Miért él ennyire a magyar köztudatban az a tévhit hogy azért vagyunk hunok mert benne van az ország nevében?

Tévhit, hogy csak az angolban van úgy. A latinban is Hungaricus volt, és onnan vette át a legtöbb európai nyelv. Csak a németeknél pl. lekopott a szó eleji h.

Az is tévhit, hogy az Ungarn abból ered, hogy ugor. Az ugor egy kreált szó, amit a nyelvészek találtak ki a 18-19. században.

A Hungary, Hongrie, Ungar, stb. eredetére ma leginkább a török eredetű "tíz törzs = on ogur" kifejezés a legelfogadottabb, de az sem bizonyított (ne keverjük össze a konszenzus alapján elfogadott nézeteket a bizonyított tényekkel). Mint ahogy azt sem lehet megcáfolni, hogy valóban a "hun" szóból eredne a magyar nép neve a latinban. A valóság az, hogy nem tudjuk biztosan.

NIMRÓD

A magyarok ősapja

Magyar király

Ősapa

A magyar királyi ház őse

Mítikus ős, ősatya

Arany János: Rege a csodaszarvasról

1. Száll a madár, ágrul ágra,

Száll az ének, szájrul szájra;

Fű kizöldül ó sirhanton,

Bajtnok ébred hősi lanton.

2. Vadat űzni feljövének

Hős fiai szép Enéhnek:

Hunor s Magyar, két dalia,

Két egytestvér, Ménrót fia.

Nimród királynak kettő fia született. Arany János verésben: egytestvér, vagyis ikerpár született, Hunor s Magor két dalia, két egytestvér, Ménrót fia. Vagyis Hunor és Magyar két vitéz, két nagy nép ősapja lettek.

Felesége: Enéh.

Arany János verésben: Vadat űzni feljövének Hős fiai szép Enéhnek. Enéh – régi perzsa női név, jelentése szavastehén, nőstényszarvas, szarvasünő.

ünő = enéh. A szavunkban is ott van az ünő, mint nő.

Az Enéh női név megtalálható:

Főniciában, Szíriában, Törökországban, Egyiptomban, Iránban és Indiában.

Tehát a magyarság múltja nem északra (nem Finnország felé) mutat, hanem keletre!

Kérdező! Jobb lenne, ha nem köpködnéd a saját nemzetedet, hanem foglalkoznál vele!

NIMRÓD A NAGY VADÁSZ

Nimród neve összekapcsolódik a vadászat fogalmával.

Anonymus jegyző krónikás írta a magyarok őskrónikáját a Gesta Hungarorum-ot, ami a „magyarok viselt dolgait” jelenti. Az őshazából (Szkítiából) való kivonulástól Szent István koráig tartó időszakot öleli fel a mű. Ez a mű 1200 körül készülhetett. A Geszta nyomán maradt fenn a köztudatban a Turul-monda, a Vereckei-hágón át történő bejövetel, a hét vezér közismert névsora (Álmos, Előd, Kond, Ond, Tas, Huba, Töhötöm), a vérszerződés, a pusztaszeri gyűlés, Zalán vezér menekülése.

Anonymus a Gesztában azt írja, hogy az Árpád-ház -Álmos és Árpád- egyik őse Atilla király a Hun birodalom ura. Atilla király és később maga Árpád is Nimródtól származtatta magát.