válasza:
válasza:Azt hogy ez nem program, csak gondolatok egymásra dobálása.
A program az pontokba szedett, tételes, felsorolás.
Ahol ha fellapozom mert keresek valamit az ott fehéren feketén le van írva. Van összefüggés és irány és egységesen egy irányt vázol. Itt semmit nem lehet kihámozni, csak ígérgetéseket. Nem ad választ a múltra, és nem konzekvens a jövőre. Ép olyan katasztrófa mint az MSZP! NEVETSÉGES! NÉZD MEG A JOBBIKÉT! az igen.
válasza:Említsd már meg, miként akarja a munkanélküliséget mérsékelni? Behív néhány multit iszonyatos adókedvezményekkel, és támogatással, amit nem bírnak az adójukból kifizetni aKKv-k?
Vicc és hiteltelen az egész!
válasza:A Jobbiké nem program,csak megvalósíthatatlan álmodozás.Szépeket és jókat ígérnek,de arról nem szól a fáma :honnan lenne rá pénz?
Akkor már inkább a homályos igéretek,mert azokat nem lehet számon kérni.
válasza:"A Jobbiké nem program,csak megvalósíthatatlan álmodozás.Szépeket és jókat ígérnek,de arról nem szól a fáma :honnan lenne rá pénz?
Akkor már inkább a homályos igéretek,mert azokat nem lehet számon kérni."
ezt inkább bízd rájuk...
és ahogy már az ep be is itt is felkavarják az álló vizet
nehogy már te ilyen okos legyél.. te ... egy civil...
válasza:A Jobbiké nem program,csak megvalósíthatatlan álmodozás.Szépeket és jókat ígérnek,de arról nem szól a fáma :honnan lenne rá pénz?
Akkor már inkább a homályos igéretek,mert azokat nem lehet számon kérni.
Mit nem lehet ebből megvalósítani?
III.1.1. Erős, aktív és vállalkozó állam
Az elmúlt húsz év:
A privatizáció révén az állami vagyon jelentős része irreálisan alacsony áron került magánkézbe, nem egyszer gyanús
körülmények között.
A teljes parlamenti garnitúra az állam leépítéséről vallott neoliberális megközelítés – privatizáció, dereguláció, liberalizáció
– hatása alá került.
Az állam gazdasági szerepvállalása a privatizáció erőltetésén túl a multinacionális vállalatoknak adott kivételes kedvezményekben,
valamint a magyar vállalkozók magára hagyásában, túlterhelésében merült ki.
A szebb jövő:
2010 végéig megalkotjuk Állami Vagyonleltárt, melyet az Állami Számvevőszék hitelesít.
A stratégiai területeken, a közszolgáltatásokban és a természetes monopóliumokban még meglévő állami vállalatokat
megtartjuk, az elherdáltakat visszaszerezzük.
Törvényt kezdeményezünk az állami vagyon védelmében, amely a nemzeti tulajdont megkárosítókat a jövőben akár
életfogytiglani börtönbüntetéssel sújthatja.
A csődhelyzet közelébe került, stratégiai fontosságú – nagyszámú munkaerőt foglalkoztató, illetve jelentős belföldi
ellátási vagy exportérdeket szolgáló – termelő és feldolgozóipari üzemeket egyedi elbírálás alapján, állami beavatkozással
támogatjuk a talpra állás érdekében.
Kulcsfontosságú ágazatokban – stratégiai befektetőként – vállalkozásokat indítunk az optimális pályájú gazdasági
fejlődés érdekében.
III.1.2. Az állami elvonás és újraelosztás szerkezeti átalakítása
Az elmúlt húsz év:
Az állami újraelosztás mértéke nemzetközi összehasonlításban magas, miközben az ország működéséhez,
versenyképességéhez való állami hozzájárulás hatékonysága alacsony fokú.
Az ésszerűtlen és igazságtalan adózási politika szétverte a társadalom adózási morálját, a tisztességes munkát óriási
adó- és járulékterhekkel büntetik, tovább szélesítve a fekete- és szürkegazdaságot.
A közteherviselés a nagyarányú elkerülés miatt nem érvényesül, ehelyett kevesen fizetnek sokat.
A szebb jövő:
A munkát sújtó adóterheket és járulékokat jelentős mértékben csökkentjük, amelytől többek között a gazdaság kifehéredését,
középtávon az állami bevételek növekedését várjuk.
A járulékcsökkentést követően az adózók körét szélesítjük, egyúttal az adóelkerülést szigorúan szankcionálni fogjuk.
A költségvetés kiadási oldalán át kell térni a feladatalapú, programozott költségvetésre. Az újraelosztás hatékonyságát
stratégiai tervezéssel és kötelező költség-haszon elemzésekkel javítjuk, tisztaságát szigorúan felügyeljük.
III.1.3. Az államadósság terheinek csökkentése
Az elmúlt húsz év:
Hazánkat az elmúlt évtizedek politikája az államadósság növekedésének meredek lejtőjére küldte.
Ma már mintegy 1200 milliárd forintot költünk évente csak kamatfizetésre, a tőkevisszafizetés egyre csekélyebb
reményével.
Ezt a tételt a teljes politikai vezetés érinthetetlennek tartja – fizetjük, ha belerokkan is az ország.
A szebb jövő:
Tiszta gazdasági alapokkal megteremtjük a költségvetés egyensúlyát, megállítjuk az eladósodási folyamatot; az eladósodottság
szintjének kiszámítható leépítéséről törvényt alkotunk.
Radikálisan felülvizsgáljuk az eddig folytatott államadósság-politikát, beleértve visszamenőleg a ’70-es évektől felvett
hitelek feltételeit is, a felelősök megnevezésével együtt. Ezzel együtt tárgyalásokat kezdeményezünk a törlesztés és visszafizetés
feltételeinek újbóli meghatározása céljából, a növekedést lehetővé tevő könnyítésekkel, beleértve az adósság egy
részének leírását is.
Törvényben rögzítjük, hogy az állam nem vehet fel hitelt működési kiadásaira, csak olyan fejlesztésekre, melyek megtérülése
nemzetgazdasági szinten bizonyítható.
10
III.1.4. A hatékony állami működés megteremtése
Az elmúlt húsz év:
A magyar közigazgatás utolsó nagyarányú átalakítása 1989-90-ben történt. Nagyarányú, előremutató és
rendszerszemléletű fejlesztésre azóta nem került sor.
A közigazgatás működtetése és finanszírozása jobbára báziselven nyugodott, a feladatalapú működés érdekében csak
félig megtett lépések történtek. Elmaradt a rendszerszemléletű felülvizsgálat következetes végigvitele.
Az elmúlt évek rögtönzései, átgondolatlan és felelőtlen változtatásai – mint például a közigazgatási államtitkári tisztség
megszüntetése – szétzilálták a közigazgatási kart, minimálisra csökkentve az intézmények működőképességét.
A közigazgatás elektronizálása szigetszerűen zajlott, egységes jövőkép és stratégia nélkül, gyakran lobbiérdekek
mentén vezetve. Emiatt, valamint a folyamatok újratervezésének elmaradása miatt az informatizálás csak korlátozott
mértékben tudta kifejteni előnyös hatását.
A feladatok és folyamatok újragondolása híján a létszámcsökkentési kísérletek meddőnek és ideiglenes eredményűnek
bizonyultak.
A szebb jövő:
A központi és helyi közigazgatás szervezetrendszerének működését felülvizsgáljuk, a párhuzamos vagy felesleges
tevékenységeket megszüntetjük, az indokolatlan széttagoltságot felszámoljuk.
A felülvizsgálat során minden költségvetési szervnek meg kell fogalmaznia saját küldetését és konkrét feladatait.
Minden közhivatalnak önértékelést kell készítenie, amelyben megindokolja tevékenységének társadalmi hasznosságát.
Ismerteti azokat a teljesítmény-mutatókat (egyben értékeli azok alakulását), amelyek jelzik, hogy a felhasznált
erőforrásokhoz képest a szervezet milyen eredményeket produkált. A beszámolókat az Állami Számvevőszékkel kell megvizsgáltatni
és véleményeztetni.
A jelenleginél lényegesen részletesebb, ugyanakkor áttekinthető állami költségvetésre van szükség. A közpénzek felelős
felhasználása érdekében meg kell alkotni a közpénzügyi törvényt, amely egyértelműen szabályozza az állam költségvetési
jogát, a költségvetési elveket, különös tekintettel a részletesség elvének érvényesítésére.
Az e-közigazgatás, az e-kormányzás fejlesztésének szigorúan együtt kell járnia a hatékonyságelvű átalakításokkal, a
folyamatok újratervezésével és a szervezetfejlesztéssel, a valós és érdemi teljesítmény mérhetővé tételével.
A fenti változtatások mellett a létszámcsökkentés és az állami működés áramvonalasítása nem gyengíteni, hanem
erősíteni fogja az államot és annak intézményrendszerét, megteremtve ezzel az erős állam megvalósításához nélkülözhetetlen
hivatali hátteret. Ezzel együtt általános cél az, hogy szolgáló szemléletű, segítő közszolgáltatásra van szükségünk.
Az e-közigazgatásban és az e-közszolgáltatásokban meg kell törni a jól ismert monopolhelyzetet. Más – részben
európai uniós – országok sikeres gyakorlatának tapasztalatai alapján minél szélesebb körben kell támogatni a nyílt forráskódú
szoftverek (OSS) használatát, ami nem csak jelentős költségmegtakarítást tesz lehetővé, hanem megszünteti a
monopolhelyzetű szolgáltató zsarolási potenciálját, valamint tág teret enged a magyar informatikai szakemberek, vállalkozások
szakmai érvényesülésének.
III.1.5. A külgazdasági orientációnk kelet felé fordítása
Az elmúlt húsz év:
A Szovjetunió és a volt KGST felvásárlópiacai összeomlottak. A magyar kormányok – nem törődve a megmaradt vagy
újranyíló lehetőségekkel – kizárólag Nyugat felé orientálódtak.
Az egyre jobban erősödő külpiacokat, valamint jelentős tőkeexportőrnek számító keleti országok (Kína, India, Oroszország,
Törökország, Kazahsztán, Indonézia) kínálta lehetőségeket az ország vezetése nem aknázta ki, és komoly lépéseket
sem tett ebbe az irányba.
A szebb jövő:
Hazánk külgazdasági kapcsolatait az egyoldalú euroatlanti orientáció helyett meghatározó súllyal kelet felé fordítjuk,
a kölcsönös előnyökön nyugodva, a nemzeti érdek érvényesülésének elsődlegessé tételével.
Bővülő exportlehetőségek vagy gyümölcsöző együttműködések ellenében keleti gazdaságok vállalatai számára biztosítjuk
a „hídfőállás” lehetőségét az Európai Unió piacai felé.
A gazdasági kapcsolatok bővülésének segítése érdekében megerősítjük a politikai és kulturális kapcsolatokat a fent
említett országokkal, népekkel. A kapcsolatépítésben kiemelten alapozunk az ázsiai népekkel meglévő, általuk máig számon
tartott rokonsági kötelékekre, közös civilizációs örökségünkre.
11
III.1.6. A magyar gazdaságstratégia kitörési pontjai
Az elmúlt húsz év:
Az értékválság és a gazdasági megszorítások következtében a termelő, alkotó szakmák megbecsültsége, gazdasági
jelentősége erősen csökkent, minimálisra szorítva a hazai érték-előállítást.
Hazánk nem tudta kihasználni komparatív előnyeit, nemzetközi szinten jelentős versenyhátrányba kerültünk.
A multinacionális cégek állami asszisztencia melletti megjelenésével komplett termelői ágazatok szűntek meg.
A szebb jövő:
Állami eszközöket bevetve feltámasztjuk a kivitelre és kiváló minőségű élelmiszerek előállítására képes magyar feldolgozó
és élelmiszeripart, az alapanyagot szolgáltató mezőgazdasággal együtt.
A nemzetgazdaság minden területén támogatjuk az infokommunikációs technológiák minél szélesebb körű és minél
mélyebb használatát, integrálását a termelési és szolgáltatási folyamatokba.
Az innovációs szektorban tudatos nemzetstratégiát alkotunk, és a források növelésével fellendítjük a hazai kutatásfejlesztést.
Az oktatás fejlesztésével, a magyar kutatók és feltalálók számára a kibontakozási lehetőségek honi biztosításával,
a stratégiai találmányok levédésének állami segítésével, az ezekre épülő magas hozzáadott értéket előállító ipari termelés és
az innovációs cégek támogatásával hatékonnyá tesszük a teljes innovációs folyamatot.
Hazánk geopolitikai adottságainak köszönhetően, valamint a külgazdasági kapcsolatok kelet felé nyitása révén a
logisztikai ipar jelentős nemzetgazdasági potenciált hordoz magában, ezért azt állami infrastrukturális beruházásokkal is
ösztönözni fogjuk.
Kedvező továbbfejlődési feltételeket biztosítunk a turizmusnak, kiemelten a gasztro- és borturizmusnak, az egészségturizmusnak,
azon belül a gyógyturizmusnak, ami a finanszírozási és kapacitáskihasználási nehézségekkel küzdő egészségügynek
is kitörési pontot jelenthet. A belföldi turizmus fellendítése érdekében újra adómentessé tesszük az üdülési csekket.
Geotermikus és egyéb alternatív energiaforrások támogatásával csökkentjük hazánk energia-importfüggőségét, hozzájárulva
egyben a hozzá tartozó háttéripar fejlesztéséhez is.
III.1.7. A hazai vállalkozások támogatása
Az elmúlt húsz év:
Az irreális mértékű adóterhek, a követhetetlen és átláthatatlan szabályozás, a külföldi tőke folyamatos támogatása a
hazai cégeket jelentős versenyhátrányba hozta, rengetegen mentek és mennek csődbe.
Az EU-s csatlakozásból fakadó, sokszor vállalhatatlan terhekkel a kormányzatok magukra hagyták a magyar vállalkozókat.
A fejlődés kulcsának számító banki forrásokhoz a hitelezési tevékenység befagyasztása miatt a hazai vállalkozások nem
vagy rendkívül rossz feltételekkel tudnak csak hozzáférni.
Az állam gyakran megrendelőként is súlyosbítja a helyzetet a megrendelt áruk vagy szolgáltatások késedelmes kifizetésével.
A szebb jövő:
A munkabéreket terhelő elvonások típusának és mértékének jelentős csökkentésével a vállalkozói szektor bővítését és
a gazdaság kifehérítését is el akarjuk érni.
A kis- és középvállalkozók esetén – meghatározott bevételi határig – a nyereséget terhelő adó és a magánszemély
osztalékadója együttes mértékét 30%-ra csökkentjük.
Az áfát nem a számla kibocsátásakor, hanem a pénzügyi teljesítésekor kell kiegyenlíteni, illetve visszaigényelni.
Az adózási szabályokat jelentősen egyszerűsítjük, azok mindenki általi betartását az adóhivatallal folyamatosan
ellenőrizzük.
A gazdasági visszaéléseket a közbizalom helyreállítása és a megbízható működés érdekében szigorúan büntetjük:
gazdasági bűncselekmény gyanúja alapján a társaság vagyonának zár alá vétele, a csalárd, szándékosan okozott csőd
kivizsgálása és a bármilyen társaságot csődbe vivő személy eltiltása új cég alapításától, illetve a más társaságokban fennálló
részesedésének nyilvánosságra hozatala.
A banki alapkamat csökkentésével, valamint a profitszerzésen kívül a nemzeti érdekeket is szolgáló magyar bankhálózat
kiépítésével biztosítjuk a magyar kkv-k fejlesztési forráshoz juttatását.
A magyar tulajdonú vállalkozások és az általuk előállított termékek egyértelmű jelölésével segítjük a fogyasztók, az
üzleti partnerek és az állami megrendelők számára az azonosítást. A magyar gazdasági társaságokat és azok termékeit a
jogszabályi lehetőségek adta keretek között előnyben részesítjük, akár a jogszabályok módosításával is.
Szankcionáljuk, ha egy állami szereplő nem fizeti ki határidőre a számlát a vállalkozónak a teljesítés után.
12
III.1.8. Magyar elkötelezettségű bankrendszer
Az elmúlt húsz év:
A rendszerváltáskor még meglévő magyar bankrendszer szinte teljes egészében átkerült a multinacionális kereskedelmi
bankok kezébe, a korábban prosperáló vidéki magyar bankhálózatot, a takarékszövetkezeteket pedig szinte elsorvasztották.
A 2008-as pénzügyi és gazdasági válság a korábbiaknál is jobban felborította a forint árfolyamának stabilitását, ami a
bankok egyoldalú szerződésmódosítása révén jelentősen emelkedő törlesztőrészleteket eredményezett.
A szebb jövő:
A még állami kézben lévő Magyar Fejlesztési Bank átalakításával létrehozzuk a Magyar Bankot. Új menedzsment
vezetésével megtisztítjuk a magyar gazdaság fejlődése helyett szűk érdekcsoportokat szolgáló tevékenységétől, feladatai
körét kibővítjük, és átláthatóvá tesszük működését.
A magyar kisemberek tulajdonában lévő takarékszövetkezeteket és hitelszövetkezeteket mind anyagilag, mind szervezetileg
megerősítjük, hogy tevékenységükkel ismét lefedjék a vidék Magyarországát.
A bajbajutott devizahitelesek esetében a kilakoltatásokat haladéktalanul felfüggesztetjük egy évre, ezzel együtt
törvényi szinten szüntetjük meg a bankok egyoldalú szerződésmódosítási lehetőségét. Kötelezővé tesszük, hogy minden
3 évnél hosszabb futamidejű hitel esetében legalább egyszer, minden plusz feltétel és büntetőkamat nélkül lehetőség legyen
a hitel törlesztésének 6-12 hónapra történő felfüggesztésére. Ha a fedezetként szolgáló lakás elárverezése elkerülhetetlen,
akkor azt megelőzően a tulajdonosnak minimálisan 6 hónapot kell biztosítani a piaci értékesítésre. Hosszú távú megoldást
a jegybanki alapkamat alacsonyan tartása, ezzel együtt a devizakölcsönök – a Magyar Bank által nyújtott kedvező kamatozású
forinthitelekkel történő – kiváltása jelenthet.
A jegybanki alapkamat jelentős csökkentése után mind a forint-, mind a devizahitelek esetében ösztönözzük a
futamidő meghosszabbításának lehetőségét.
III.1.9. Munkahelyteremtés
Az elmúlt húsz év:
Az ún. rendszerváltás eredményeként kialakult értékválságban a teremtő, alkotó munka megbecsültsége elveszett, a
mindenáron pénzt gyarapító ügyeskedésé felmagasztosult.
A megszorító intézkedések következtében hazai vállalkozások és velük munkahelyek százezrei szűntek meg.
A munkabért sújtó, aránytalanul magas terhek következtében kevés, agyonterhelt, alulfizetett munkaerőt foglalkoztat
a gazdaság, ezek egy részét is feketén.
A multinacionális cégek betelepülésének, majd az EU-s csatlakozásnak köszönhetően komplett gazdasági ágazatok
mentek tönkre.
A szebb jövő:
A vidéki munkanélküliség jelentős részére az újraélesztendő feldolgozó- és élelmiszeripar, valamint az alapanyagot
nyújtó mezőgazdaság, azon belül is a kiváló minőség és a munkaerőigényes biotermesztés nyújt megoldást.
A hazai igényeken kívül a külgazdaság kelet felé nyitása révén az ágazati export növekedése is javítja a vidék,
különösen az ország keleti régiójának kilátásait.
A rendvédelem és honvédelem újraszervezésével, bővítésével az ország egész területén munkalehetőséget teremtünk az
ezen feladatokra hivatásként tekintők számára.
Középtávon a kitörési pontoknak tekintett építőipar, logisztikai ipar és a gyógyturizmus is komoly munkaerőigényt
fog jelenteni.
Országosan vezérelt, de helyi szinten megvalósuló közmunkaprogramot dolgozunk ki, mellyel az önkormányzatok
számára jelentősen csökken az infrastrukturális beruházások költsége, és amely segítséget nyújt a vidéki lakosság számára a
hagyományos vidéki életmódhoz történő visszatéréshez.
A többnyire alulképzett, tartósan munka nélkül maradtak számára is biztosítjuk a közmunka lehetőségét, a jelenleginél
szélesebb körű munkalehetőségekkel.
III.1.10. Lakáshoz jutás támogatása, országos lakásépítési program
Az elmúlt húsz év:
Az állami, és néhány ritka kivételtől eltekintve az önkormányzati lakásépítés gyakorlatilag leállt.
A vállalkozói lakásépítés területén meghatározóvá vált a külföldi tőke, így a – lakosság által devizahitelből finanszírozott
– nyereség kifelé vándorol az országból.
A fiatalok lakáshoz jutási feltételei rendkívül megnehezedtek, a devizahitelek terheinek váratlan növekedése pedig sok
családot tönkretett.
13
A körbetartozások ellehetetlenítik az iparágat, amelynek jövőbeni kiküszöbölésére komplett törvénycsomag életbe
léptetése szükséges.
A szebb jövő:
Állami és önkormányzati támogatással országos bérlakásépítési programot indítunk el, amely szándék szerint magyar
tulajdonú kis- és középvállalkozásoknak nyújtana munkát.
Az állami megrendelések alapján épülő lakások felügyelete egy újonnan létrehozandó Nemzeti Beruházási
Központhoz tartozna. E szervezet feladata az állami pénzen megvalósuló beruházások és vásárlások pénzügyi, beruházásmenedzselési
és műszaki feladatainak koordinálása.
A magyar családok a Magyar Bankon keresztül államilag támogatott, kedvezményes, hosszú lejáratú lakáshitelt vehetnek
fel a vételár kifizetésére.
A lakástakarék-pénztári megtakarítások állami támogatását a mai konstrukcióhoz képest duplájára emeljük.
A körbetartozásokat komplett intézkedéscsomaggal kívánjuk felszámolni, és kialakulását a jövőben megelőzni. Ennek
része a közbeszerzéshez kapcsolódó szerződések teljes és feltétel nélküli nyilvánossá tétele, a pályázati feltételek szigorítása
révén kizárólag a valódi, termelőkapacitással, szakértelemmel és referenciával rendelkező lokális cégek munkához juttatása,
az alvállalkozói lépcső számának korlátozásával.
III.1.11. A helyi gazdaságok erősítése
Az elmúlt húsz év:
A globalista gazdaságpolitika következtében a helyi gazdaságok, a helyi kereskedelem drámai hanyatlást szenvedett el.
Az önkormányzatok által biztosított pénzeszközök, támogatások, megrendelések jelentős része szintén a multinacionális
cégeknél kötött ki.
A szövetkezetekkel kapcsolatos, szocializmusból származó rossz emlékeket nem sikerült felülírni, az együttműködési
szándék alacsony szinten maradt, a helyi szövetkezések nem terjedtek el kellő mértékben.
A szebb jövő:
Megerősítjük a helyi termelők érdekvédelmi szervezeteit, piacokat nyitunk, ahol – a kereskedelmi láncok megkerülésével
– közvetlenül a fogyasztóknak tudnak értékesíteni, minden egyéb területen költségvetési forrásból és törvényi háttérrel
támogatjuk a magyar vállalkozók és magánszemélyek összefogását, szervezeteit, szövetkezeteit.
A szociális támogatások rendszer-átalakításának részeként, egyben a helyi gazdaság fejlesztésének eszközeként, országosan
kiterjesztjük a szociális kártyák rendszerét. Az elektronikus utalványok általi vásárlások biztos megrendeléseket teremtenek
a helyi kereskedők és a vonzáskörben tevékenykedő gazdák, termelők számára is.
A szociális kártya komoly lépést jelent a helyi pénzek elterjedése felé, csökkentve a lokális gazdaság globális függőségét.
A helyi pénz – korszerű formájában elektronikus pénz – használatának mind a hazai, mint az európai uniós jogi háttere
adott, csak a gyakorlati lehetőséget kell kiaknázni.
III.1.12. „Válaszd a hazait!” mozgalom – Vállalkozói Magyarigazolvány
Az elmúlt húsz év:
Az óriási mértékű és általános forráshiánnyal küzdő kisvállalkozások térvesztése a hazai gazdaságon belül nemzetközi
összehasonlításban is kirívóan magas.
A külföldi cégek térnyerése miatt ma már százezernél is több, gyakorlatilag csak vegetáló kényszervállalkozó küzd a
túlélésért.
A szebb jövő:
Országos mozgalmat indítunk a „Válaszd a hazait!” jelmondattal, bevezetve a kezdeményezést a gazdasági élet mindennapjaiba.
Lehetővé tesszük, hogy a magyar állampolgárságú magánszemélyek tulajdonában lévő cégek tulajdonosai a cégbíróságon
igényelhessék a gazdasági társaság típusának megnevezése elé a „magyar” jelzőt, vele együtt – ennek megjelenítéseként
– a Vállalkozói Magyarigazolványt.
A szociális kártya felhasználási szabályozását úgy kell megalkotni, hogy a Vállalkozói Magyarigazolvánnyal rendelkező
termelő által előállított termék vagy szolgáltatás vásárlási előnyt élvezhessen.
A rendszer sikeres bevezetése után a Vállalkozói Magyarigazolvány igényelhetőségét kiterjesztjük a Kárpát-medence
valamennyi magyar vállalkozására.
14
III.1.13. A korrupció felszámolása
Az elmúlt húsz év:
A korrupció által hazánknak okozott károk összege – központi és önkormányzati szinten – évente több százmilliárd
forintra tehető.
Mára gyakorlatilag nem létezik közpénzes beruházás, állami megbízás korrupció nélkül, legyen szó autópályáról,
hídfelújításról, parkolásról, egészségügyről, hazai finanszírozású vagy EU-s pályázatról.
A szebb jövő:
Követeljük valamennyi nagy állami beruházás utólagos kivizsgálását, a futó projektek felfüggesztését és felülvizsgálatát,
betekintést az off-shore jelleggel bejegyzett cégek dokumentumaiba az érintett országtól, az állami beruházás
döntéshozó folyamatában résztvevők anyagi helyzetének feltárását vagyonosodási vizsgálat eszközeivel, annak büntetőjogi
következményeivel együtt.
Megszüntetjük a meghívásos pályázati rendszert: minden közbeszerzést, pályázatot, állami támogatást a
meghirdetéstől az elszámolásig nyilvánossá kell tenni az érintett hivatalban és az interneten.
Radikálisan szigorítjuk a korrupciós cselekményekre vonatkozó büntetési tételeket.
Megalkotjuk az Államszámviteli törvényt, amely előírja a közpénzekkel és a közvagyonnal való részletes, szigorú
elszámolás követelményeit.
A politikai korrupció ellen törvénymódosításokat kezdeményezünk a pártfinanszírozás szabályainak a számviteli
szabályokkal való összehangolása, a pártok pénzügyi beszámolóinak a szakmai standardok szerint történő auditálása,
hitelesítése és nyilvánosságra hozása, az összeférhetetlenség szabályainak szigorítása, a köztisztségek halmozásának tilalma
érdekében.
A közbeszerzés problémái és azok megoldása
A korrupciót szerte a világon a szervezeti átláthatóság növelésével, a bürokrácia csökkentésével, a jogszabályok
racionalizálásával, és nem további hivatalok és szereplők szervezeti rendszerekbe integrálásával lehet felszámolni,
de legalábbis csökkenteni.
Ma a közbeszerzések szinte már átláthatatlan jogszabálytengere és az eljárásokba kötelezően bevonandó szereplők
nagy száma nem segítik a korrupció-ellenes célok elérését.
Magyarországon az elmúlt 14 évben a közbeszerzési jogterület túlszabályozásában keresték a közpénzekkel kapcsolatos
visszaélések felszámolására a megoldást, teljes sikertelenséggel. Mára olyan méreteket öltött a közpénzfelhasználásban
a korrupció, melyet a közbeszerzési törvény havi módosításaival sem lehet felszámolni.
Mit kínál megoldásként a Jobbik Magyarországért Mozgalom?
Elsődleges célunk a közbeszerzési jogszabályok teljes és átfogó felülvizsgálata, racionalizálása, a valódi uniós
normákhoz való hozzáigazítása, nem engedve sem pártpolitikai, sem gazdasági érdekcsoportok folyamatos nyomásainak.
Ezzel elkerülhetővé válik a gyakori törvénymódosítás, kialakulhat a jogfolytonosság és megfelelő jogalkalmazással
a jogbiztonság érzése.
Módosító koncepciónk egyszerre szolgálja a közbeszerzések költségeinek racionalizálását, a munkanélküliség
csökkentését, a magyar vállalkozók támogatását és a korrupció visszaszorítását.
A közbeszerzési törvény (Kbt.) a hozzá kapcsolódó jogszabályokkal a nemzetgazdaság egyik legfontosabb és
ezáltal kiemelkedő jelentőségű joganyaga. Szabályrendszerének megfelelő kialakításával óriási megtakarításokat
lehet elérni a közpénzfelhasználás területén. Ezzel lehetőség nyílna arra is, hogy olyan területekre is juttassunk
közpénzt, amelyekre a hazai költségvetésből évek óta nem jutott.
A közbeszerzési eljárások előkészítésének időszakában – akár uniós támogatásokról, akár nemzeti pályázati forrásokról,
akár a költségvetési pénzek felhasználásáról beszélünk – a közbeszerzések értékét kirívóan túlbecsülik,
eleve belekalkulálva már „bizonyos tartalékokat”. Ezért a jövőben valamennyi beszerzési igény esetén szakágazatonként
részletesen kimunkált, olyan költséghatárokat kell megállapítani, amelyeket meghaladóan nem lehet
költségvetést tervezni, és amelyekbe természetesen a tisztességes, de maximált vállalkozói haszon is belefér még.
Ezáltal elkerülhető lesz az akár 100-120 %-os hasznot eredményező közpénzből való beszerzés.
A Kbt. átfogó módosításának egyik lépéseként felülvizsgáljuk a hivatalos közbeszerzési tanácsadói intézmény
rendszerét. A tanácsadói intézmény az EU-n belül sehol sem ismert, így annak fenntartására hazánknak semmilyen
uniós kötelezettsége nincs. Az elmúlt hat év tapasztalatai azt mutatják, hogy sem a közbeszerzésekkel
kapcsolatos visszaélésekben, sem a jogsértések feltárásában nem mutattak fel eredményt.
15
III.1.14. A privatizációs visszaélések feltárása és semmissé tétele
Az elmúlt húsz év:
A rendszerváltáskor megindult „spontán” privatizáció révén a nemzeti vagyon tekintélyes része az azóta is hatalmon
lévő pártállami elit birtokába került.
A korábbi kormányzatok szinte a teljes termelői, a pénzügyi és a közszolgáltató szektort külföldiek kezére juttatta, akik
az üzemeket bezárták, és helyette saját termékeikkel árasztották el hazánkat.
Az elmúlt nyolc év balliberális ámokfutása során a maradék, még nyereségesen működő vállalat nagy részét is kiárusították.
Jelenleg rengeteg, korábban a nemzeti vagyonba tartozott gyár, középület és más vagyontárgy került rendkívül
nyomott áron magántulajdonba. A hatályos jogszabályok és az őket tovább rontó bírói gyakorlat más szervekkel (például
az ügyészségekkel) karöltve a fent említett privatizációk – a szolgáltatások feltűnő aránytalanságával jellemezhető –
szerződéseit gyakorlatilag megtámadhatatlanná tette.
A szebb jövő:
Az ország számára aránytalan veszteséget okozó és jó erkölcsbe ütköző privatizációs szerződések általános felülvizsgálata,
a felelősök megbüntetése és az okozott kár megtérítése érdekében igénybe vesszük a jogalkalmazás és jogszabályalkotás
összes lehetőségét. Jogszabály-módosítással kell elérni, hogy a nemzeti vagyont érintő ügyeket ne lehessen titkosítani.
Érvényt kell szerezni annak az alkotmányos követelménynek, hogy a köztulajdonnak a magántulajdonéval egyenlő
védelme legyen.
A közszolgáltatások árának magasan és minőségének alacsonyan tartása esetében megtámadjuk a közszolgáltatók
eladásáról szóló szerződéseket.
Ellenezzük a vasútvonalak koncesszióba adását, mivel ez távlatilag nagy részük eltűnéséhez vezethet.
Az ország számára stratégiai fontosságú, közműszerű szolgáltatókat – az ország teherbíró-képességének és a jogi
lehetőségek figyelembe vételével – újra állami vagy önkormányzati kézbe vesszük.
A jövőben a megalakuló Nemzeti Igazságtételi Központ (ld. VI.1.1. pont) kétlépcsős stratégiát fog alkalmazni. Amíg
a nemzetellenes törvények érvényben maradnak, tömeges keresetindításokat fog kezdeményezni az illetékes ügyészeknél
és minden olyan szervezetnél, amelyet ilyen fellépésre külön törvény feljogosít. A második lépcsőben olyan törvény
elfogadását kezdeményezi a megmaradt nemzeti vagyon védelmében, amely hatékonyan képes lesz megakadályozni annak
indokolatlan eladását, illetőleg amely a csalárd módon elidegenített nemzeti vagyon jogi eszközökkel történő visszaszerzésének
hatékony eszköze lesz.
III.1.15. A multinacionális vállalkozások hazai jelenlétének újragondolása
Az elmúlt húsz év:
A multinacionális cégek az olcsó munkaerő és a felvásárlópiaci potenciál miatt betelepültek hazánkba, miközben
megjelenésükkel több szektorban kétszer annyi munkahelyet szüntettek meg, mint amennyit teremtettek.
A parlamenti pártok mindezt adókedvezményekkel, állami támogatásokkal, infrastrukturális hozzájárulásokkal
segítették elő.
A magyar tulajdonú termelői szektor a teljes ellehetetlenülés határán van, mert nem versenyképesek a hatalmas
előnnyel rajtoló multikkal szemben, melyek az alkalmazottak és beszállítók kizsákmányolása révén tudnak alacsonyabb
árat ajánlani a fogyasztóknak.
Eközben a multik adóbevételekhez történő hozzájárulása elenyésző, a keletkező hasznot számviteli trükkökkel eltüntetik
és kiviszik az országból.
A szebb jövő:
Az OECD-tagállamok (köztük Magyarország) által közösen elfogadott, a multinacionális vállalatok működésére tett
ajánlásokat hazánkban maximálisan érvényesíteni fogjuk, felhasználva más országok tapasztalatait az érdekérvényesítési
gyakorlat területén.
Az adózási és számviteli rendszerből kigyomláljuk a magyar gazdaság számára káros kiskapukat.
Egyidejűleg több területen történő intézkedéssorozattal versenyképessé tesszük a hazai vállalkozásokat, megszüntetjük
a gazdaság dualitását. Az esélyegyenlőség megteremtése miatt az országból esetleg kivonuló multinacionális vállalatok
helyét a versenyképessé tett magyar vállalkozások hónapokon belül betöltik.
16
III.1.16. Multinacionális vállalatokra vonatkozó adóváltozások
Az elmúlt húsz év:
A magyar gazdaság duális, kettős jellegét (amit a multinacionális cégek, illetve a magyar kis- és középvállalkozások
élesen eltérő helyzete és lehetőségei okoznak) tovább erősítik a magyar társasági adóra vonatkozó jogszabályokon keresztül
érvényesített kedvezmények, amelyeket kizárólag tőkeerős, jellemzően külföldi tulajdonban lévő nagyvállalatok tudnak
igénybe venni.
A jelenleg is hatályos jogszabályok lehetővé teszik, hogy hazánkban telephellyel rendelkező, off-shore jellegű cégek –
kihasználva Magyarország más országokkal kötött, kettős adóztatást elkerülő egyezményeit és a magyar adójogban tátongó
hézagokat – magyarországi vagy külföldi telephelyeik között olyan ügyleteket bonyolítsanak, amelynek valóságos gazdasági
tartalma nincs, egyetlen célja a magyar társaság adóalapjának erodálása, ezáltal a profit eltüntetése.
A szebb jövő:
Kiiktatjuk a magyar adójogszabályokban jelen lévő, burkoltan diszkriminatív, kizárólag a multik tevékenységét
elősegítő, a magyar vállalkozásokkal szemben versenyelőnyt biztosító jogszabályi rendelkezéseket.
Kizárólag a magas hozzáadott értékkel rendelkező és a több mint 50%-ban magyar beszállítótól származó árut feldolgozó,
termelő tevékenységet folytató cégeket fogjuk támogatni.
A közvetlenül, adófizetői pénzből juttatott állami támogatásokat, illetve adómentességet biztosító jogszabályokat
kiiktatjuk az adórendszerből.
Az adómegkerülésre lehetőséget adó kiskapuk megszüntetése érdekében felülvizsgáljuk a közvetett, társasági adóalap
módosítása által érvényesíthető kedvezményeket, mint például a tőzsdei ügyletek árfolyamnyereségére, a kapcsolt vállalkozások
közötti transzferek árazására, a jogdíjak, kamatok elszámolására, a holdingtevékenység végzésére vonatkozó
jogszabályokat.
Felszámoljuk a valóságos gazdasági tartalom nélküli, az off-shore jellegű cégekhez tartozó magyar társaságok adóalapjának
csökkentésére lehetőséget teremtő kiskapukat a jelenlegi adórendszerben és számviteli szabályozásban.
Ezzel együtt adókedvezménnyel ösztönözzük a megtermelt profit, illetve eredménytartalék egy részének hazai kijelölt
ágazatokba történő visszaforgatását.
III.1.17. A tisztességtelen verseny visszaszorítása
Az elmúlt húsz év:
A fogyasztóvédelmi hatóság és a versenyhivatal gyakran mutogat egymásra, ha a fogyasztóvédelem érdekében kellene
hatékonyan fellépni. Ezt a fogyasztóvédelmi és versenyjogi törvények ésszerűtlen párhuzamosságai teszik lehetővé.
A közszolgáltatások sok esetben irreálisan drágák, az értékesítőik által megszabott feltételek erőfölénnyel való
visszaélésből fakadnak.
A szebb jövő:
A közszolgáltatások jogszabálysértő áralkalmazását tiltani, érvényesítőit nagy bírsággal büntetni, az illegitim ártöbbletet
a sérelmet szenvedett fogyasztó részére visszatéríteni szükséges.
Támogatjuk a hátrányos fogyasztói szerződések bíróságnál való, tömegméretű megtámadását.
El kell érni, hogy a versenyhivatal ne bújhasson a korlátlan versenyszabadság paravánja mögé, és fellépjen a valóban
gazdasági erőfölényben levőkkel szemben. Ehhez világosan meg kell osztani a fogyasztóvédelmi feladatokat a fogyasztóvédelmi
hatóság és a versenyhivatal között, másrészt olyan jogalkalmazásra kell e két szervet kötelezni, melynek révén
szigorú szankciókkal csökkenteni tudják a fogyasztók kiszolgáltatottságát.
III.1.18. Személyi jövedelemadó, családi adózás, áfa és társadalombiztosítási járulék
Az elmúlt húsz év:
A személyi jövedelemadót, az adózás rendjét szabályozó jogszabályok, valamint a társadalombiztosítás rendszerei
követhetetlen, bonyolult és bürokratikus kuszasággá formálódtak, ami lehetetlenné teszi a jogkövető magatartást.
Az elvonások mértéke az adóalanyok valós teherbíró képességének felmérése nélkül került meghatározásra, ami az
adóelkerülés növekedését vonta maga után.
A szebb jövő:
Társadalmi igazságossága miatt kitartunk a sávos adózás mellett, annak progresszivitását tovább növeljük, a sávhatárok
jelentős megemelésével együtt.
Az adóelkerülés ellen a törvény és az adóhivatal legkeményebb eszközeivel lépünk fel. Az intézkedésben résztvevőknek
pedig fokozott személyi védelmet biztosítunk.
17
Nemzetünk és gazdaságunk jövője szempontjából kulcsfontosságú társadalmi értéket hordoznak a többgyermekes
családok, ezért támogatásuk az adózás eszközeivel is fontos. A Jobbik bevezetné a választható családi adózást, mely a családot
adózás szempontjából egy adóalanynak tekinti. Az adó mértéke a családban realizált jövedelem, valamint az eltartottak
száma alapján kerülne meghatározásra.
A gyermeknevelés anyagi terheinek enyhítése érdekében javasoljuk a gyermekneveléshez szükséges termékek és
szolgáltatások (pl. gyermekruházat, bébiélelmiszer, gyermekpiperék, tanszerek, gyermekélelmezés) 0%-os áfakulcs alá
történő besorolását.
Az adózás rendjének, az adóhatóság bürokratikus eljárási gyakorlatának egyszerűsítésével ösztönözzük a jogkövető
magatartást.
A nyugdíjrendszert átalakítjuk, beleértve a korengedményes, a pártállamnak tett szolgálatok alapján kimagasló
mértékű nyugdíjak, a rokkantsági ellátások teljes felülvizsgálatát, valamint a kisnyugdíjak és a nyugdíjminimum
megemelését.
Lehetővé tesszük a szabad nyugdíjpénztár-választást, megszűnik a kötelező magánnyugdíj-pénztári tagság.
III.1.19. Társasági és osztalékadó
Az elmúlt húsz év:
A társasági adójogszabályok alakulását elsősorban a hazánkban jelen levő multinacionális cégek érdekeihez igazították,
versenyhátrányba juttatva az amúgy is tőkeszegény hazai kis- és középvállalkozásokat.
A versenyhátrányt jelentő bonyolult és nagy elvonást jelentő adórendszer miatt vállalkozások tömege települt át
kedvezőbb adózási feltételeket biztosító szomszéd országokba.
A szebb jövő:
Az adórendszert egyszerűsítjük, átláthatóvá, kiszámíthatóvá tesszük, a jogszabályok egyértelművé tételével
csökkentjük az adórendszerben túlburjánzó, adóelkerülésre lehetőséget adó kiskapuk számát.
Alapvető nemzetgazdasági érdek a társaságok osztalékadó-mentességének megszüntetése, a kettős adóztatást kizáró
nemzetközi egyezmények, kétoldalú megállapodások felülvizsgálata.
A gazdasági kényszerből külföldre menekült vállalkozások hazahozatala, valamint az itthon maradtak marasztalása
érdekében a 200 millió forint összbevétel alatti gazdasági társaságok (a kis- és középvállalkozások) esetében a céges nyereségadó
mértéke, valamint a tulajdonos jövedelemkivételét terhelő osztalékadó együttes mértéke ne haladja meg a 30%-ot.
III.1.20. Monetáris politika
Az elmúlt húsz év:
A hiteltelen és politikai ciklusoktól függővé tett költségvetési politika következményeit a jegybank többnyire csak
kiugróan magas alapkamattal tudta ellensúlyozni, fékezve ezzel a gazdaságot, és növelve amúgy is kiugróan magas adósságszolgálati
terheinket.
A magasan tartott alapkamatot a monetáris politika irányítói a globális pénzpiaci válság idején – az összeomló árfolyamtól
való félelmükben – kiugróan magasra emelték, ami önmagában is hozzájárult a recessziós mélyüléshez.
A monetáris és költségvetési politika gyakran került egymással szembe, hiányzott a tartós összhang, ami jelentős
felárat és többletköltséget jelentett az állam finanszírozása szempontjából.
A szebb jövő:
A kamatszint drasztikus csökkentésével elő kell segíteni a költségvetési kiadások elviselhető szinten tartását, a gazdaság
élénkítését, a külkereskedelmi mérleg egyensúlyban tartását.
Az inflációs célt a lehető legalacsonyabban szabjuk meg, de figyelembe véve a növekedő gazdaságokra jellemző magasabb
inflációs kényszert is.
Magyarországi vagy Magyar Nemzeti Bank?
A Magyar Nemzeti Bank – jelenlegi keretek közötti – hivatalos megalakulása (1991. december 1.) óta számára a jegybanktörvényben
biztosított függetlenségét ürügyként használva ellenőrizetlenül működik. Az állami költségvetés hatáskörébe
tartozó szervezetek működésének ellenőrzésére hivatott Állami Számvevőszék (ÁSZ) a jegybank alapvető tevékenységét,
a monetáris politikát nem ellenőrizheti, érdemi szakmai beszámoltatás az Országgyűlésben sincs. Az elmúlt húsz évben
ugyan törvényben előírt kötelezettsége volt a pénzérték stabilitásának biztosítása, mégis ennek ellenkezőjét tette, a pénzérték
folyamatos romlását segítette. A romló pénzérték stagnálás közelében tartotta hazánkban a gazdasági növekedést. A megtermelt
termékből keletkező jövedelmek egyre nagyobb hányadát kellett és kell ma is kamatokra fizetni. Ezért nem volt
18
Mezőgazdasági és vidékmentési alapvetések
A legtöbb nép, így a magyar is, meg tud élni a saját hazájában, ha a profit hatalma nem rabolja ki gazdasági értékeit, ha az
országok viszonyát az együttműködés, a gazdasági és társadalmi egyenjogúság, a szolidaritás és nem az egymás legyőzését
parancsoló profit törvénye uralja.
Egy szükségszerű történelmi változásnak vagyunk részesei. A 100-150 éve tartó – de mára már omladozó –, az olcsó energiára
alapozott gazdaságfejlődési paradigma a végét járja, a globalizáció körbeért a világban, elfogytak tartalékai, hatalmas
társadalmi, környezeti és gazdasági pusztulás jár a nyomában. Korábbi tisztességtelen haszonélvezői ma bankokat visznek
csődbe, kiszolgáltatják piacainkat a multinacionális tőkének, elviselhetetlen adósságterhet tolnak az utódainkra. Utolsó zsákmányként
az SPS rendszerrel (összevont kifizetési rendszer) be akarják betonozni maguknak a visszamenőlegesen „történelmi
alapon” megítélt mezőgazdasági támogatásokat. Ez a földtulajdonosok milliónál is nagyobb tömegét tehetné támogatási
III/2. A vidék: megtartó erő
Mezőgazdasági és vidékmentési program
- Vidékfejlesztési programunk alapelemei a népességmegtartás, a minőségi élelmiszer-előállítás és az idegenforgalom
erősítése
- Stratégiai feladat földünk és vizeink nemzeti tulajdonban tartása
- A közjót szolgáló agrármodell kialakítására van szükség
- A hazai élelmiszer-önrendelkezés megvalósítása
- Az EU-csatlakozási szerződésünk felülvizsgálata a föld és piacaink védelme érdekében
- A helyi közösségek önrendelkezési kultúrájának fejlesztése
- A bioüzemanyag-felhasználás csak élelmiszer-előállítás céljára
- Vidék Bankja és Biztosítója létrehozása
- Az agrár-technokrácia elszámoltatása a közpénzek és az állami földvagyon felhasználásának társadalmi
hasznával
mód arra, hogy hazai tulajdonú termelő gazdaság számottevő mértékben létrejöjjön, hiszen a felhalmozás saját forrásból
lehetetlen volt a magas hitelkamatok miatt, az idegen források pedig elérhetetlenek voltak. A csekély gazdasági növekedést
a hazánkba települt külföldi tőke hozta létre és hasznát is az élvezete. Belső felhalmozási képesség híján a források egyre
nagyobb hányada érkezik külföldről. A forrásokért nekünk versenytársainknál jóval többet kell fizetni, így a megtermelt
jövedelem növekvő hányada kerül külföldre. Mára az állam, a vállalkozások és a háztartások együttesen a társadalmi terméknél
nagyobb összeggel tartoznak külföld felé. Azt, hogy más út is volt az elmúlt húsz évben, jól jelzi a térség többi országaiban
folytatott gyakorlat. Szlovákia, Szlovénia és mások jegybankjai fékezték és nem szították az inflációt, és az olcsó pénz
politikáját folytatták, ezért gazdaságaik még válságos körülmények között is eredményesebbek hazánknál.
A rendszerváltás utáni gazdasági sikertelenség fő felelőse a jegybank. Függetlenségét az infláció és a magas kamatok fenntartására
használta, de soha nem ment szembe a kormányzatok káros gazdaságpolitikájával. A jegybank a magyar államtól
függetlenül működik, de szorosan össze van fonódva az országot kizárólag értékesítési piacnak és profittermelési célpontnak
tekintő multinacionális pénzügyi és befektetői tőkével. Jórészt a jegybank tevékenységének betudhatóan e körök a húsz
év alatt bekövetkezett gazdasági növekedés teljes jövedelmét megszerezték, miközben a magyar országlakók jövedelme –
egy rendkívül szűk réteg (a külföldi érdekeket kiszolgáló komprádorok) kivételével – stagnált; napjainkban pedig vészesen
csúszik lefelé. Az elmúlt nyolc év káros politikája a meglévő hárommillió nélkülöző mellé odataszította az elszegényített
középréteget is. Kibontakozás csak akkor képzelhető el, ha ez a törvények feletti jegybanki állapot megszűnik, és a jegybank
visszatér hivatásához: a pénzérték stabilitásának megteremtéséhez. Ennek hiányában minden kormányzati erőfeszítés
kudarcra van ítélve.
Ahhoz azonban, hogy a jegybank elindulhasson a nemzeti érdekű működés útján, mindenekelőtt szükséges a nemzetközi
könyvvizsgálati elvek alkalmazásával történő, a kétszintű bankrendszer létrehozásáig (1987) visszamenőleges, alapos számszaki
átvilágítása. Fel kell tárni a jegybank által folytatott összeférhetetlenségi gyakorlatokat, és a mögöttük meghúzódó
személyes motivációkat, meg kell nevezni, el kell számoltatni és felelősségre kell vonni a káros összeférhetetlenségekben
személyesen érintett vezetőket.
Végül, de nem utolsósorban a közhatalom és a közvélemény számára is a pénzügyi szektoron, azon belül is elsősorban az
MNB-n belül, átlátható szervezeti megoldásokat kell létrehozni a monetáris politika, a jegybanki devizatartalékok és az államadósság
kezelésre a további veszteségek elkerülése céljából.
19
jogosultság nélküli földek tulajdonosává, mert az csak a 2006-os évben földet használóknak járna, akik között területileg
aránytalanul nagy a részvénytársaságok, nagygazdaságok, külföldiek aránya.
A Jobbik kezdeményezni fogja, hogy a gazdák bármilyen, a felvásárlók általi megkárosítása törvény által minősített
bűncselekmény legyen. Kezdeményezzük a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) és más közintézmény ügyfeleit
sújtó intézkedések felülvizsgálati lehetőségének megteremtését.
A Jobbik a helyi értékekben rejlő lehetőségekre építi nemzeti programját, és EU-tagságunknak is ezzel kell összhangban
lennie, különös tekintettel az agrárpolitikánkra. Szakprogramunknak három sarokpontja van: a vidék népességmegtartó
képességének helyreállítása és növelése, az egészséges mezőgazdasági alapanyag- és élelmiszer-előállítás és az adottságainkra
épülő turizmus. A vidék élénk gazdaságának a feladata a társadalom minőségi, GMO-tól mentes élelmiszerrel való ellátása.
Ez egyben egyik alapja is a betegségmegelőző egészségturisztikai szolgáltató ágazatnak.
Ezek a célok nem valósíthatók a meg termőföld- és vízgazdálkodási politika gyökeres megváltoztatása, belső és külső
mezőgazdasági és élelmiszerpiacaink visszaszerzése nélkül. Szükség van egy állami vagy szövetkezeti tulajdonú vidék bankja
és biztosítója intézményre is. Számolunk az anyagi és más erőforrásokat helyben tartó önkormányzatok kezelésében álló
pénzhelyettesítők bevezetésével is.
A Jobbik szerint a föld és vizeink nem tőke kategória, hanem a haza természetföldrajzi megtestesítője, nemzeti kultúránk
hordozója, életterünk, lételemünk és a legjelentősebb lehetőségeket hordozó munkahelyteremtő eszközünk
válasza: válasza:III.1.1. Erős, aktív és vállalkozó állam
Az elmúlt húsz év:
A privatizáció révén az állami vagyon jelentős része irreálisan alacsony áron került magánkézbe, nem egyszer gyanús
körülmények között.
A teljes parlamenti garnitúra az állam leépítéséről vallott neoliberális megközelítés – privatizáció, dereguláció, liberalizáció
– hatása alá került.
Az állam gazdasági szerepvállalása a privatizáció erőltetésén túl a multinacionális vállalatoknak adott kivételes kedvezményekben,
valamint a magyar vállalkozók magára hagyásában, túlterhelésében merült ki.
A szebb jövő:
2010 végéig megalkotjuk Állami Vagyonleltárt, melyet az Állami Számvevőszék hitelesít.
A stratégiai területeken, a közszolgáltatásokban és a természetes monopóliumokban még meglévő állami vállalatokat
megtartjuk, az elherdáltakat visszaszerezzük.
Törvényt kezdeményezünk az állami vagyon védelmében, amely a nemzeti tulajdont megkárosítókat a jövőben akár
életfogytiglani börtönbüntetéssel sújthatja.
A csődhelyzet közelébe került, stratégiai fontosságú – nagyszámú munkaerőt foglalkoztató, illetve jelentős belföldi
ellátási vagy exportérdeket szolgáló – termelő és feldolgozóipari üzemeket egyedi elbírálás alapján, állami beavatkozással
támogatjuk a talpra állás érdekében.
Kulcsfontosságú ágazatokban – stratégiai befektetőként – vállalkozásokat indítunk az optimális pályájú gazdasági
fejlődés érdekében.
III.1.2. Az állami elvonás és újraelosztás szerkezeti átalakítása
Az elmúlt húsz év:
Az állami újraelosztás mértéke nemzetközi összehasonlításban magas, miközben az ország működéséhez,
versenyképességéhez való állami hozzájárulás hatékonysága alacsony fokú.
Az ésszerűtlen és igazságtalan adózási politika szétverte a társadalom adózási morálját, a tisztességes munkát óriási
adó- és járulékterhekkel büntetik, tovább szélesítve a fekete- és szürkegazdaságot.
A közteherviselés a nagyarányú elkerülés miatt nem érvényesül, ehelyett kevesen fizetnek sokat.
A szebb jövő:
A munkát sújtó adóterheket és járulékokat jelentős mértékben csökkentjük, amelytől többek között a gazdaság kifehéredését,
középtávon az állami bevételek növekedését várjuk.
A járulékcsökkentést követően az adózók körét szélesítjük, egyúttal az adóelkerülést szigorúan szankcionálni fogjuk.
A költségvetés kiadási oldalán át kell térni a feladatalapú, programozott költségvetésre. Az újraelosztás hatékonyságát
stratégiai tervezéssel és kötelező költség-haszon elemzésekkel javítjuk, tisztaságát szigorúan felügyeljük.
III.1.3. Az államadósság terheinek csökkentése
Az elmúlt húsz év:
Hazánkat az elmúlt évtizedek politikája az államadósság növekedésének meredek lejtőjére küldte.
Ma már mintegy 1200 milliárd forintot költünk évente csak kamatfizetésre, a tőkevisszafizetés egyre csekélyebb
reményével.
Ezt a tételt a teljes politikai vezetés érinthetetlennek tartja – fizetjük, ha belerokkan is az ország.
A szebb jövő:
Tiszta gazdasági alapokkal megteremtjük a költségvetés egyensúlyát, megállítjuk az eladósodási folyamatot; az eladósodottság
szintjének kiszámítható leépítéséről törvényt alkotunk.
Radikálisan felülvizsgáljuk az eddig folytatott államadósság-politikát, beleértve visszamenőleg a ’70-es évektől felvett
hitelek feltételeit is, a felelősök megnevezésével együtt. Ezzel együtt tárgyalásokat kezdeményezünk a törlesztés és visszafizetés
feltételeinek újbóli meghatározása céljából, a növekedést lehetővé tevő könnyítésekkel, beleértve az adósság egy
részének leírását is.
Törvényben rögzítjük, hogy az állam nem vehet fel hitelt működési kiadásaira, csak olyan fejlesztésekre, melyek megtérülése
nemzetgazdasági szinten bizonyítható.
10
III.1.4. A hatékony állami működés megteremtése
Az elmúlt húsz év:
A magyar közigazgatás utolsó nagyarányú átalakítása 1989-90-ben történt. Nagyarányú, előremutató és
rendszerszemléletű fejlesztésre azóta nem került sor.
A közigazgatás működtetése és finanszírozása jobbára báziselven nyugodott, a feladatalapú működés érdekében csak
félig megtett lépések történtek. Elmaradt a rendszerszemléletű felülvizsgálat következetes végigvitele.
Az elmúlt évek rögtönzései, átgondolatlan és felelőtlen változtatásai – mint például a közigazgatási államtitkári tisztség
megszüntetése – szétzilálták a közigazgatási kart, minimálisra csökkentve az intézmények működőképességét.
A közigazgatás elektronizálása szigetszerűen zajlott, egységes jövőkép és stratégia nélkül, gyakran lobbiérdekek
mentén vezetve. Emiatt, valamint a folyamatok újratervezésének elmaradása miatt az informatizálás csak korlátozott
mértékben tudta kifejteni előnyös hatását.
A feladatok és folyamatok újragondolása híján a létszámcsökkentési kísérletek meddőnek és ideiglenes eredményűnek
bizonyultak.
A szebb jövő:
A központi és helyi közigazgatás szervezetrendszerének működését felülvizsgáljuk, a párhuzamos vagy felesleges
tevékenységeket megszüntetjük, az indokolatlan széttagoltságot felszámoljuk.
A felülvizsgálat során minden költségvetési szervnek meg kell fogalmaznia saját küldetését és konkrét feladatait.
Minden közhivatalnak önértékelést kell készítenie, amelyben megindokolja tevékenységének társadalmi hasznosságát.
Ismerteti azokat a teljesítmény-mutatókat (egyben értékeli azok alakulását), amelyek jelzik, hogy a felhasznált
erőforrásokhoz képest a szervezet milyen eredményeket produkált. A beszámolókat az Állami Számvevőszékkel kell megvizsgáltatni
és véleményeztetni.
A jelenleginél lényegesen részletesebb, ugyanakkor áttekinthető állami költségvetésre van szükség. A közpénzek felelős
felhasználása érdekében meg kell alkotni a közpénzügyi törvényt, amely egyértelműen szabályozza az állam költségvetési
jogát, a költségvetési elveket, különös tekintettel a részletesség elvének érvényesítésére.
Az e-közigazgatás, az e-kormányzás fejlesztésének szigorúan együtt kell járnia a hatékonyságelvű átalakításokkal, a
folyamatok újratervezésével és a szervezetfejlesztéssel, a valós és érdemi teljesítmény mérhetővé tételével.
A fenti változtatások mellett a létszámcsökkentés és az állami működés áramvonalasítása nem gyengíteni, hanem
erősíteni fogja az államot és annak intézményrendszerét, megteremtve ezzel az erős állam megvalósításához nélkülözhetetlen
hivatali hátteret. Ezzel együtt általános cél az, hogy szolgáló szemléletű, segítő közszolgáltatásra van szükségünk.
Az e-közigazgatásban és az e-közszolgáltatásokban meg kell törni a jól ismert monopolhelyzetet. Más – részben
európai uniós – országok sikeres gyakorlatának tapasztalatai alapján minél szélesebb körben kell támogatni a nyílt forráskódú
szoftverek (OSS) használatát, ami nem csak jelentős költségmegtakarítást tesz lehetővé, hanem megszünteti a
monopolhelyzetű szolgáltató zsarolási potenciálját, valamint tág teret enged a magyar informatikai szakemberek, vállalkozások
szakmai érvényesülésének.
III.1.5. A külgazdasági orientációnk kelet felé fordítása
Az elmúlt húsz év:
A Szovjetunió és a volt KGST felvásárlópiacai összeomlottak. A magyar kormányok – nem törődve a megmaradt vagy
újranyíló lehetőségekkel – kizárólag Nyugat felé orientálódtak.
Az egyre jobban erősödő külpiacokat, valamint jelentős tőkeexportőrnek számító keleti országok (Kína, India, Oroszország,
Törökország, Kazahsztán, Indonézia) kínálta lehetőségeket az ország vezetése nem aknázta ki, és komoly lépéseket
sem tett ebbe az irányba.
A szebb jövő:
Hazánk külgazdasági kapcsolatait az egyoldalú euroatlanti orientáció helyett meghatározó súllyal kelet felé fordítjuk,
a kölcsönös előnyökön nyugodva, a nemzeti érdek érvényesülésének elsődlegessé tételével.
Bővülő exportlehetőségek vagy gyümölcsöző együttműködések ellenében keleti gazdaságok vállalatai számára biztosítjuk
a „hídfőállás” lehetőségét az Európai Unió piacai felé.
A gazdasági kapcsolatok bővülésének segítése érdekében megerősítjük a politikai és kulturális kapcsolatokat a fent
említett országokkal, népekkel. A kapcsolatépítésben kiemelten alapozunk az ázsiai népekkel meglévő, általuk máig számon
tartott rokonsági kötelékekre, közös civilizációs örökségünkre.
11
III.1.6. A magyar gazdaságstratégia kitörési pontjai
Az elmúlt húsz év:
Az értékválság és a gazdasági megszorítások következtében a termelő, alkotó szakmák megbecsültsége, gazdasági
jelentősége erősen csökkent, minimálisra szorítva a hazai érték-előállítást.
Hazánk nem tudta kihasználni komparatív előnyeit, nemzetközi szinten jelentős versenyhátrányba kerültünk.
A multinacionális cégek állami asszisztencia melletti megjelenésével komplett termelői ágazatok szűntek meg.
A szebb jövő:
Állami eszközöket bevetve feltámasztjuk a kivitelre és kiváló minőségű élelmiszerek előállítására képes magyar feldolgozó
és élelmiszeripart, az alapanyagot szolgáltató mezőgazdasággal együtt.
A nemzetgazdaság minden területén támogatjuk az infokommunikációs technológiák minél szélesebb körű és minél
mélyebb használatát, integrálását a termelési és szolgáltatási folyamatokba.
Az innovációs szektorban tudatos nemzetstratégiát alkotunk, és a források növelésével fellendítjük a hazai kutatásfejlesztést.
Az oktatás fejlesztésével, a magyar kutatók és feltalálók számára a kibontakozási lehetőségek honi biztosításával,
a stratégiai találmányok levédésének állami segítésével, az ezekre épülő magas hozzáadott értéket előállító ipari termelés és
az innovációs cégek támogatásával hatékonnyá tesszük a teljes innovációs folyamatot.
Hazánk geopolitikai adottságainak köszönhetően, valamint a külgazdasági kapcsolatok kelet felé nyitása révén a
logisztikai ipar jelentős nemzetgazdasági potenciált hordoz magában, ezért azt állami infrastrukturális beruházásokkal is
ösztönözni fogjuk.
Kedvező továbbfejlődési feltételeket biztosítunk a turizmusnak, kiemelten a gasztro- és borturizmusnak, az egészségturizmusnak,
azon belül a gyógyturizmusnak, ami a finanszírozási és kapacitáskihasználási nehézségekkel küzdő egészségügynek
is kitörési pontot jelenthet. A belföldi turizmus fellendítése érdekében újra adómentessé tesszük az üdülési csekket.
Geotermikus és egyéb alternatív energiaforrások támogatásával csökkentjük hazánk energia-importfüggőségét, hozzájárulva
egyben a hozzá tartozó háttéripar fejlesztéséhez is.
III.1.7. A hazai vállalkozások támogatása
Az elmúlt húsz év:
Az irreális mértékű adóterhek, a követhetetlen és átláthatatlan szabályozás, a külföldi tőke folyamatos támogatása a
hazai cégeket jelentős versenyhátrányba hozta, rengetegen mentek és mennek csődbe.
Az EU-s csatlakozásból fakadó, sokszor vállalhatatlan terhekkel a kormányzatok magukra hagyták a magyar vállalkozókat.
A fejlődés kulcsának számító banki forrásokhoz a hitelezési tevékenység befagyasztása miatt a hazai vállalkozások nem
vagy rendkívül rossz feltételekkel tudnak csak hozzáférni.
Az állam gyakran megrendelőként is súlyosbítja a helyzetet a megrendelt áruk vagy szolgáltatások késedelmes kifizetésével.
A szebb jövő:
A munkabéreket terhelő elvonások típusának és mértékének jelentős csökkentésével a vállalkozói szektor bővítését és
a gazdaság kifehérítését is el akarjuk érni.
A kis- és középvállalkozók esetén – meghatározott bevételi határig – a nyereséget terhelő adó és a magánszemély
osztalékadója együttes mértékét 30%-ra csökkentjük.
Az áfát nem a számla kibocsátásakor, hanem a pénzügyi teljesítésekor kell kiegyenlíteni, illetve visszaigényelni.
Az adózási szabályokat jelentősen egyszerűsítjük, azok mindenki általi betartását az adóhivatallal folyamatosan
ellenőrizzük.
A gazdasági visszaéléseket a közbizalom helyreállítása és a megbízható működés érdekében szigorúan büntetjük:
gazdasági bűncselekmény gyanúja alapján a társaság vagyonának zár alá vétele, a csalárd, szándékosan okozott csőd
kivizsgálása és a bármilyen társaságot csődbe vivő személy eltiltása új cég alapításától, illetve a más társaságokban fennálló
részesedésének nyilvánosságra hozatala.
A banki alapkamat csökkentésével, valamint a profitszerzésen kívül a nemzeti érdekeket is szolgáló magyar bankhálózat
kiépítésével biztosítjuk a magyar kkv-k fejlesztési forráshoz juttatását.
A magyar tulajdonú vállalkozások és az általuk előállított termékek egyértelmű jelölésével segítjük a fogyasztók, az
üzleti partnerek és az állami megrendelők számára az azonosítást. A magyar gazdasági társaságokat és azok termékeit a
jogszabályi lehetőségek adta keretek között előnyben részesítjük, akár a jogszabályok módosításával is.
Szankcionáljuk, ha egy állami szereplő nem fizeti ki határidőre a számlát a vállalkozónak a teljesítés után.
12
III.1.8. Magyar elkötelezettségű bankrendszer
Az elmúlt húsz év:
A rendszerváltáskor még meglévő magyar bankrendszer szinte teljes egészében átkerült a multinacionális kereskedelmi
bankok kezébe, a korábban prosperáló vidéki magyar bankhálózatot, a takarékszövetkezeteket pedig szinte elsorvasztották.
A 2008-as pénzügyi és gazdasági válság a korábbiaknál is jobban felborította a forint árfolyamának stabilitását, ami a
bankok egyoldalú szerződésmódosítása révén jelentősen emelkedő törlesztőrészleteket eredményezett.
A szebb jövő:
A még állami kézben lévő Magyar Fejlesztési Bank átalakításával létrehozzuk a Magyar Bankot. Új menedzsment
vezetésével megtisztítjuk a magyar gazdaság fejlődése helyett szűk érdekcsoportokat szolgáló tevékenységétől, feladatai
körét kibővítjük, és átláthatóvá tesszük működését.
A magyar kisemberek tulajdonában lévő takarékszövetkezeteket és hitelszövetkezeteket mind anyagilag, mind szervezetileg
megerősítjük, hogy tevékenységükkel ismét lefedjék a vidék Magyarországát.
A bajbajutott devizahitelesek esetében a kilakoltatásokat haladéktalanul felfüggesztetjük egy évre, ezzel együtt
törvényi szinten szüntetjük meg a bankok egyoldalú szerződésmódosítási lehetőségét. Kötelezővé tesszük, hogy minden
3 évnél hosszabb futamidejű hitel esetében legalább egyszer, minden plusz feltétel és büntetőkamat nélkül lehetőség legyen
a hitel törlesztésének 6-12 hónapra történő felfüggesztésére. Ha a fedezetként szolgáló lakás elárverezése elkerülhetetlen,
akkor azt megelőzően a tulajdonosnak minimálisan 6 hónapot kell biztosítani a piaci értékesítésre. Hosszú távú megoldást
a jegybanki alapkamat alacsonyan tartása, ezzel együtt a devizakölcsönök – a Magyar Bank által nyújtott kedvező kamatozású
forinthitelekkel történő – kiváltása jelenthet.
A jegybanki alapkamat jelentős csökkentése után mind a forint-, mind a devizahitelek esetében ösztönözzük a
futamidő meghosszabbításának lehetőségét.
III.1.9. Munkahelyteremtés
Az elmúlt húsz év:
Az ún. rendszerváltás eredményeként kialakult értékválságban a teremtő, alkotó munka megbecsültsége elveszett, a
mindenáron pénzt gyarapító ügyeskedésé felmagasztosult.
A megszorító intézkedések következtében hazai vállalkozások és velük munkahelyek százezrei szűntek meg.
A munkabért sújtó, aránytalanul magas terhek következtében kevés, agyonterhelt, alulfizetett munkaerőt foglalkoztat
a gazdaság, ezek egy részét is feketén.
A multinacionális cégek betelepülésének, majd az EU-s csatlakozásnak köszönhetően komplett gazdasági ágazatok
mentek tönkre.
A szebb jövő:
A vidéki munkanélküliség jelentős részére az újraélesztendő feldolgozó- és élelmiszeripar, valamint az alapanyagot
nyújtó mezőgazdaság, azon belül is a kiváló minőség és a munkaerőigényes biotermesztés nyújt megoldást.
A hazai igényeken kívül a külgazdaság kelet felé nyitása révén az ágazati export növekedése is javítja a vidék,
különösen az ország keleti régiójának kilátásait.
A rendvédelem és honvédelem újraszervezésével, bővítésével az ország egész területén munkalehetőséget teremtünk az
ezen feladatokra hivatásként tekintők számára.
Középtávon a kitörési pontoknak tekintett építőipar, logisztikai ipar és a gyógyturizmus is komoly munkaerőigényt
fog jelenteni.
Országosan vezérelt, de helyi szinten megvalósuló közmunkaprogramot dolgozunk ki, mellyel az önkormányzatok
számára jelentősen csökken az infrastrukturális beruházások költsége, és amely segítséget nyújt a vidéki lakosság számára a
hagyományos vidéki életmódhoz történő visszatéréshez.
A többnyire alulképzett, tartósan munka nélkül maradtak számára is biztosítjuk a közmunka lehetőségét, a jelenleginél
szélesebb körű munkalehetőségekkel.
III.1.10. Lakáshoz jutás támogatása, országos lakásépítési program
Az elmúlt húsz év:
Az állami, és néhány ritka kivételtől eltekintve az önkormányzati lakásépítés gyakorlatilag leállt.
A vállalkozói lakásépítés területén meghatározóvá vált a külföldi tőke, így a – lakosság által devizahitelből finanszírozott
– nyereség kifelé vándorol az országból.
A fiatalok lakáshoz jutási feltételei rendkívül megnehezedtek, a devizahitelek terheinek váratlan növekedése pedig sok
családot tönkretett.
13
A körbetartozások ellehetetlenítik az iparágat, amelynek jövőbeni kiküszöbölésére komplett törvénycsomag életbe
léptetése szükséges.
A szebb jövő:
Állami és önkormányzati támogatással országos bérlakásépítési programot indítunk el, amely szándék szerint magyar
tulajdonú kis- és középvállalkozásoknak nyújtana munkát.
Az állami megrendelések alapján épülő lakások felügyelete egy újonnan létrehozandó Nemzeti Beruházási
Központhoz tartozna. E szervezet feladata az állami pénzen megvalósuló beruházások és vásárlások pénzügyi, beruházásmenedzselési
és műszaki feladatainak koordinálása.
A magyar családok a Magyar Bankon keresztül államilag támogatott, kedvezményes, hosszú lejáratú lakáshitelt vehetnek
fel a vételár kifizetésére.
A lakástakarék-pénztári megtakarítások állami támogatását a mai konstrukcióhoz képest duplájára emeljük.
A körbetartozásokat komplett intézkedéscsomaggal kívánjuk felszámolni, és kialakulását a jövőben megelőzni. Ennek
része a közbeszerzéshez kapcsolódó szerződések teljes és feltétel nélküli nyilvánossá tétele, a pályázati feltételek szigorítása
révén kizárólag a valódi, termelőkapacitással, szakértelemmel és referenciával rendelkező lokális cégek munkához juttatása,
az alvállalkozói lépcső számának korlátozásával.
III.1.11. A helyi gazdaságok erősítése
Az elmúlt húsz év:
A globalista gazdaságpolitika következtében a helyi gazdaságok, a helyi kereskedelem drámai hanyatlást szenvedett el.
Az önkormányzatok által biztosított pénzeszközök, támogatások, megrendelések jelentős része szintén a multinacionális
cégeknél kötött ki.
A szövetkezetekkel kapcsolatos, szocializmusból származó rossz emlékeket nem sikerült felülírni, az együttműködési
szándék alacsony szinten maradt, a helyi szövetkezések nem terjedtek el kellő mértékben.
A szebb jövő:
Megerősítjük a helyi termelők érdekvédelmi szervezeteit, piacokat nyitunk, ahol – a kereskedelmi láncok megkerülésével
– közvetlenül a fogyasztóknak tudnak értékesíteni, minden egyéb területen költségvetési forrásból és törvényi háttérrel
támogatjuk a magyar vállalkozók és magánszemélyek összefogását, szervezeteit, szövetkezeteit.
A szociális támogatások rendszer-átalakításának részeként, egyben a helyi gazdaság fejlesztésének eszközeként, országosan
kiterjesztjük a szociális kártyák rendszerét. Az elektronikus utalványok általi vásárlások biztos megrendeléseket teremtenek
a helyi kereskedők és a vonzáskörben tevékenykedő gazdák, termelők számára is.
A szociális kártya komoly lépést jelent a helyi pénzek elterjedése felé, csökkentve a lokális gazdaság globális függőségét.
A helyi pénz – korszerű formájában elektronikus pénz – használatának mind a hazai, mint az európai uniós jogi háttere
adott, csak a gyakorlati lehetőséget kell kiaknázni.
III.1.12. „Válaszd a hazait!” mozgalom – Vállalkozói Magyarigazolvány
Az elmúlt húsz év:
Az óriási mértékű és általános forráshiánnyal küzdő kisvállalkozások térvesztése a hazai gazdaságon belül nemzetközi
összehasonlításban is kirívóan magas.
A külföldi cégek térnyerése miatt ma már százezernél is több, gyakorlatilag csak vegetáló kényszervállalkozó küzd a
túlélésért.
A szebb jövő:
Országos mozgalmat indítunk a „Válaszd a hazait!” jelmondattal, bevezetve a kezdeményezést a gazdasági élet mindennapjaiba.
Lehetővé tesszük, hogy a magyar állampolgárságú magánszemélyek tulajdonában lévő cégek tulajdonosai a cégbíróságon
igényelhessék a gazdasági társaság típusának megnevezése elé a „magyar” jelzőt, vele együtt – ennek megjelenítéseként
– a Vállalkozói Magyarigazolványt.
A szociális kártya felhasználási szabályozását úgy kell megalkotni, hogy a Vállalkozói Magyarigazolvánnyal rendelkező
termelő által előállított termék vagy szolgáltatás vásárlási előnyt élvezhessen.
A rendszer sikeres bevezetése után a Vállalkozói Magyarigazolvány igényelhetőségét kiterjesztjük a Kárpát-medence
valamennyi magyar vállalkozására.
14
III.1.13. A korrupció felszámolása
Az elmúlt húsz év:
A korrupció által hazánknak okozott károk összege – központi és önkormányzati szinten – évente több százmilliárd
forintra tehető.
Mára gyakorlatilag nem létezik közpénzes beruházás, állami megbízás korrupció nélkül, legyen szó autópályáról,
hídfelújításról, parkolásról, egészségügyről, hazai finanszírozású vagy EU-s pályázatról.
A szebb jövő:
Követeljük valamennyi nagy állami beruházás utólagos kivizsgálását, a futó projektek felfüggesztését és felülvizsgálatát,
betekintést az off-shore jelleggel bejegyzett cégek dokumentumaiba az érintett országtól, az állami beruházás
döntéshozó folyamatában résztvevők anyagi helyzetének feltárását vagyonosodási vizsgálat eszközeivel, annak büntetőjogi
következményeivel együtt.
Megszüntetjük a meghívásos pályázati rendszert: minden közbeszerzést, pályázatot, állami támogatást a
meghirdetéstől az elszámolásig nyilvánossá kell tenni az érintett hivatalban és az interneten.
Radikálisan szigorítjuk a korrupciós cselekményekre vonatkozó büntetési tételeket.
Megalkotjuk az Államszámviteli törvényt, amely előírja a közpénzekkel és a közvagyonnal való részletes, szigorú
elszámolás követelményeit.
A politikai korrupció ellen törvénymódosításokat kezdeményezünk a pártfinanszírozás szabályainak a számviteli
szabályokkal való összehangolása, a pártok pénzügyi beszámolóinak a szakmai standardok szerint történő auditálása,
hitelesítése és nyilvánosságra hozása, az összeférhetetlenség szabályainak szigorítása, a köztisztségek halmozásának tilalma
érdekében.
A közbeszerzés problémái és azok megoldása
A korrupciót szerte a világon a szervezeti átláthatóság növelésével, a bürokrácia csökkentésével, a jogszabályok
racionalizálásával, és nem további hivatalok és szereplők szervezeti rendszerekbe integrálásával lehet felszámolni,
de legalábbis csökkenteni.
Ma a közbeszerzések szinte már átláthatatlan jogszabálytengere és az eljárásokba kötelezően bevonandó szereplők
nagy száma nem segítik a korrupció-ellenes célok elérését.
Magyarországon az elmúlt 14 évben a közbeszerzési jogterület túlszabályozásában keresték a közpénzekkel kapcsolatos
visszaélések felszámolására a megoldást, teljes sikertelenséggel. Mára olyan méreteket öltött a közpénzfelhasználásban
a korrupció, melyet a közbeszerzési törvény havi módosításaival sem lehet felszámolni.
Mit kínál megoldásként a Jobbik Magyarországért Mozgalom?
Elsődleges célunk a közbeszerzési jogszabályok teljes és átfogó felülvizsgálata, racionalizálása, a valódi uniós
normákhoz való hozzáigazítása, nem engedve sem pártpolitikai, sem gazdasági érdekcsoportok folyamatos nyomásainak.
Ezzel elkerülhetővé válik a gyakori törvénymódosítás, kialakulhat a jogfolytonosság és megfelelő jogalkalmazással
a jogbiztonság érzése.
Módosító koncepciónk egyszerre szolgálja a közbeszerzések költségeinek racionalizálását, a munkanélküliség
csökkentését, a magyar vállalkozók támogatását és a korrupció visszaszorítását.
A közbeszerzési törvény (Kbt.) a hozzá kapcsolódó jogszabályokkal a nemzetgazdaság egyik legfontosabb és
ezáltal kiemelkedő jelentőségű joganyaga. Szabályrendszerének megfelelő kialakításával óriási megtakarításokat
lehet elérni a közpénzfelhasználás területén. Ezzel lehetőség nyílna arra is, hogy olyan területekre is juttassunk
közpénzt, amelyekre a hazai költségvetésből évek óta nem jutott.
A közbeszerzési eljárások előkészítésének időszakában – akár uniós támogatásokról, akár nemzeti pályázati forrásokról,
akár a költségvetési pénzek felhasználásáról beszélünk – a közbeszerzések értékét kirívóan túlbecsülik,
eleve belekalkulálva már „bizonyos tartalékokat”. Ezért a jövőben valamennyi beszerzési igény esetén szakágazatonként
részletesen kimunkált, olyan költséghatárokat kell megállapítani, amelyeket meghaladóan nem lehet
költségvetést tervezni, és amelyekbe természetesen a tisztességes, de maximált vállalkozói haszon is belefér még.
Ezáltal elkerülhető lesz az akár 100-120 %-os hasznot eredményező közpénzből való beszerzés.
A Kbt. átfogó módosításának egyik lépéseként felülvizsgáljuk a hivatalos közbeszerzési tanácsadói intézmény
rendszerét. A tanácsadói intézmény az EU-n belül sehol sem ismert, így annak fenntartására hazánknak semmilyen
uniós kötelezettsége nincs. Az elmúlt hat év tapasztalatai azt mutatják, hogy sem a közbeszerzésekkel
kapcsolatos visszaélésekben, sem a jogsértések feltárásában nem mutattak fel eredményt.
15
III.1.14. A privatizációs visszaélések feltárása és semmissé tétele
Az elmúlt húsz év:
A rendszerváltáskor megindult „spontán” privatizáció révén a nemzeti vagyon tekintélyes része az azóta is hatalmon
lévő pártállami elit birtokába került.
A korábbi kormányzatok szinte a teljes termelői, a pénzügyi és a közszolgáltató szektort külföldiek kezére juttatta, akik
az üzemeket bezárták, és helyette saját termékeikkel árasztották el hazánkat.
Az elmúlt nyolc év balliberális ámokfutása során a maradék, még nyereségesen működő vállalat nagy részét is kiárusították.
Jelenleg rengeteg, korábban a nemzeti vagyonba tartozott gyár, középület és más vagyontárgy került rendkívül
nyomott áron magántulajdonba. A hatályos jogszabályok és az őket tovább rontó bírói gyakorlat más szervekkel (például
az ügyészségekkel) karöltve a fent említett privatizációk – a szolgáltatások feltűnő aránytalanságával jellemezhető –
szerződéseit gyakorlatilag megtámadhatatlanná tette.
A szebb jövő:
Az ország számára aránytalan veszteséget okozó és jó erkölcsbe ütköző privatizációs szerződések általános felülvizsgálata,
a felelősök megbüntetése és az okozott kár megtérítése érdekében igénybe vesszük a jogalkalmazás és jogszabályalkotás
összes lehetőségét. Jogszabály-módosítással kell elérni, hogy a nemzeti vagyont érintő ügyeket ne lehessen titkosítani.
Érvényt kell szerezni annak az alkotmányos követelménynek, hogy a köztulajdonnak a magántulajdonéval egyenlő
védelme legyen.
A közszolgáltatások árának magasan és minőségének alacsonyan tartása esetében megtámadjuk a közszolgáltatók
eladásáról szóló szerződéseket.
Ellenezzük a vasútvonalak koncesszióba adását, mivel ez távlatilag nagy részük eltűnéséhez vezethet.
Az ország számára stratégiai fontosságú, közműszerű szolgáltatókat – az ország teherbíró-képességének és a jogi
lehetőségek figyelembe vételével – újra állami vagy önkormányzati kézbe vesszük.
A jövőben a megalakuló Nemzeti Igazságtételi Központ (ld. VI.1.1. pont) kétlépcsős stratégiát fog alkalmazni. Amíg
a nemzetellenes törvények érvényben maradnak, tömeges keresetindításokat fog kezdeményezni az illetékes ügyészeknél
és minden olyan szervezetnél, amelyet ilyen fellépésre külön törvény feljogosít. A második lépcsőben olyan törvény
elfogadását kezdeményezi a megmaradt nemzeti vagyon védelmében, amely hatékonyan képes lesz megakadályozni annak
indokolatlan eladását, illetőleg amely a csalárd módon elidegenített nemzeti vagyon jogi eszközökkel történő visszaszerzésének
hatékony eszköze lesz.
III.1.15. A multinacionális vállalkozások hazai jelenlétének újragondolása
Az elmúlt húsz év:
A multinacionális cégek az olcsó munkaerő és a felvásárlópiaci potenciál miatt betelepültek hazánkba, miközben
megjelenésükkel több szektorban kétszer annyi munkahelyet szüntettek meg, mint amennyit teremtettek.
A parlamenti pártok mindezt adókedvezményekkel, állami támogatásokkal, infrastrukturális hozzájárulásokkal
segítették elő.
A magyar tulajdonú termelői szektor a teljes ellehetetlenülés határán van, mert nem versenyképesek a hatalmas
előnnyel rajtoló multikkal szemben, melyek az alkalmazottak és beszállítók kizsákmányolása révén tudnak alacsonyabb
árat ajánlani a fogyasztóknak.
Eközben a multik adóbevételekhez történő hozzájárulása elenyésző, a keletkező hasznot számviteli trükkökkel eltüntetik
és kiviszik az országból.
A szebb jövő:
Az OECD-tagállamok (köztük Magyarország) által közösen elfogadott, a multinacionális vállalatok működésére tett
ajánlásokat hazánkban maximálisan érvényesíteni fogjuk, felhasználva más országok tapasztalatait az érdekérvényesítési
gyakorlat területén.
Az adózási és számviteli rendszerből kigyomláljuk a magyar gazdaság számára káros kiskapukat.
Egyidejűleg több területen történő intézkedéssorozattal versenyképessé tesszük a hazai vállalkozásokat, megszüntetjük
a gazdaság dualitását. Az esélyegyenlőség megteremtése miatt az országból esetleg kivonuló multinacionális vállalatok
helyét a versenyképessé tett magyar vállalkozások hónapokon belül betöltik.
16
III.1.16. Multinacionális vállalatokra vonatkozó adóváltozások
Az elmúlt húsz év:
A magyar gazdaság duális, kettős jellegét (amit a multinacionális cégek, illetve a magyar kis- és középvállalkozások
élesen eltérő helyzete és lehetőségei okoznak) tovább erősítik a magyar társasági adóra vonatkozó jogszabályokon keresztül
érvényesített kedvezmények, amelyeket kizárólag tőkeerős, jellemzően külföldi tulajdonban lévő nagyvállalatok tudnak
igénybe venni.
A jelenleg is hatályos jogszabályok lehetővé teszik, hogy hazánkban telephellyel rendelkező, off-shore jellegű cégek –
kihasználva Magyarország más országokkal kötött, kettős adóztatást elkerülő egyezményeit és a magyar adójogban tátongó
hézagokat – magyarországi vagy külföldi telephelyeik között olyan ügyleteket bonyolítsanak, amelynek valóságos gazdasági
tartalma nincs, egyetlen célja a magyar társaság adóalapjának erodálása, ezáltal a profit eltüntetése.
A szebb jövő:
Kiiktatjuk a magyar adójogszabályokban jelen lévő, burkoltan diszkriminatív, kizárólag a multik tevékenységét
elősegítő, a magyar vállalkozásokkal szemben versenyelőnyt biztosító jogszabályi rendelkezéseket.
Kizárólag a magas hozzáadott értékkel rendelkező és a több mint 50%-ban magyar beszállítótól származó árut feldolgozó,
termelő tevékenységet folytató cégeket fogjuk támogatni.
A közvetlenül, adófizetői pénzből juttatott állami támogatásokat, illetve adómentességet biztosító jogszabályokat
kiiktatjuk az adórendszerből.
Az adómegkerülésre lehetőséget adó kiskapuk megszüntetése érdekében felülvizsgáljuk a közvetett, társasági adóalap
módosítása által érvényesíthető kedvezményeket, mint például a tőzsdei ügyletek árfolyamnyereségére, a kapcsolt vállalkozások
közötti transzferek árazására, a jogdíjak, kamatok elszámolására, a holdingtevékenység végzésére vonatkozó
jogszabályokat.
Felszámoljuk a valóságos gazdasági tartalom nélküli, az off-shore jellegű cégekhez tartozó magyar társaságok adóalapjának
csökkentésére lehetőséget teremtő kiskapukat a jelenlegi adórendszerben és számviteli szabályozásban.
Ezzel együtt adókedvezménnyel ösztönözzük a megtermelt profit, illetve eredménytartalék egy részének hazai kijelölt
ágazatokba történő visszaforgatását.
III.1.17. A tisztességtelen verseny visszaszorítása
Az elmúlt húsz év:
A fogyasztóvédelmi hatóság és a versenyhivatal gyakran mutogat egymásra, ha a fogyasztóvédelem érdekében kellene
hatékonyan fellépni. Ezt a fogyasztóvédelmi és versenyjogi törvények ésszerűtlen párhuzamosságai teszik lehetővé.
A közszolgáltatások sok esetben irreálisan drágák, az értékesítőik által megszabott feltételek erőfölénnyel való
visszaélésből fakadnak.
A szebb jövő:
A közszolgáltatások jogszabálysértő áralkalmazását tiltani, érvényesítőit nagy bírsággal büntetni, az illegitim ártöbbletet
a sérelmet szenvedett fogyasztó részére visszatéríteni szükséges.
Támogatjuk a hátrányos fogyasztói szerződések bíróságnál való, tömegméretű megtámadását.
El kell érni, hogy a versenyhivatal ne bújhasson a korlátlan versenyszabadság paravánja mögé, és fellépjen a valóban
gazdasági erőfölényben levőkkel szemben. Ehhez világosan meg kell osztani a fogyasztóvédelmi feladatokat a fogyasztóvédelmi
hatóság és a versenyhivatal között, másrészt olyan jogalkalmazásra kell e két szervet kötelezni, melynek révén
szigorú szankciókkal csökkenteni tudják a fogyasztók kiszolgáltatottságát.
III.1.18. Személyi jövedelemadó, családi adózás, áfa és társadalombiztosítási járulék
Az elmúlt húsz év:
A személyi jövedelemadót, az adózás rendjét szabályozó jogszabályok, valamint a társadalombiztosítás rendszerei
követhetetlen, bonyolult és bürokratikus kuszasággá formálódtak, ami lehetetlenné teszi a jogkövető magatartást.
Az elvonások mértéke az adóalanyok valós teherbíró képességének felmérése nélkül került meghatározásra, ami az
adóelkerülés növekedését vonta maga után.
A szebb jövő:
Társadalmi igazságossága miatt kitartunk a sávos adózás mellett, annak progresszivitását tovább növeljük, a sávhatárok
jelentős megemelésével együtt.
Az adóelkerülés ellen a törvény és az adóhivatal legkeményebb eszközeivel lépünk fel. Az intézkedésben résztvevőknek
pedig fokozott személyi védelmet biztosítunk.
17
Nemzetünk és gazdaságunk jövője szempontjából kulcsfontosságú társadalmi értéket hordoznak a többgyermekes
családok, ezért támogatásuk az adózás eszközeivel is fontos. A Jobbik bevezetné a választható családi adózást, mely a családot
adózás szempontjából egy adóalanynak tekinti. Az adó mértéke a családban realizált jövedelem, valamint az eltartottak
száma alapján kerülne meghatározásra.
A gyermeknevelés anyagi terheinek enyhítése érdekében javasoljuk a gyermekneveléshez szükséges termékek és
szolgáltatások (pl. gyermekruházat, bébiélelmiszer, gyermekpiperék, tanszerek, gyermekélelmezés) 0%-os áfakulcs alá
történő besorolását.
Az adózás rendjének, az adóhatóság bürokratikus eljárási gyakorlatának egyszerűsítésével ösztönözzük a jogkövető
magatartást.
A nyugdíjrendszert átalakítjuk, beleértve a korengedményes, a pártállamnak tett szolgálatok alapján kimagasló
mértékű nyugdíjak, a rokkantsági ellátások teljes felülvizsgálatát, valamint a kisnyugdíjak és a nyugdíjminimum
megemelését.
Lehetővé tesszük a szabad nyugdíjpénztár-választást, megszűnik a kötelező magánnyugdíj-pénztári tagság.
III.1.19. Társasági és osztalékadó
Az elmúlt húsz év:
A társasági adójogszabályok alakulását elsősorban a hazánkban jelen levő multinacionális cégek érdekeihez igazították,
versenyhátrányba juttatva az amúgy is tőkeszegény hazai kis- és középvállalkozásokat.
A versenyhátrányt jelentő bonyolult és nagy elvonást jelentő adórendszer miatt vállalkozások tömege települt át
kedvezőbb adózási feltételeket biztosító szomszéd országokba.
A szebb jövő:
Az adórendszert egyszerűsítjük, átláthatóvá, kiszámíthatóvá tesszük, a jogszabályok egyértelművé tételével
csökkentjük az adórendszerben túlburjánzó, adóelkerülésre lehetőséget adó kiskapuk számát.
Alapvető nemzetgazdasági érdek a társaságok osztalékadó-mentességének megszüntetése, a kettős adóztatást kizáró
nemzetközi egyezmények, kétoldalú megállapodások felülvizsgálata.
A gazdasági kényszerből külföldre menekült vállalkozások hazahozatala, valamint az itthon maradtak marasztalása
érdekében a 200 millió forint összbevétel alatti gazdasági társaságok (a kis- és középvállalkozások) esetében a céges nyereségadó
mértéke, valamint a tulajdonos jövedelemkivételét terhelő osztalékadó együttes mértéke ne haladja meg a 30%-ot.
III.1.20. Monetáris politika
Az elmúlt húsz év:
A hiteltelen és politikai ciklusoktól függővé tett költségvetési politika következményeit a jegybank többnyire csak
kiugróan magas alapkamattal tudta ellensúlyozni, fékezve ezzel a gazdaságot, és növelve amúgy is kiugróan magas adósságszolgálati
terheinket.
A magasan tartott alapkamatot a monetáris politika irányítói a globális pénzpiaci válság idején – az összeomló árfolyamtól
való félelmükben – kiugróan magasra emelték, ami önmagában is hozzájárult a recessziós mélyüléshez.
A monetáris és költségvetési politika gyakran került egymással szembe, hiányzott a tartós összhang, ami jelentős
felárat és többletköltséget jelentett az állam finanszírozása szempontjából.
A szebb jövő:
A kamatszint drasztikus csökkentésével elő kell segíteni a költségvetési kiadások elviselhető szinten tartását, a gazdaság
élénkítését, a külkereskedelmi mérleg egyensúlyban tartását.
Az inflációs célt a lehető legalacsonyabban szabjuk meg, de figyelembe véve a növekedő gazdaságokra jellemző magasabb
inflációs kényszert is.
Magyarországi vagy Magyar Nemzeti Bank?
A Magyar Nemzeti Bank – jelenlegi keretek közötti – hivatalos megalakulása (1991. december 1.) óta számára a jegybanktörvényben
biztosított függetlenségét ürügyként használva ellenőrizetlenül működik. Az állami költségvetés hatáskörébe
tartozó szervezetek működésének ellenőrzésére hivatott Állami Számvevőszék (ÁSZ) a jegybank alapvető tevékenységét,
a monetáris politikát nem ellenőrizheti, érdemi szakmai beszámoltatás az Országgyűlésben sincs. Az elmúlt húsz évben
ugyan törvényben előírt kötelezettsége volt a pénzérték stabilitásának biztosítása, mégis ennek ellenkezőjét tette, a pénzérték
folyamatos romlását segítette. A romló pénzérték stagnálás közelében tartotta hazánkban a gazdasági növekedést. A megtermelt
termékből keletkező jövedelmek egyre nagyobb hányadát kellett és kell ma is kamatokra fizetni. Ezért nem volt
18
Mezőgazdasági és vidékmentési alapvetések
A legtöbb nép, így a magyar is, meg tud élni a saját hazájában, ha a profit hatalma nem rabolja ki gazdasági értékeit, ha az
országok viszonyát az együttműködés, a gazdasági és társadalmi egyenjogúság, a szolidaritás és nem az egymás legyőzését
parancsoló profit törvénye uralja.
Egy szükségszerű történelmi változásnak vagyunk részesei. A 100-150 éve tartó – de mára már omladozó –, az olcsó energiára
alapozott gazdaságfejlődési paradigma a végét járja, a globalizáció körbeért a világban, elfogytak tartalékai, hatalmas
társadalmi, környezeti és gazdasági pusztulás jár a nyomában. Korábbi tisztességtelen haszonélvezői ma bankokat visznek
csődbe, kiszolgáltatják piacainkat a multinacionális tőkének, elviselhetetlen adósságterhet tolnak az utódainkra. Utolsó zsákmányként
az SPS rendszerrel (összevont kifizetési rendszer) be akarják betonozni maguknak a visszamenőlegesen „történelmi
alapon” megítélt mezőgazdasági támogatásokat. Ez a földtulajdonosok milliónál is nagyobb tömegét tehetné támogatási
III/2. A vidék: megtartó erő
Mezőgazdasági és vidékmentési program
- Vidékfejlesztési programunk alapelemei a népességmegtartás, a minőségi élelmiszer-előállítás és az idegenforgalom
erősítése
- Stratégiai feladat földünk és vizeink nemzeti tulajdonban tartása
- A közjót szolgáló agrármodell kialakítására van szükség
- A hazai élelmiszer-önrendelkezés megvalósítása
- Az EU-csatlakozási szerződésünk felülvizsgálata a föld és piacaink védelme érdekében
- A helyi közösségek önrendelkezési kultúrájának fejlesztése
- A bioüzemanyag-felhasználás csak élelmiszer-előállítás céljára
- Vidék Bankja és Biztosítója létrehozása
- Az agrár-technokrácia elszámoltatása a közpénzek és az állami földvagyon felhasználásának társadalmi
hasznával
mód arra, hogy hazai tulajdonú termelő gazdaság számottevő mértékben létrejöjjön, hiszen a felhalmozás saját forrásból
lehetetlen volt a magas hitelkamatok miatt, az idegen források pedig elérhetetlenek voltak. A csekély gazdasági növekedést
a hazánkba települt külföldi tőke hozta létre és hasznát is az élvezete. Belső felhalmozási képesség híján a források egyre
nagyobb hányada érkezik külföldről. A forrásokért nekünk versenytársainknál jóval többet kell fizetni, így a megtermelt
jövedelem növekvő hányada kerül külföldre. Mára az állam, a vállalkozások és a háztartások együttesen a társadalmi terméknél
nagyobb összeggel tartoznak külföld felé. Azt, hogy más út is volt az elmúlt húsz évben, jól jelzi a térség többi országaiban
folytatott gyakorlat. Szlovákia, Szlovénia és mások jegybankjai fékezték és nem szították az inflációt, és az olcsó pénz
politikáját folytatták, ezért gazdaságaik még válságos körülmények között is eredményesebbek hazánknál.
A rendszerváltás utáni gazdasági sikertelenség fő felelőse a jegybank. Függetlenségét az infláció és a magas kamatok fenntartására
használta, de soha nem ment szembe a kormányzatok káros gazdaságpolitikájával. A jegybank a magyar államtól
függetlenül működik, de szorosan össze van fonódva az országot kizárólag értékesítési piacnak és profittermelési célpontnak
tekintő multinacionális pénzügyi és befektetői tőkével. Jórészt a jegybank tevékenységének betudhatóan e körök a húsz
év alatt bekövetkezett gazdasági növekedés teljes jövedelmét megszerezték, miközben a magyar országlakók jövedelme –
egy rendkívül szűk réteg (a külföldi érdekeket kiszolgáló komprádorok) kivételével – stagnált; napjainkban pedig vészesen
csúszik lefelé. Az elmúlt nyolc év káros politikája a meglévő hárommillió nélkülöző mellé odataszította az elszegényített
középréteget is. Kibontakozás csak akkor képzelhető el, ha ez a törvények feletti jegybanki állapot megszűnik, és a jegybank
visszatér hivatásához: a pénzérték stabilitásának megteremtéséhez. Ennek hiányában minden kormányzati erőfeszítés
kudarcra van ítélve.
Ahhoz azonban, hogy a jegybank elindulhasson a nemzeti érdekű működés útján, mindenekelőtt szükséges a nemzetközi
könyvvizsgálati elvek alkalmazásával történő, a kétszintű bankrendszer létrehozásáig (1987) visszamenőleges, alapos számszaki
átvilágítása. Fel kell tárni a jegybank által folytatott összeférhetetlenségi gyakorlatokat, és a mögöttük meghúzódó
személyes motivációkat, meg kell nevezni, el kell számoltatni és felelősségre kell vonni a káros összeférhetetlenségekben
személyesen érintett vezetőket.
Végül, de nem utolsósorban a közhatalom és a közvélemény számára is a pénzügyi szektoron, azon belül is elsősorban az
MNB-n belül, átlátható szervezeti megoldásokat kell létrehozni a monetáris politika, a jegybanki devizatartalékok és az államadósság
kezelésre a további veszteségek elkerülése céljából.
19
jogosultság nélküli földek tulajdonosává, mert az csak a 2006-os évben földet használóknak járna, akik között területileg
aránytalanul nagy a részvénytársaságok, nagygazdaságok, külföldiek aránya.
A Jobbik kezdeményezni fogja, hogy a gazdák bármilyen, a felvásárlók általi megkárosítása törvény által minősített
bűncselekmény legyen. Kezdeményezzük a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) és más közintézmény ügyfeleit
sújtó intézkedések felülvizsgálati lehetőségének megteremtését.
A Jobbik a helyi értékekben rejlő lehetőségekre építi nemzeti programját, és EU-tagságunknak is ezzel kell összhangban
lennie, különös tekintettel az agrárpolitikánkra. Szakprogramunknak három sarokpontja van: a vidék népességmegtartó
képességének helyreállítása és növelése, az egészséges mezőgazdasági alapanyag- és élelmiszer-előállítás és az adottságainkra
épülő turizmus. A vidék élénk gazdaságának a feladata a társadalom minőségi, GMO-tól mentes élelmiszerrel való ellátása.
Ez egyben egyik alapja is a betegségmegelőző egészségturisztikai szolgáltató ágazatnak.
Ezek a célok nem valósíthatók a meg termőföld- és vízgazdálkodási politika gyökeres megváltoztatása, belső és külső
mezőgazdasági és élelmiszerpiacaink visszaszerzése nélkül. Szükség van egy állami vagy szövetkezeti tulajdonú vidék bankja
és biztosítója intézményre is. Számolunk az anyagi és más erőforrásokat helyben tartó önkormányzatok kezelésében álló
pénzhelyettesítők bevezetésével is.
A Jobbik szerint a föld és vizeink nem tőke kategória, hanem a haza természetföldrajzi megtestesítője, nemzeti kultúránk
hordozója, életterünk, lételemünk és a legjelentősebb lehetőségeket hordozó munkahelyteremtő eszközünk
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!