velük. A fő különbség Magyarországon a liberalizmus és a demokratizmus (republikanizmus) között, hogy a liberálisok alkotmányos monarchiát akartak, Petőfiék viszont a királyságot is el akarták törölni, köztársaságot akartak... A magyar liberális nemességnek esze ágában nem volt soha a köztársaság, Petőfiéket szédelgőknek gondolták, akik irreális politikai nézeteket vallanak.

A lényeg az, hogy az 1848 előtti Magyarországon Kossuth a liberális nemesség része volt, annak egyik vezéregyéniségévé lépett elő. Igaz, hogy egyáltalán nem volt egységes a magyar liberalizmus, és ez miatt vitáztok egymással, és vitáztak ők is. :D A liberális elvek alapjait Széchenyi rakta le a Hitelben, majd Wesselényi a Balítéletekről munkájában, és már ez a két munka is eléggé különbözött a részleteiben (annak ellenére, hogy a fő célok ugyanazok voltak). Ha megnézzük a reformkori magyar politikusok nézetrendszereit, szinte mindegyik különbözik valamiben egymástól, más az, amit Széchenyi mond, más az, amit Deák, más az, amit Kossuth, más, amit Wesselényi mond - de mindannyian liberálisok voltak. 1848 előtt az alábbi politikai oldalak léteztek a magyar politikában:

a sérelmi ellenzék, akik nem feltétlenül konzervatívok vagy liberálisok, csak az érdekli őket, hogy a rendi jogok ne sérüljenek

az aulikusok, akik kiszolgálták Bécs akaratát (nagyrészt belőlük lesznek a konzervatívok

konzervatívok (akik a Metternich-féle politikát folytatták a reformkorban)

liberális ellenzék (akik Magyarország polgári átalakulását, reformját szerették volna, alkotmányos monarchia keretein belül)

centralisták (Eötvösék, akik a vármegyerendszer szerepének csökkentését, centrális, Budapestközpontú államot szerettek volna, így felléptek a nemesi vármegye intézménye ellen is - de ettől függetlenül eszméik nagy része hasonló volt azzal, amit a liberálisok gondoltak, ezért is álltak össze velük, és 1847-ben megalkották a liberálisokkal az Ellenzéki Pártot, ami tehát nem tisztán liberális párt volt, ezt a neve is mutatja)

demokraták (republikánusok) - ők nem jutottak politikai szerephez nálunk, ami a fő érdemük, az a Pesti forradalom kirobbantása volt 1848. március 15-én. Általános, nőkre is kiterjedő választójogot, királyság eltörlését, demokráciát akartak, de ez a korban teljesen irreális volt, mindenki elzárkózott tőlük, csak egy szűk kis rétegpárt voltak, Kossuth semmiképpen sem közösködött velük

A szabadságharc alatt annyiban módosul a helyzet (most Kossuthra kihegyezve a dolgot), hogy Kossuth politikája erősen balra, tehát a republikanizmus felé tolódott, ennek ékes bizonyítéka, amikor ugye megfosztották 1849. április 16-án a Habsburgokat a tróntól, és Kossuth kvázi köztársasági elnök lett (államelnök), ilyen értelemben igazából lehet őt republikánusnak nevezni ettől kezdve. Valamelyik híve pl. be is akarta hajítani a Szent Koronát a Dunába, amikor elhagyták Pestet, és a Haynau elől menekítették azt.

Az emigráció alatt, mint írtam, mindenkinek össze-vissza beszélt a politikai nézeteiről, az angoloknak azt ecsetelte, hogy ő mekkora liberális, az amerikaiaknak pedig, hogy mekkora demokrata (de nem a magyarországi értelemben).

Valaki írta, hogy Kossuth azért nem liberális, mert Deákkal nem értett egyet a kiegyezés kérdésében. Ez az érv azért nem állja meg a helyét, mert a kiegyezés közjogi kérdés volt, sok reformkori liberális nem értett egyet vele, akik viszont politikai nézeteiket tekintve életük végéig liberálisok maradtak. Pl. Teleki László egész életében liberális volt, mindig a liberális oldalon foglalt helyet a magyar politikában, a kiegyezést mégis ellenezte...

Végül pedig a nacionalizmus kérdése. A korban minden magyar politikus nacionalista volt, de főleg a liberálisok. Mivel a liberalizmus nálunk a magyar nyelvet, a magyar kultúrát, a magyar intézményeket, Magyarország különállását, mint belső önálló államét a Birodalmon belül hangoztatta, szükségszerűen nacionalista volt. Akik kevésbé voltak nacionalisták, azok a konzervatívok voltak, mert ők nem Magyarországban, hanem Birodalomban gondolkodtak, de a magyar rendiség politikai hatalmának megmaradását ők is eléggé fontosnak tartották...

Végül a Kérdező kérdése... Mit szólna Kossuth a mai liberalizmushoz. Hát, erre az a jó válasz, hogy mivel a 19. századi liberalizmusnak és a 20. századi liberalizmusnak egymáshoz SEMMI KÖZE nincsen, csak az elnevezés ugyanaz, de teljesen mást takar ez a szó a két korszakban, ezért azt kell, hogy mondjam, hogy elborzadna tőle. A mai liberalizmus kozmopolita, demokrata, individualista. A 19. századi liberalizmus nacionalista volt, alapvetően alkotmányos monarchista, és Magyarországon nem volt demokrata, mert egy szűk vagyoni és értelmiségi elit hatalmát valósította meg a többség felett. Horty Magyarországát aligha lehetne ma liberálisnak nevezni, pedig Horthy idejében az akkori Magyarország a 19. századi liberális, dualista állam hagyományait követte sok tekintetben.

Kedves 16:14-es válaszoló!

"Vitapartnered nem trollkodott, hanem tényeket hozott fel, hogy Kossuth miért NEM volt liberális"

- Nem, csupán nincs pontos ismerete arról, mit jelentett korábban a liberalizmus, és annak _mai_ meghatározása, körülírása alapján jelenti ki, hogy nem lehet az.

A liberalizmus azonban ebben a korban a sajtószabadságot, a jobbágyrendszer felszámolását szabad polgárokká, a törvény előtti egyenlőséget társadalmi státusztól, hitbéli meggyőződéstől függetlenül, a szólásszabadságot és a véleménynyilvánításhoz való jogot, alkotmányosságot, szabad népképviseleti szavazást jelentett. Mindegyikben a "szabad" szó dominál, és innen ered a liberális megnevezés. Mindez gyökeresen szembement a kor feudalizmusával.

Széchenyi ezzel szemben konzervatív szemléletet képviselt, és lojális volt az uralkodóházhoz (mely élete végefelé már változott), támogatta a főnemesség vezető szerepének megmaradását is.

Ha tehát elvi kérdésekről beszélünk, más megállapításra jutunk, mint ha ugyanezt gazdasági szemszögből vizsgáljuk.

Ami viszont tényszerű: a klasszikus liberalizmus nem azt jelenti, mint a neoliberalizmus.