Támogatnál egy olyan oktatási átalakítást, hogy az általános és középiskolai tanrend középpontjában a matematika, a közgazdaságtan, a jogtudomány és a gazdaságföldrajz álljon?

Én vagyok az első 68%-os, a többi nem az enyém :D

9es: én nem a diákokat érintő jogszabályokról beszélek, hanem arról, hogy legyen fogalmuk arról a 14-18 éveseknek, hogy mi a jog; mi történik, ha veszel egy boltban egy zsákkrumplit, ha megütsz mást akkor annak milyen következménye lehet, hogy működik a közigazgatást stb. Ezek a jogszabályok kódex jellegűek, nem adnak ki 5-10 évente újat belőlük.

Egyetértek 10-essel, egyébként a földrajz nevű tantárgy keretében oktatnak gazdaságföldrajzot is (rettenetesen utáltam, emlékszem:-))

A közgazdasági ismeretek oktatásának viszont nagyobb teret adnék, ha nem is állítanám a középpontba, általános és középiskolákban is, erőteljesen gyakorlatias jelleggel. Talán akkor jobban tudnának bánni az emberek pénzzel, hitellehetőségekkel, befektetésekkel stb., jobban értenék a nagyobb léptékű (országos, kontinentális, globális) gazdasági folyamatokat is.

Anyáinknak még volt háztartástan, nem lenne hülyeség újra bevezetni, fiúknak-lányoknak egyaránt, természetesen update-elve a tudnivalókat.

#8

és szerinted ha valaki atomfizikát tanul a gimnáziumban akkor el tudja dönteni hogy kell e nekünk atomenergia?

Vagy inkább akkor is szakemberek véleményére fog alapozni...

amúgy meg azt mondtam, hogy vannak fontosabb dolgok is, ha marad idő akkor miattam lehet tanulni a felejtésnek is :))))

Lehet én vagyok a nagyonhülye, de valamiért nálam az általános szó alapot jelent. Tehát az alap műveltséget le kéne tudni általános iskolában. Alsóban tanuljon meg írni, olvasni számolni, felsőben tanulja meg Petőfit, Szent Istvánt, 48-at, minden olyat ami tényleg alap műveltség. Persze annyi anyagot nem lehet 4 év alatt megtanulni. De könyörgöm, azzal valaki előrébb jutott, hogy évszámról évszámra bemagolta a 2. világháborút mondjuk? Elég lenne annyit tudni, hogy ez és ez volt a kiváltó ok, ettől eddig tartott, ez és ez volt együtt, mi volt a fordulópont, ki vesztett, mik voltak a következmények. Annak sincs értelme, hogy 9.-ben mindent kezdenek előröl. Történelemből ugyanúgy az őskor, irodalomból ugyan azokat veszik át újra. Ennek semmi értelme. A politikai pártok történelme? Kit érdekel?

Az írók/költők életét részletesen minek tudni?

Aki történésznek megy, az menjen bele részletekig a történelembe, aki az irodalomra akar specializálódni az menjen bele az irodalom részleteibe. Persze azért tanítanak mindent, hogy el tudd dönteni milyen irányban akarsz elhelyezkedni.

Azonban mennyivel könnyebb lenne az életem, ha mondjuk iskolában megtanították volna hogyan kell szabályszerűen kitölteni egy adásvételi szerződést. Vagy egyesek milyen jól jártak volna, ha már az iskolában megtanítják mi is az a devizahitel. Esetleg tudnák az emberek mik az alap jogaik, és nem vernének át mindenkit. Szóval olyan dolgokat kéne tanítani amit az ember hasznosíthat is, nem csak birkákat nevelni, akiknek az a legfontosabb, hogy mikor született Petőfi.

Szerintem általánosban az informatika képzést kéne növelni, mivel olyan szinten van szakember hiány, hogy problémához fog vezetni. Angliában és Németországban is programozni tanulnak általánosban.

Középiskolában pedig heti 1 irodalom órán lehetne jogismeret. 1 történelem órán közgazdaságtan. Esetleg 1 matekon, pénzügyi matematika.

Vagy még jobb lenne, ha lenne kötelező fix 10-15 alapozó óra és a többi 15-20 órát a diák válogatná össze a saját érdeklődési köre szerint.

#16

Még az egyetemeken is csak az utóbbi 10 évben jutott el odáig az informatika oktatás hogy korszerűnek nevezhető.

Előtte ott is a Pascal ment. Hát még az alsóbb szinteken.

"Még az egyetemeken is csak az utóbbi 10 évben jutott el odáig az informatika oktatás hogy korszerűnek nevezhető. "

Az egyetemeken most is őskövület a programozás oktatása. Azonban az algoritmikus gondolkodás alapjai a kezdetek óta változatlan. Ennek az oktatására lenne szükség.