Miért nem növeljük a minimálbért és csökkentjük a munkavállalókat terhelő adókat?

#23

Nem okoz ugyanakkora inflációt magasabb szinten, mint a béremelés mértéke, de az elején, mivel több kisebb kereskedő a kényszervállalkozás nyereségességével bír, amit előbb meg akarnának szüntetni, ezért egy kisebb emelés a teljes jövedelemtartományban okozna inflációt.

De a magyar béreket az ország cégekkel szembeni alkuképessége miatt nem lehet annyira felemelni.

"Jó, akkor mondd el nekem, hogy Nyugat-Európában, ahol a fizetések 5-ször akkorák, mint Magyarországon, miért nem kerülnek 5-ször annyiba az élelmiszerek?"

Balassa-Samuelson-hatás.

"17-es, neked fogalmad sincs, hogyan működik a nettó-bruttó bér és hogy mennyit sarcolja az állam a munkavállalókat és a vállalkozókat Magyarországon. "

mégis te beszélsz meg kérdezgetsz hülyeségeket, nem én...

Kérdező én ezt tenném (közgazdász vagyok):

Az oktatást/K+F-t/infrastrukturát kellene fejleszteni. Ezen kivül minimális állami költségvetés kéne, és így a bevételeket/kiadásokat lehetne minimalizálni. Kis kormány elegendő a szükséges beavatkozásokhoz és mivel nem kell annyit "kiadnia" a kormnynak ezért csökkenthetőek lennének a járulékok, illetve többkulcsos modellt kéne csinálni az SZJA-ból. Igy több pénz maradna az embereknél és kb ugyannyiba kerülne ez a vállalatoknak. A kormány meg "minimál lángon" égne csak. A minimálbért meg maximum évi 3%-kal emelni.

A nagyobb emeléssel az a gond, hogy növelné a munkanélküliséget.

Ajánlom a következő cikket:

[link]

Kiemelnék belőle pár sort:

"1, Egy gazdaság (ország) bérszintje szoros összefüggésben áll a termelékenységgel. Általánosságban azért alacsonyabb a kereseti szintünk, mert kevésbé hatékonyan termelünk, mint a fejlettebb országok.

2, Éppen ezért nagyon gyakran ugyanakkora fizikai és szellemi erőfeszítés is nagyobb teljesítményt eredményez egy fejlettebb országban, a magasabb technológiai szint, tőkeállomány és egyéb, termelékenységet befolyásoló tényezők miatt.

3, Gyakran még a termelékenységnek sem kell nagyobbnak lenni. Egy felszolgáló és egy fodrász munkája egy gazdagabb országban egyszerűen többet ér. Vagyis a magasabb nemzeti jövedelemből azoknak is nagyobb rész jut, akiknek a termelékenysége nem magasabb, mint a fejletlenebb országban.

4,A külföldi tőke kockázatosabb országban egyszerűen magasabb megtérülést vár el a befektetései után."

"Kétségtelen, a felzárkózás egyetlen ismert útja a világban az, hogy egyre magasabb hozzáadott értékekkel tudunk becsatlakozni a globális termelési láncba. Ha ez olyan könnyen menne, hogy csak meg kell előlegezni a magasabb bért, feltehetően sok ország megtalálta volna már a siker kulcsát."

Az árak pedig ezért olyanok, amilyenek Nyugat és M.O összehasonlításban:

Arra , hogy nyugati árak vannak azt tudom mondani, hogy a szabadkereskedelem (mert az van) azoknak a termékeknek az árát, amik mozgathatóak a világpiaci ár fele tolja. Ezért van az hogy nem sok különbség van ha itt M.O-n akarsz venni 1 kg sajtot vagy NémetO-ban.

A nem mozgatható áruk ára különbözik, mivel a szabadkereskedelem erre nincs hatással (értsd ha valaki egy étteremben jobbat azonos áron vagy olcsobbat azonos minöségért add, akkor se fog az ember Németországra menni ebédelni minden nap (mert nicns rá lehetősége) Ezért van az, hogy a szolgáltatóiparban lévő árak M.O-n jóval elmaradnak a nyugatiaktól.(Hotel,nyaralás,wellness,éttermek, stb) A lakás árak is ezért jóval alacsonyabbak itt például.

Ha megnöve a minimálbéreket nagyon nagy mértékben, akkor egyrészt nő a munkanélküliség, másrészt a kkv-k nem tudják kitermelni a béreket. (Persze ez attól függ mennyire akarod emelni.)

Ha van egy kisbolt mondjuk, ahol alkalmaznak 2 ember minimálbéren ami legyen mondjuk 100 bruttó az egyszerüség kedvéért. Ha te ezt a 100 burottót, mondjuk 150 bruttóra akarod emelni, az azt jelenti, hogy eddig a kisbolt fizetett minden fajta járulékkal együtt 257 ezer forintot. Az emelés után pedig 385.5 forintot. Ez a 130 ezer forintot valahonnan ki kéne termelni. És ha ez a különbözet, amit kifizet vissza is menne a fogyasztásba, tehát 130 ezer forinttal többért vásárolnának összesen az emberek a boltban, akkor is az még csak az Árbevételt növelné 130 ezerrel, ami azt jelenti, hogy ebből lekell vonni még az ehhez kapcsolódó változó költségeket. (Tehát a beszerzési költségeket példul)

Tehát ahhoz, hogy egy vállalkozás kitermelje ezt a 130 ezer forint "emelést" ahhoz jóval nagyobb árbevétel növekedést kéne elérnie (kereslet növekedést)

Ezért nem lehet 3-5%-nál nagyobb mértékben emelni a minimálbért.

Ami ezt megoldaná, mint mondtam, már az a több kulcsos SZJA, ahol a minimálbér körüli dolgozoknak 0-5% körüli lenne csak az adó, így havi 10-16 ezer nettóval többet kapnának, és a vállalkozásoknak ugyanannyiba kerülne.

#31

Mit spórolnál meg a kormányon?

"1, Egy gazdaság (ország) bérszintje szoros összefüggésben áll a termelékenységgel. Általánosságban azért alacsonyabb a kereseti szintünk, mert kevésbé hatékonyan termelünk, mint a fejlettebb országok."

2, Éppen ezért nagyon gyakran ugyanakkora fizikai és szellemi erőfeszítés is nagyobb teljesítményt eredményez egy fejlettebb országban, a magasabb technológiai szint, tőkeállomány és egyéb, termelékenységet befolyásoló tényezők miatt. "

Ha a külföldi tulajdonú gyár a külföldi technológiával és külföldi gépekkel gyárt itt, akkor miért alacsonyabb a bér, ha a cikk a szakszervezeti alkuképességek kizárja az okokból?

"4,A külföldi tőke kockázatosabb országban egyszerűen magasabb megtérülést vár el a befektetései után."

De az országkockázat nem egyenlő sem a technológiai szinttel sem az elvonás arányával.