Magyarországon leginkább nagyarányú kiadás és adócsökkentésre lenne szükség állami téren?

Vagy a turizmust (mármint hogy mennénk nyaralni Bulgáriába, Horvátországba meg Görögországba) és még kevesebb maradna a hazai gazdaságban. Nem tudhatjuk.

Kiadáscsökkentésre szükség lenne, de nem a gazdaság felpörgetése miatt, hanem az adósságteher csökkentése miatt.

"Magyarországon leginkább nagyarányú kiadás és adócsökkentésre lenne szükség állami téren?"

Igen, persze, jó lenne. Csakhogy: honnan veszel el, hogy ne legyen belőle általános elégedetlenség, és rövidtávon se legyen belőle probléma? Mert a gazdaság felpörgése nem olyan, hogy másnap már 20%-kal "jobb", hanem egy többéves folyamat.

Melyiknél? Mutasd már meg, légyszíves. Például hol írtam a "szent fideszem"-ről?

Tudod egy ÉRTELMES ember nem fogadja el egyik pártot sem feltétel nélkül. Sőt: el sem utasítja egy párt MINDEN dolgát csak azért, mert nem az a párt a kiskedvenc. Aztán persze beszélhetsz elvakult fideszesekről, semmivel sem vagy jobb tőlük, csak a pártod más. Mivel engem beskatulyáztál 1-2 hozzászólás alapján, és mivel az ember általában magából indul ki, így te nyilván feltétel nélkül egyetértesz a kedvenceiddel. Bocs, hogy én meg nem... És hogy az eredeti kérdéshez is hozzátegyek: amíg a hozzád hasonló csőlátásúak vannak többségben (bőven többségben!), addig itt se nagyarányú kiadáscsökkentés, se adócsökkentés nem fog segíteni senkin.

Igen, de ez nem úgy megy, hogy hirtelen visszavágjuk az ide és oda kerülő pénzeket, aztán lesz valahogy. Teljes szemléletváltás kell, megnevezni egy célt, megtervezni hozzá egy stratégiát és azt végig vinni.

Jelenleg például az állami szektor egészen elborzasztó hatékonysággal működik, a folyamatos sikkasztásoktól eltekintve is pénznyelő. Ennek a racionalizálása legalább a dolgozó állomány felének az elbocsátásával járna a szolgáltatás minőségromlása nélkül.

De azzal az embertömeggel valamit kezdeni kell. A java képzetlen és nincs tapasztalata, gyakorlata a versenyszférában, az állását is protekcióval szerezte abban a reményben, hogy ellébecolhat valahogy a nyugdíjig, vagy legalábbis, amíg "lesz valami". Vagyis a piac számára értékes tudás és tapasztalat hiánya mellett még az ambíció, motiváció is hiányzik.