Csak szerintem jó ötlet a szegregált oktatás?
Előre leszögezném, nem vagyok se rasszista, persze ettől függetlenül vannak emberek, akiket nem szeretek, de nem a származásuk, hanem a viselkedésük miatt, ez pedig (jobbára) nem etnikumhoz kötött. Azonban egyvalami tagadhatatlan: az ember döntéseit és viselkedését nagyban befolyásolják a gyerekként szerzett tapasztalatok és a gyerekként elszenvedett atrocitások. Ide a rozsdás bökőt, hogy a rasszisták nagy része azért olyan amilyen, mert anno gyerekként sokat abuzálták őket és az akkor szerzett testi és lelki sérüléseik determinálták a későbbi álláspontjukat. Gyerekszemmel a dolog valahogy így látszik: "megvert, mert cigány". Igen, engem is gyepáltak a romák anno és én is sokáig egy radikális állásponton voltam ezzel kapcsolatban, holott a dolog valójában így nézett ki: "megvert, mert a közösségben, ahol él, ott ez a módi és az ottani viselkedésformákat hozza az iskolába."
Azáltal, ha felnőne egy generáció, akit nem bántottak az iskolában a cigányok, lenne egy olyan társadalmi réteg, aki nem úgy fog tekinteni a cigányokra, mint kiirtandó állatokra, hanem, mint leszakadt emberekre, akik, ha kérik, akkor segítenünk kell nekik. A szegregált iskolákat úgy képzelem el, hogy évkezdés előtt lenne egy pszichológiai vizsgálat, ahol a gyerekről eldöntené egy kisebb bizottság, hogy szociálisan milyen készségekkel rendelkezik, ha normális, nem verekedős és együttműködésre alkalmas, akkor mehet a "fehér" iskolába", még akkor is, ha cigány, de ennek ellenére alkalmas az ottani tanulásra, azonban, ha egy erőszakos, együttműködésre képtelen gyerek, akkor megy a "roma" iskolába. A megnevezésekért elnézést, de most hirtelen nem jut más az eszembe. A fehér iskolásoknak az lenne a motivációjuk, hogy viselkedjenek, mert mennek a roma iskolába, a roma iskolások motivációja pedig az lenne, hogy tanuljanak és szocializálódjanak és akkor mehetnek a fehér iskolába. A szülők is azon fognak lenni, hogy a gyerek a fehér iskolába kerüljön/maradjon, mert a viselkedésük alapján kerülnek elhelyezésre a tanulók, ebbe semmi rasszizmus nincs, mert származástól függetlenül kerülhet bárki bármelyikbe, csak éppen a cigányok lennének többségben a roma iskolákban, mert rájuk jellemző a roma iskolába kerülők átlag viselkedése. A cigányok egyik fő problémája, hogy (bevallásuk szerint) nincs meg a lehetőségük a nyomorúságos miliőből való kitörésre, ezáltal lenne előttük egy esély, ami valóban nem a származásuk alapján küldené őket bárhova, hanem a viselkedésük alapján, amin nyugodtan változtathatnak, mert sokuk beletörődik abba, hogy ő cigány és ezáltal úgyse mehet semmi jó helyre, szóval minek is tanulni, nem viszi semmire.
Pro: lenne egy generáció, akiknek a jövőbeli motivációikat nem befolyásolnák a gyerekként elszenvedett sérelmeik; a cigányoknak adódna egy lehetőség a kitörésre; a munkanélküli tanárokat alkalmazni lehetne az új intézményekben; sokkal motiváltabbak lennének az iskolások, az egyik fele a bennmaradásért, a másik a bekerülésért teperne.
Kontra: az új intézmények megalapítása sokba kerülne; a nemzetközi jogvédők szája éjjel-nappal habzana, mert ők ezt egy rasszista indíttatású cselekedetként fognák fel és ahol tudnék ott akadályoznák, a gyerekek viselkedését vizsgáló bizottságok meglehet, hogy részrehajlóak és/vagy nem elég kompetensek.
20#
"Csak azért menjen valaki ilyen iskolába, mert 6-7 évesen rosszul viselkedik?" ...... ott van a fölötted lévő hozzászólásomban, hogy az általános iskola első négy éve még egyben lenne, majd csak az 5. osztálytól kezdve lenne a szegregáció, ahol 12-13 éveseket szortíroznának. 4 év alatt azt hiszem a szülők, ha másért nem is, de félelmükben belenevelhetnék a gyerekbe, hogy viselkedjen, mert akkor megy a "lebutított" iskolába, amit azt hiszem érdemes lenne a továbbiakban felzárkóztató tanintézményeknek nevezni, ahová nem azért kerülnének a gyerekek, mert rosszak a tanulmányi eredményeik, hanem mert közösségi munkára nem alkalmasok a viselkedésük miatt, amivel a többiek tanulását is akadályozzák, elméletben egy szín ötös tanuló is mehet a felzárkóztatóba, ha képtelen tartani magát bizonyos szociális elvárásokhoz. Aki 4 év alatt se tud megtanulni viselkedni, az azt hiszem jogosan lesz a felzárkóztatóba küldve, miután a 5. év eleji vizsgálaton a rezüméjében azt olvassák, hogy a 4 év alatt sorozatosan akadályozta a társai tanuláshoz való jogát, akkor hiába a 4.999-es átlag, megy a felzárkóztatóba.
Még egyszer leírom, mert tudom, hogy egyesek azt hiszik, hogy ez rasszista indíttatású, de NEM, ennek semmi köze az etnikai megkülönböztetéshez, itt minden a viselkedésen múlik, amin (amennyiben a gyerek nem küzd szellemi problémákkal) lehet változtatni.
válasza:Akkor is igazságtalan ez a rendszer, mert egy negyedikes gyerek nem úgy működik, hogy "ha nem viselkedsz jól, mehetsz a felzárkóztatóba".
Egy ilyen korú gyereknek nincs ilyen felelősségérzete, nincs is még kialakult egyénisége. Egyáltalán nem lehet számonkérni rajta, ha rosszul viselkedik, mert a viselkedése nem is rajta múlik, hanem azon, hogy a környezete hogyan neveli.
Ha az első négy osztályban jó iskolába járt, akkor jól fog viselkedni, ha pedig gettóiskolában nevelkedett, akkor rosszul. De ez nem rajta múlik, hanem a környezeti hatásokon, amely érte őt.
És te elküldenéd ezek után egy kisegítő iskolába, ahol biztosan le fog maradni tanulmányilag azért, mert rosszul viselkedik? Ennek semmi értelme nincsen.
Gyakorlatilag ez a rendszer determinálja az 1-4 osztályban kialakult környezetét a gyereknek (ami nem a gyerek hibája!), és esélyt sem adsz rá, hogy megváltozzon az a gyerek, aki rossz. Egy ilyen kisegítő vagy felzárkóztató iskolába ugyanis csak összegyűjtöd a többi rossz tanulót. És? Szted majd meg fognak javulni ezek a gyerekek, ha összezárod őket? Ez pedagógiai nonszensz, semmilyen pedagógus nem képes arra, hogy ilyen gyerekeket megjavítson!
A rossz gyerekek CSAK akkor javulnak meg ebben a korban, ha normális környezetbe kerülnek! Te meg ehelyett összezárnád őket? Semmi értelme :D
Pedagógiailag, pszichológiailag, de még etikailag sincsen rendben ez a dolog így, ahogy elképzeled. Olyan gyerekek sorsáról döntenél, akik a hibájukon kívül kerülnek olyan környezetbe, amely "elrontja" őket.
A probléma inkább akkor oldódna meg, ha az 1-4 osztályban normális környezetben, normális iskolában tanulna mindenki. Ezért kéne olyan általános iskolákat létrehozni Magyarországon, amelyek egyforma szinten, egyforma teljesítményen oktatják, nevelik a diákokat. A finneknek ez sikerült, nekünk is sikerülne, ha pénzt és időt áldoznánk rá, továbbá, ha lenne egy politikai konszenzus a kérdésben (nem pedig kormányról kormányra más oktatáspolitika lenne, ami ez előző kormány intézkdéseit felülírva egy teljesen más rendszert hoz létre négyévente.)
válasza:A szegregált oktatás egyetlen ok miatt nehéz kérdés. Két egymással ellentétes érdekekkel rendelkező csoportot ütköztet.
Hogy néz ez ki?
Van a többségi/középosztálybeli társadalmi réteg, illetve a közülük kikerülő szülők és gyerekek. Mint minden szülő, szeretné a gyerekének a legjobb oktatást, nyugodt, stabil környezetet biztosítani, vagyis el szeretné szigetelni a problémás viselkedésű (mélyszegény/cigány) gyerekektől.
A mélyszegény/cigány családok integrálásának viszont megkerülhetetlen feltétele a megfelelő szocializáció, aminek pedig feltétele az integrált oktatás.
Na most én, mint középosztálybeli és többségi, értem, hogy miért volna jó az integrált oktatás, viszont miután én általános iskolában olyan osztályba jártam, aminek a harmada cigány és mélyszegény volt, a tapasztalataim után nem lennék hajlandó szülőket arra kényszeríteni, hogy ilyen osztályba járassák a gyerekeiket. Illetve a sajátjaimat, ha lesznek, sem szívesen íratnám integrált osztályba. Ha kell inkább fizetnék magániskolát.
Úgy gondolom, ez az ellentét szinte feloldhatatlan. A jó szülő nem hajlik kompromisszumra, ha az a gyereke jövőbeli esélyeit rontja és amennyiben az országban az integráció támogatottsága nagy, biztos vagyok benne, hogy a támogatók döntő többsége is csak addig áll mellette, amíg nem az ő gyerekei a felzárkóztató programok szenvedő alanyai. Jó környékek lakói, akik "természetesen" szegregált vagy magánintézményekbe járatják a gyerekeiket.
Márpedig egy 16-18 fős osztályban 3-4 viselkedési problémás gyerek, és általában a mélyszegény/(de nem feltétlenül)cigány gyerekek azok, már fenn tud tartani egy olyan feszült légkört, esetleg iskolai terrort, ami az önmagukat megvédeni kevésbé képes, békésen szocializálódott, vagy eleve kevésbé stabil családi hátterű gyerekek lelki fejlődését képes teljesen félresiklatni.
válasza:Ha kérhetem ne tegyél egyenlőségjelet a mélyszegénység és a cigányság, illetve a mélyszegények és a viselkedési problémások közé, ezzel azt sugallva, hogy nem etnoszociokulturális, hanem kizárólag egzisztenciális problémáról van szó!
Az anyagi jólét és az alapvető szocializáció nem függ össze!
Ez a szegények kriminalizálása! A szegény családból származó magyar gyerek semmivel sem rosszabb, ugyanolyan tisztelettudó, becsületes, jó magaviseletű, mint a középosztálybeliek.
Bár lassan elfelejthetjük azt a szót, hogy középosztály, mert kettészakad a társadalom. 4 millió ember él létminimum közelében vagy az alatt. További 2-3 millió pedig folyamatosan leszakadóban van.
válasza:Nem tettem egyenlőséget a szegénység és cigányság közé, ezért neveztem meg mindkettőt, ahelyett, hogy egyszerűen csak a cigányságot írtam volna.
Ami a (mély)szegénység és a viselkedési problémák kapcsolatát illeti, ha megtagadod a mélyszegénység és a rossz szocializáció kapcsolatát, akkor talán magad akarsz etnikai kérdést csinálni a dologból? Elvégre te írod, hogy a szegény magyar gyerek nem szocializálódik rosszabbul, mint a középosztálybeli.
Az anyagi háttér és a szocializáció és készségfejlődés érdekesebb téma, minthogy lezárjuk azzal, hogy nincs köztük kapcsolat, mert nincs és kész. Ha nincs, akkor nincs értelme az integrált oktatás körüli vitának. Az, hogy a mélyszegénységben sokszorosan felülreprezentált a cigányság, most legyen sokad rangú probléma. Személyes tapasztalatom, hogy a mélyszegény magyar családok sem sokkal különbek. Persze valóban nem törvényszerű, hogy ez így legyen, és az alapból lent kezdő cigány családokkal szemben a mélyszegénységbe csúszott magyar családokban valóban több a... tartás? De rendszerint még ez is kevés a fölkapaszkodáshoz, inkább csak konzerválja a helyzetüket egy fokkal följebb.
A biztosabb anyagi háttér nyugodtabb családi légkört is jelent. Kevesebb stresszt a szülőnek és a gyereknek és potenciálisan jobb példát (például két dolgozó szülőt) és nagyobb fokú támogatást (érzelmit is) a gyerek irányába, ami elősegíti a jobb szocializációt. Nem épp a jó példát hozták fel korábban az integrált oktatás mellett? Ami a készségfejlesztést illeti, több pénz jut arra is. Egy valamire való Lego csomag például fölülről súrolja a 10 ezer forintot.
A szegény gyerek pedig mit lát otthon? Munkanélküli szülőket, akik talán még az általános iskolát sem fejezték be. Esetleg még alkoholisták is. A pénz még a napi megélhetésre sem elég, nem fogják építőkockákra és színes ceruzákra "pazarolni". Szociológusok tapasztalata, hogy az ilyen háztartásokban alig-alig vannak játékok, de borzasztóak a higiénés körülmények, nincs folyó víz, hiányoznak a könyvek is.
Nem vagyok integráció párti, hiteltelen volna tőlem, mint említettem, én nem járatnám a gyerekeimet potenciálisan viselkedési gondokkal küzdők közé, de, mint szintén említettem, látom az értelmét. Egyszerű az integrációt támogatni, ha nem te fizeted meg az árát. Egyszerű, de álszent.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!