Kezdőoldal » Politika » Magyar politika » Mit szólsz az mszp 2010-es...

Mit szólsz az mszp 2010-es programjához?

Figyelt kérdés
[link]
2010. febr. 21. 18:54
1 2 3
 11/28 anonim ***** válasza:

"A "felkavarják az álló vizet" alatt azt érted hogy lejáratnak minket akkor tényleg így van."



"Az EP-ben csak lejáratta Morvai az országot!"


a többi párt már réges-rég lejáratta az országot

köztük még a köztársasági elnök is... rajtunk röhög a fél világ a sikkasztások botrányok miatt

vedd már észre


és te beszélsz arról hogy a JOBBIK járatja le? nem szégyenled te magad????


a jobbik hol járatta le?

félnek tőlünk helyes féljenek

mert itt az új erő

2010. febr. 21. 19:25
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/28 anonim ***** válasza:
programja csak a Jobbiknak van!
2010. febr. 21. 19:28
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/28 anonim ***** válasza:

program tovább!


A szebb jövő:

Kiemelten támogatjuk a megelőzést és a hulladékszegény technológiákat.

Bevezetjük a szelektív hulladékgondozást, és már háztartási fogyasztói szinten a szétválogatásra ösztönözzük az embereket

(pl. szemétdíjkedvezménnyel).

Szerves hulladékainkat nagy nyereséggel, környezetbarát módon folyékony energiahordozóvá alakítjuk, eltüntetjük

hulladékhegyeinket.

Új színesfém és hulladékhasznosítási szabályozást dolgozunk ki a gyakorlati tapasztalatok alapján.

Településeink határát állandó felügyelet alatt tartjuk, az elkövetőket szigorú szankciókkal sújtjuk.

III.3.5. Egészséges hazai élelmiszerek és termelési módok támogatása

Az elmúlt húsz év:

A felelőtlenül nagymértékű műtrágyázás miatt megnőtt a nitrogénnel és foszforral mérgezett vizek, tönkretett

termőtalajok részaránya.

A multinacionális élelmiszer-kereskedelmi láncok silány minőségű és gyakran ártalmas élelmiszerekkel árasztanak el

minket, miközben a hazai élelmiszeripar a padlóra került.

A szebb jövő:

A hatósági ellenőrzést piacvédelmi célokra is felhasználjuk. Az ellenőrök jogkörét kiterjesztjük, szakmai hátterét,

infrastruktúráját fejlesztjük.

Előtérbe helyezzük a természetes trágya felhasználásával előállított növényi tápanyagokat, ésszerűsítjük a műtrágya

használatát és javítjuk talajaink minőségét.

Támogatjuk a hagyományos módon előállított, génmódosítás és adalékmentes helyi alapanyagokból készített

élelmiszereket.

III.3.6. Vízkincsünk megőrzése és a vízgazdálkodás hatékonyabbá tétele

Az elmúlt húsz év:

A vízkészleteink feletti rendelkezési jogot idegen érdekcsoportok igyekeznek megszerezni.

A 95%-ban külföldről érkező felszíni vizeinket folyamatosan szennyezik, mérgezik.

A nem megfelelő vízgazdálkodás miatt egyes területeken a sivatagosodás veszélye fenyeget.

A szebb jövő:

Új vízközműtörvény megalkotásával és vízbiztonsági intézkedésekkel megvédjük vízkincsünket.

Leállítjuk és a jövőben kizárjuk a közcélú vízi létesítmények magánkézbe adását, az eddigi privatizált létesítményeket

visszavesszük állami tulajdonba és kezelésbe.

Komplex hasznosítású tározókkal, hatékony vízgazdálkodással, a vizes élőhelyek helyreállításával megvédjük

környezetünket.

Felszíni vizeink hasznosításánál támogatjuk a vízi energiatermelést és teherszállítást, a természetvédelmi és turisztikai

szempontok messzemenő figyelembe vételével. Természetes álló- és folyóvizeink élővilágát helyreállítjuk, leszámolunk az

orvhalászattal.

III.3.7. Épített környezetünk élhetőbbé tétele

Az elmúlt húsz év:

Egy budapesti lakos várható élettartama két évvel rövidebb egy vidéken élő emberénél, miközben ez az érték a

fővároson belül is nagy szórást mutat.

Koncepció nélküliek a városfejlesztések, a zöldterületek beépítése és megszüntetése folyamatos – az évek során mintegy

három városligetnyi zöldfelület tűnt el.

A szebb jövő:

Növeljük a nagyvárosok zöldterületeinek arányát, emellett megőrizzük a hagyományos városképet, hogy elkerüljük a

túlzsúfolt belváros kialakulását.

Ösztönözzük a környezettudatos, energiatakarékos építészeti megoldásokat.

A várostervezésben a hosszú távra tervező, visszajelzésekre alapozó és megelőző jellegű gondolkodásmódot

érvényesítjük, mely a helyi lakosok véleményét és igényeit veszi figyelembe.

26

- Leállítjuk az energiaszektor további magánosítását, egyúttal növeljük a magyar közösségi tulajdonrészt.

- Az energiaellátás biztonságának és a gazdaságosságnak a biztosítása az állam feladata, a lakosság teherbíró

képességének figyelembevételével.

- Az alaperőműveknek szánt gázerőműveket az atomenergia segítségével váltjuk ki.

- Csökkentjük hazánk külföldi energiahordozóktól való függését.

- Az energiafelhasználás mértékét korszerűsítésekkel csökkentjük.

- Segítjük a geotermikus energia hasznosítását, támogatjuk a megújuló

energiatermelő megoldásokat.

- A kutatás-fejlesztés támogatásával ösztönözzük az új megoldások keresését.

III/4. Biztonságos ellátás

Energetikai program

Energiapolitikai alapvetések

Az emberi kultúra működtetéséhez és fenntartásához energiára volt, van és lesz szükség. A történelem során a világpolitikai

folyamatok alakulásának egyik meghatározó tényezője volt az egyes emberi közösségeknek az energiahordozók feletti befolyásért

vívott küzdelme. Mára ez különösen kiéleződött, amikor jelenkorunk fosszilis energiatartalékai kimerülőben vannak,

amikor százezrek életét követelő fegyveres konfliktusok gyakran és kiemelten ezekért a nyersanyagforrásokért zajlanak,

és amikor az emberiség modern életformája végletesen megterhelte a bioszférát. Az előttünk álló évtizedek legfontosabb

világméretű kérdése, hogy a technikai vívmányainkra épülő modern kultúránk hogyan tartható fenn kifogyóban lévő energiaforrások,

növekvő és egyre többet fogyasztó világnépesség, valamint végzetesnek tűnő környezetterhelés mellett. Egyes

kutatók szerint a fenntartható növekedés helyett inkább már a fenntartható csökkenés a valódi kérdés, de a politika ezt még

nem meri közölni az emberekkel.

A 2009. januári gázellátási krízis egyértelművé tette Magyarország energetikai kiszolgáltatottságát. A világ folyamatainak

alakításába csak csekély módon tudunk beleszólni, így a hazai energiapolitika prioritásaként az a célunk, hogy a globalizált

világban minél inkább törekedjünk a lokalitásként való megerősödésre. A nemzetközi politikai realitások figyelembevétele

mellett az ország energiafüggetlenségét minél inkább erősíteni kell. Mindezt úgy, hogy az a környezetet a lehető legkevésbé

szennyezze. Ehhez a jelenlegi kereteink között szinte semmi esély. Az energiapolitika ezért a Jobbik számára az egyik olyan

nemzetstratégiai ágazat, ahol az erős és beavatkozó állam koncepcióját mindenképpen érvényesíteni kívánja.

Bármely ország életben maradásának feltétele, hogy az olyan stratégiai fontosságú szolgáltatások, mint az energiaszolgáltatás,

az állam ellenőrzése és irányítása alatt működjenek. Hazánkban az eltelt 20 év alatt szinte mindent értékesítettek, így függő

helyzetbe kerültünk ezen a területen is. A szélsőséges magánosítások egyetlen területen sem eredményeztek árcsökkentést, a

neoliberális gazdasági modell itt is egyértelműen megbukott.

Az energiapiacok liberalizálásával az Európai Unióban hatalmas vállalati koncentráció és integráció ment végbe az energetikában.

Óriási nemzetközi monopóliumok jöttek létre, és ezek politikai érdekérvényesítő képessége hatalmas. A túlzottan

liberális energetikai versenypiacon a szereplők nem egyenrangúak, a piacon erőfölény érvényesül. Ennek eredményeként a

kisebb és gyengébb tagállamok energetikai piacait kisajátították, e piacokat külföldi monopóliumok uralják. A Jobbik célja

az, hogy a lehető legnagyobb mértékben csökkentse hazánk kiszolgáltatottságát saját energiahordozókra való támaszkodással,

lehetőségeink bővítésével, a hazai szolgáltatók privatizációs tilalmával, a már megkötött szerződések felülvizsgálatával.

A saját energiaforrásinknak a megújuló energiaforrásokat, a biomasszát, a víz-, szél-, nap- és geotermikus energiát tekintjük.

Szorgalmazzuk ezek növekvő mértékű előállítását és felhasználását, de egyúttal ügyelünk a megfelelő arányok betartására

is, ugyanis felhasználásuk sokszor irracionálisnak tűnő erőltetése árnövelő hatású. Ennek oka a szél és a nap energiájának

átalakítása villamos energiává bonyolult, költséges műszaki megoldásokat igényel. Az alaperőműveknek szánt gázerőműveket

– amelyekre szabályozási célból szükség van – atomenergia kapacitásunk bővítésével kívánjuk kiváltani. Addig is, amíg ez

megvalósul, szükségesnek tartjuk az ország gázkészleteinek nemzeti érdekeknek megfelelő felügyeletét.

Az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentése és a klímaváltozás megfékezése érdekében az arányos teherviselés elve alapján

vállalt nemzetközi kötelezettségeinket teljesítjük, ugyanakkor azt is célul tűzzük ki, hogy felülvizsgálunk minden olyan

európai uniós rendelkezést, amely energiapolitikai és környezetvédelmi szempontból aránytalan terheket ró a nemzetre.

27

III.4.1. Energiafüggetlenség és energiatakarékosság

Az elmúlt húsz év:

Garantált profit biztosításával privatizáltuk az energiaszektorunk jelentős részét.

Idegen kézbe kerültek gáztárolóink és kőolaj-finomítóink.

Növekedett az energia-kiszolgáltatottságunk.

Elmaradtak az energiatakarékosságra vonatkozó fejlesztések.

A szebb jövő:

Az energiaszektor meghatározó részeit ismét magyar nemzeti, közösségi tulajdonba vesszük.

Az energiaellátást gazdaságosan, a lakosság teherbíró képességének és a környezetvédelmi követelményeknek

megfelelő módon biztosítjuk.

A szolgáltatók számára biztosított garantált profitot megszüntetjük.

Támogatjuk az önkormányzati tulajdonú hőszolgáltató társaságok létrehozását és a meglévők működését.

Jogszabályi keretek között meghatározzuk a fogyasztói energiaárakat.

Fenntartjuk a hatósági, önköltségalapú ármegállapítást.

Csökkentjük hazánk függőségét az import energiahordozóktól, a fosszilis energiahordozók felhasználását csökkentjük,

a hazai és a megújuló erőforrások részarányát növeljük.

A hazai gáztároló kapacitásunk használati jogát ismét magyar kézbe vesszük, és többségi állami tulajdonba vesszük a

kőolaj-finomító kapacitásunkat is. Nem adunk koncessziót a termálenergia kitermelésére.

A Paksi Atomerőmű üzemidő-hosszabbítása mellett támogatjuk annak új blokkal való bővítését, részben a hazai

uránérckészletre alapozva.

A hazai szén-, kőolaj- és földgázbányászat esetében jelentősen megemeljük a bányajáradék mértékét a jelenlegi, mindössze

12%-os, nemzetközi összehasonlításban is kirívóan alacsony mértékről.

Javítani kívánjuk az épületek hőszigetelését. A megújuló energiaforrásokat (nap és talajhő) nemcsak fűtésre, de klimatizálásra

is fel kívánjuk használni.

Alacsonyabb fogyasztású járművek használatával, a tömegközlekedési és szállító járművek megfelelő megelőző karbantartásával

csökkentjük a gépjárműpark üzemanyag-fogyasztását.

Általános szemléletté tesszük az anyagtakarékoskodást az élet minden területén (pl. felesleges reklámanyagok,

prospektusok, csomagoló anyagok).

III.4.2. Alternatívák az energiapolitikában

Az elmúlt húsz év:

Az alternatív energiaforrások mellőzése bizonyítja, hogy a politika érzéketlen volt a változó kihívásokra.

Hazánk a nemzetközi megállapodásokban túlzott ígéreteket vállalt a hazai energiafelhasználás csökkentéséről.

A folyamatos energiaellátás biztonságát nem sikerült megvalósítani.

A hazai gáz- és kőolajkincsek olcsón kerültek külföldi tulajdonba.

A szebb jövő:

Az ellátás biztonsága érdekében felülvizsgáljuk az Európai Uniónak tett ígéreteket, és csak racionális célkitűzést vállalunk

az energiafogyasztás csökkentése, a megújuló energiaforrások növelésének mértéke, az üvegházhatású gázok kibocsátásának

csökkentése és a bioüzemanyagok arányának növelése kérdésében.

Az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentését az atomenergia felhasználásával oldjuk meg úgy, hogy ezzel a lakossági

villamos energia ára is jelentősen mérsékelhető. A korszerű atomerőművek baleseti kockázata ma már jelentősen alacsonyabb

a fosszilis tüzelőanyagokat használó erőművekénél.

Támogatjuk a főleg megújuló energiát hasznosító helyi kiserőművek építését, beleértve az ezt megnehezítő törvényi

szabályozás módosítását.

Látványos fejlesztéseket indítunk be a geotermikus energia sokirányú hasznosítására.

A környezetvédelmi szempontok szigorú figyelembevétele mellett jobban kiaknázzuk a vízenergia hasznosításában

rejlő lehetőségeinket. Bár a hazai folyóink esésmagassága viszonylag kicsi, de még ilyen körülmények mellett is van gazdaságosan

hasznosítható vízenergiakincsünk.

Felállítunk és működtetünk egy valóban hatékony energiapiaci fogyasztóvédelmet oly módon, hogy abba bevonjuk a

piaci szereplők mellett a fogyasztói érdekvédő, a környezetvédő, valamint a civil szervezeteket is.

28

III/5. Korszerű infrastruktúra

Közlekedéspolitikai program

- A közlekedés, különösen a vasút fejlesztése az egyoldalú közúti fejlesztések túlsúlyával szemben

- A közösségi közlekedés fejlesztése

- A folyami és a légi közlekedés élénkítése

- A környezetvédelmi szempont megjelenítése a közlekedéspolitikában

- Budapest közlekedésének rendbetétele

Közlekedéspolitikai alapvetések

A közlekedés az eddigi kormányok számára szimplán gazdasági kérdésként létezett. A Jobbik számára a közlekedéspolitika

nem pusztán profitorientált gazdasági, hanem egyszerre stratégiai, államigazgatási, környezetvédelmi és népjóléti kérdés is.

Mint ilyen összetett területet, a Jobbik komplex módon kezeli, és itt is megvalósítja azt a radikális szemléletváltozást, amely

hazánk létérdeke.

Magyarország közlekedési helyzetét a rendezetlenség és a gazdátlanság uralja. A tudomány és a technika biztosította

lehetőségektől, a józan ész diktálta megoldásoktól távol kerülve folyamatosan növekszik lemaradásunk. A szakma időben

jelezte és készítette el javaslatait, ám a politika döntéshozói nem vagy csak ötletszerűen vették ezeket figyelembe. A kormányok

a nemzeti vagyont jelentősen megkárosították a MÁV-CARGO, a GYSEV és a Malév magánosításával. Az új

tulajdonosok stratégiai szállítási módokat építettek le, és ezzel felborították a korábban sem teljes, de a mainál lényegesen

jobb közlekedési egyensúlyt.

Mára a közúti forgalom telítődött, és már önmaga akadályozza a haladást. A mesterségesen elsorvasztott vasúti és folyami

áruszállítás eredményeként a személyszállítás is közvetlen veszélybe került. A Jobbik számára elfogadhatatlan minden további

leépítés és magánosítás a közlekedésben. Egyúttal a nemzeti tulajdonban lévő közösségi vállalatok terén a korrupciót a

legkeményebben és a leghatározottabban fogjuk letörni.

Megváltoztatjuk a közút jelenlegi túlsúlyát, és olyan megoldásokat javasolunk, amelyek megteremtik a választás lehetőségét

az egyéni és a közösségi igények számára. Elsőbbséget jelent politikánkban a közösségi közlekedés fejlesztése, a közösségek

egészségi érdekei és a környezet értékeinek védelme. A közösségi közlekedés fejlesztését rendszerszemléletben valósítjuk

meg, vagyis nem az egyes közlekedési ágakat fejlesztjük, egymástól elkülönülten, gyakran egymás versenytársaként, hanem

figyelembe vesszük ezek lehetséges egymásra hatását is.

Programunkban kiemelt helyen van a biztonság, az utazás általános feltételeinek javítása. Ellenezzük a közösségi közlekedési

vállalatok privatizálását, állami tulajdonba vesszük vissza a közösségi közlekedés valamennyi területét, egységes érdekek és

célok mentén egymásra épülő, egymást kiegészítő közlekedésfejlesztési politikát képviselünk és vezetünk be.

Közlekedéspolitikánk megvalósításában kiemelt szerepet szánunk a környezetvédelmi szempontoknak is, ezért az olyan

alternatív közlekedési lehetőségeket, mint a kerékpározás, ahol csak lehet, támogatni kívánjuk.

III.5.1. A vasút versenyképességének növelése

Az elmúlt húsz év:

A vasút modernizálása elmaradt, a személyszállítás korszerűtlenné vált.

A sínhálózat és a pályaudvarok állaga leromlott.

A többi közlekedési és szállítási eszközhöz képest irreálisan drága lett a vasúti közlekedés és szállítás.

Korrupcióval terhelt eszközbeszerzések és folyamatos pártközi csatározások lassították a MÁV korszerűsítését.

A rossz munkakörülmények miatt mindennapossá váltak a sztrájkok.

A szebb jövő:

Azonnali közszolgáltatási szerződés megkötésével megvédjük a személyszállítást, meghatározzuk a mennyiségi, a

minőségi és a számonkérési módokat.

Fejlesztjük a teljes vasúti infrastruktúrát annak érdekében, hogy hazánk földrajzi helyzetéből adódó híd szerepének meg

tudjon felelni, illetve az elviselhetetlenül nagyméretűre gerjesztett közúti forgalomnak méltó versenytársa maradhasson.

A közlekedést érintő bűncselekményeket, köztük a fém- és kábellopásokat visszaszorítjuk.

A hatósági, a regisztrációs és a pályahasználati díjakat csökkentjük, arányosítjuk az autópálya díjakhoz.

A vasúttörvényben rendezzük az iparvágányok jogi helyzetét (törvényi szolgalmi jog).

A közösségi közlekedés versenyképessége érdekében a vasúti és autóbuszos közlekedést rendszerszemléletben, térségi

szinten valósítjuk meg, regionális közlekedési szövetségeken keresztül, erősítve a vasútra ráhordás szerepét.

29

A közutat terhelő teherfuvarozás csökkentése érdekében javítjuk a vasúti szállítás körülményeit a kombinált konténeres

fuvarozásban, bővítjük a fogadóhelyek számát, javítjuk a megközelítés feltételeit, biztosítjuk a rendszer védelmét.

A teherfuvarozó vállalkozásokat segítjük a közúti ráhordás megszervezésében. A meglévő és a tervezett ipari parkok

működését iparvágányok megépítésével segítjük.

Fejlesztjük a hazai konténergyártást, ezzel is segítve a gazdaságos szállítást, a közutak tehermentesítését.

Az ország úthálózatának egyenletes tisztántartása érdekében összehangoljuk a megyei és települési közterület-fenntartó

vállalatok tevékenységét.

A menetrendeket úgy alakítjuk, hogy a csatlakozások ne érintsék hátrányosan a kistelepülésen lakókat.

Javítjuk az érdekegyeztetés folyamatait a szakszervezetekkel.

III.5.2. Közúti, folyami és légi közlekedés

Az elmúlt húsz év:

A pazarló autópálya-építések mellett elmaradt az alacsonyabb rendű utak korszerűsítése.

Elmaradt a Duna magyarországi szakaszán a hajózhatóság megvalósítása.

Leállt a járműgyártás.

Elmaradt a korszerű parkolási rendszerek kialakítása.

Megállt a közlekedési járműpark korszerűsítésre.

A légi közlekedést a kormányzat az elmúlt 20 évben teljesen elhanyagolta.

A szebb jövő:

A Magyar Köztársaság által vállalt nemzetközi kötelezettségnek megfelelően javítjuk a Duna magyarországi szakaszának

hajózhatóságát.

Közvetlen kapcsolatot alakítunk ki a vízi közlekedés és a vízgazdálkodás között.

Kezdeményezzük a Dunát a Tiszával összekötő, feladatát tekintve többcélú mesterséges csatorna megépítését, ami

megoldja az öntözéssel és a belvízlevezetéssel kapcsolatos problémákat, és alkalmassá válik hajózási célokra is.

Gondoskodunk a korábban megsemmisített belvízelvezető csatornák megépítéséről, a meglévők karbantartásáról.

Országos információs út- és közműtérkép rendszert készítünk, megjelölve az utak állapotát, a felújítási munkákat, a

bejelentéseket, a fejlesztési-karbantartási terveket, valamint a forgalmi és baleseti statisztikákat.

Ahol ez elegendő, a költséges autópályák építése helyett előtérbe helyezzük a 2x2 és a 3 forgalmi sávos úthálózat

fejlesztését.

A parkolási rendszerek erőteljes fejlesztésével és a közösségi közlekedési eszközök korszerűsítésével tehermentesítjük a

városi forgalmat. Elősegítjük mélygarázsok, parkolóházak építését, csökkentjük a szolgáltatásmentes fizetőparkolók számát.

A működési-forgalmi adatokból, valamint a kiszolgáló háttérköltségek egyensúlyából származtatott használati

díjrendszert dolgozunk ki és vezetünk be.

A közutak teherforgalmát a szabályzók szigorításával csökkentjük, az okozott társadalmi költségeket a tranzitforgalom

díjtételeibe építjük be. Fokozottan támogatjuk településelkerülő útvonalak létesítését.

Az újonnan bevezetett eredetvizsgálati rendszer helyett visszaállítjuk a régit.

A hazai kutatás-fejlesztés erőteljes támogatásával és munkahelyek létesítésével nemzetközileg is versenyképes

járműgyártás fejlesztését segítjük elő.

Felülvizsgáljuk a Malév és a Budapest Airport privatizációs koncesszióba adásának körülményeit, a befektető által

ígért fejlesztéseket számon kérjük, és biztosítjuk az ágazat munkavállalóinak további foglalkoztatását.

A vidéki repülőtereket önkormányzati tulajdonban kívánjuk tartatni. Hasznosításukra a térség érintett vállalkozóinak

bevonásával kidolgozzuk a megfelelő finanszírozási formát.

Az útépítéseknél a pályázati rendszer átalakításával megszüntetjük az indokolatlanul sok alvállalkozói szintet, és

garantáljuk az alvállalkozók kifizetését. Oly módon szigorítjuk a műszaki követelményeket, hogy az elkészült útfelületek tíz

évig költségmentesek legyenek az állam számára.

III.5.3. Budapest közlekedése

Az elmúlt húsz év:

Megfelelő város- és közlekedéstervezés hiányában Budapest a gyors, biztonságos és kulturált közlekedésre alkalmatlanná

vált.

A főváros lakosságának mintegy tizede az agglomerációba költözött, budapesti munkavégzéssel. A megnőtt ingázás

terheinek megoldására még csak javaslat sem született.

A fővárosi közösségi közlekedésben a rendszerszemlélet alig valósult meg, a Budapesti Közlekedési Szövetség

gyerekcipőben jár.

A közösségi közlekedési járművek műszaki állapota kiszámíthatatlanná tette a közlekedést.

30

2010. febr. 21. 19:29
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/28 A kérdező kommentje:
Jó nem kell bemásold kisfiam elég ha linkeled.
2010. febr. 21. 19:30
 15/28 anonim ***** válasza:

A Jobbiké nem program,csak megvalósíthatatlan álmodozás.Szépeket és jókat ígérnek,de arról nem szól a fáma :honnan lenne rá pénz?

Akkor már inkább a homályos igéretek,mert azokat nem lehet számon kérni.



MesterházY Attila arról dumált a kampány programnyitón togy nem tudják majd a választások után mit kezdjenek ők majd több ezer milliárddal?Akkor van pénz vagy nincs pénz te agyhalott?

2010. febr. 21. 19:35
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/28 anonim ***** válasza:
55%

Ajánlószelvény-gyűjtés: toronymagasan vezet a Jobbik!!!


Eddig egyedül a Jobbik adta le az országos lista állításához szükséges mennyiségű ajánlószelvényt. 114 jobbikos jelölt nyújtotta be az induláshoz kellő kopogtatócédulákat (92-t már el is bíráltak, mindet pozitívan)


Az MSZP 48 jelöltje tudta eddig benyújtani a szelvényeket, ebből 29 budapesti

Az MDF eddig 4 választókerülettel birkózott meg

Fidesz meg:

Az összehasonlítástól fél, ezért inkább csak a határidő végén adja le a kopogtatócéduláit, még ha ez azzal a hátránnyal is jár, hogy addig nem delegálhat tagot a választási bizottságokba, mely többek közt a leadott ajánlószelvényeket vizsgálja, és különböző panaszokat bírál el. A Fidesznek eddig egyetlen jelöltje adta le az ajánlószelvényeit, az álláshalmozó Rétvári Bence



na na mi van mi van?????

2010. febr. 21. 19:42
Hasznos számodra ez a válasz?
 17/28 A kérdező kommentje:

Akkor te most ebből milyen következtetést vonsz le?

Hogy nem sikerül majd jelöltet állítani a 2 nagy pártnak vagy mi?

Mert ahhoz csak gratulálni tudnék neked.

2010. febr. 21. 19:45
 18/28 anonim ***** válasza:

"Akkor te most ebből milyen következtetést vonsz le?

Hogy nem sikerül majd jelöltet állítani a 2 nagy pártnak vagy mi?

Mert ahhoz csak gratulálni tudnék neked."


ne erőlködj nem áll jól

te is tudod hogy mit bizonyítanak a kopogtató cédulák akár hogy próbálod ezt kicsinyíteni... :-)


vajon miért a Jobbik vezet vajon az mszp miért van lemaradva vajon a fidesz miért nem meri leadni?

pedig 2/3 mad os győzelemre számítanak akkor nincs miért félniük vagy?


sokan vagyunk mi Jobbikosok hiába próbáljátok kicsinyíteni a jobbikot :DDD

nincs értelme! :)

2010. febr. 21. 19:51
Hasznos számodra ez a válasz?
 19/28 anonim ***** válasza:

"Döbbenet: csak a Jobbik támogatottsága növekedett!"

[link]


Csak a Jobbik támogatottsága növekedett

[link]


bizony bizony....

2010. febr. 21. 20:00
Hasznos számodra ez a válasz?
 20/28 anonim ***** válasza:

ja azzal ugye ne is számoljunk hogy ezek mindig elcsalják az eredményeket

a Jobbik rovására .... :-)

2010. febr. 21. 20:02
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!