Hogy lett a finnugor nyelvrokonság (tudományos) kérdéséből politikai kérdés? Mivel cáfolható (azok szerint, akik szerint egyáltalán cáfolható) a finnugor nyelvrokonság?

Úgy, hogy a magasságos Magyar Tudományos Akadémia meg se hasonló vizsgálni semmi más lehetőséget, arra hivatkozva, hogy ez már el van döntve, meg tudománytalan, stb. Holott például Kőrösi Csoma Sándor kiváló nyelvészünk se hitt benne, ezért indult Kelet felé... Neki se sikerült az ellenkezőjét bebizonyítani, de hát a finnugristáknak sem, hiszen egyszerűen tekintélyi alapon van eldöntve.

A kérdés nem is az, hogy mivel lehetne a finnugor elméletet cáfolni, inkább az, hogy mivel lehetne hitelt érdemlően bizonyítani? Mert nincs bizonyítva, csak "eldöntve".

Ugyebár a finnugor elméletet egy Jan Sajnovics (a nevéből ítélhetően valamilyen szláv, tehát még csak nem is magyar) nevű csillagász (tehát nem is nyelvész!!) találta ki. Az az alapja, hogy egyszer egy útján Skandinávia északi részére utazott. Itt hallás alapján(!!) úgy tűnt neki, hogy a lappok beszéde hasonló, mint itthon a magyaroké. Erre aztán hamarosan építettek egy egész elméletet, amit az osztrákok szíves-örömest felkaroltak, mert úgy gondolták, hogy a rebellis magyarok öntudatának elvételéhez kitűnő, ha nem a harcos hunokat tartják az őseiknek, mint addig, hanem valami békés halászó-vadászó, (akkor) orosz uralom alatt élő népet. Ez aztán később a Kádár rendszernek is kapóra jött az 1956os forradalom után (a két világháború között viszont, mikor tényleg magyar kormányunk volt, a turáni népek irányában kerestük a rokonainkat Hómann Bálint kultuszminiszter irányításával, ahogy Kőrösi Csoma Sándor is tette).

Azóta is ilyen szinten mozog az egész elmélet. Van vagy 10 szó, ami hasonló (pl. kéz-kezu, stb, de ilyet találhatsz akar a japánban is), meg arra hivatkoznak, hogy a finn is, meg a magyar is ragasztó nyelv (de pl. a török is, meg úgy általában a keleti nyelvek), aztán ennyi. Semmi sincs bizonyítva, nemhogy az, hogy rokonok lennénk, de még az se, hogy egyáltalán közel laktunk volna egymáshoz (a magyar akkoriban lovas-nomád nemzet volt, hatalmas távolságokra juthattak el, de más nyelvek közvetítésével is érkezhetett hozzánk az a pár szó).

Lehet, hogy nincsenek is már élő rokonaink. De mindenesetre, akkor azt kéne beismerni, hogy nem tudjuk, nem mindenféle gyenge lábakon álló elméleteket erőltetni.

"Hogy lett a finnugor nyelvrokonság (tudományos) kérdéséből politikai kérdés?"

- Úgy lett, hogy a "büszke magyaroknak" felsőbbrendű rokon kell, mint a "halzsíros" finnek. Adva vannak pl. a sumérok vagy az etruszkok, akiknek szintén nem ismert az eredetük, ezért kézen fekvő volt a választás. Ennél a két nyelvnél érdemes megjegyezni, hogy nagy nyelvészek (külföldiek is!), akik szinte életüket szentelték eme két nyelv tanulmányozására, és szinte vért izzadnak, hogy eredeükre választ találjanak, nem találják meggyőzőnek a magyarral való rokonságot. Ja, biztosan ők sem szeretik a magyarokat, vagy lefizeti őket a MTA... (pedig szibériai nyelvektől kezdve már midnennel próbálkoztak a rokonításért) Meg persze ott van a török nyelvrokonság is; ezzel kapcsoaltban érdemes megjegyezni, hogy a 19. századi "ugor-török háború"-ban, a török oldal legnagyobb képviselője is kénytelen volt idővel helyesbíteni az elméletét...

"Mivel cáfolható (azok szerint, akik szerint egyáltalán cáfolható) a finnugor nyelvrokonság?"

- A világon semmivel. Olvastam már ilyen könyveket, mind kiveséztem, megtaláltam az összes hibájukat. Röviden összefoglalva: dilettáns fércmunka mind, amelynek a szerzői még csak következetesek sem tudnak lenni. Ha valaki említ nekem egy meggyőző művet, szívesen megnézem.

Ezzel ellentétben a finnugor nyelvrokonság elmélete tökéletesen működik.

Nagyon egyszerű példát mondok, könnyen belátható:

Képzeljétek el, hogy elveszik minden adat a portugálok eddigi történelmére, tehát a gyarmatosítás korára vonatkozóan is. Nem tudjuk, hogy honnan jöttek, ezért feláll egy nyelvész bizottság, hogy megpróbálja kideríteni a rokonságukat.

Megvizsgálják a más nemzetek nyelvét, és mit gondoltok, mi fog kijönni? Hát az, hogy a portugálok a braziloktól származnak, hiszen majdnem teljesen megegyezik a két nyelv.

Logikus ez az eredmény? Logikus.

Oltári baromság-e (a gyarmatosítás korának ismeretében)? Az.

Szerintem semmire nem vezet, ha nyelvészetileg próbáljuk a rokonainkat keresni. Ha megnézitek a honfoglalás kori régészeti emlékeinket, mind a harcmodor, mind a fegyverek, övcsatok, felszerelési tárgyak a hunokhoz hasonló lovas-harcos népekre hajaz. A mondavilágunk (Csodaszarvas rege, Hunor és Magor stb) ugyanezt erősíti. Ezek tények. Nem tudom, hogy mi számítana egyáltalán finnugor leletnek, mindenesetre halszagú mikulásokat még nem ástak ki nálunk, a fenti tárgyakat viszont már tömegével. Meg szkíta emlékeket, pl. a múlt század elején az Aranyszarvast (Csodaszarvas-Aranyszarvas hmmm?), de a múlt héten is találtak párat az autópálya építése közben.

ÍGy:

a XVII. században Szenczi Molnár Albert, Johann Eberhard Fischer, August Schlözer vonták kétségbe, majd a monarchiát kiszolgáló, a nyelvtudományban laikus csillagász Sajnovics János (1733-1785), Schlözernek orvos barátja, Gyarmathy Sámuel (1751-1830), a nyelvész Reguly Antal, majd a szász származású Hunfalvy (Hunsdorfer) Pál nyelvész és a német Joseph Budenz megalkottak egy olyan magyar "őstörténetet", amely a magyar nép büszkeségét, múlt-tudatát és ősiségét elvéve, a magyarságot a ma is gyűjtögető-halászó kultúrájú finnugor népektől származtatja. Az eredetileg magyar érzelmű Trefort Ágost (1817-1888) Vallás- és Közoktatásügyi miniszter a kancellária által ráerőltetett finnugor őstörténet elleni tiltakozó magyaroknak a kor szellemének megfelelően így válaszolt: "Tisztelem az urak álláspontját, nekem azonban -, mint miniszternek - az ország érdekeit kell néznem, és ezért a külső tekintély szempontjából előnyösebb finnugor származás princípiumát fogadom el, mert nekünk nem ázsiai, hanem európai rokonokra van szükségünk. A kormány a jövőben csakis a tudomány ama képviselőit fogja támogatni, akik a finnugor eredet mellett törnek lándzsát."

a gond az és ez itt is látszik, hogy mindkét oldalon összekeverik a nyelvrokonségot a biológiai rokonsággal. pedig erről szó sincsen. abból, hogy két nyelv rokon még következik az, hogy a két nép is rokon.

erre legjobb példa a román nyelv, aminek az őse a latin és noha voltak rá próbálkozások, hogy erre felépítsenek egy csinos kis eredetmítoszt, a tudományos világ tudja, hogy annyi történt, a románok ősei egész egyszerűen magukra rántották a bejövetelük után a már ott élők nyelvét.

ha képesek lennénk kivenni a képből a "nyelvrokonság egyenlő biológiai rokonság" című hülyeséget, akkor sokkal értelmesebben lehetne beszélni a dologról, függetlenül attól, hogy mi az igazság.

Én csak azt nem értem, hogy _MA_ (hangsúlyozom, a _JELENRŐL_ beszélek) mi baja van bárkinek a finnekkel. Épp tavaly töltöttem el náluk négy hónapot, és állítom, keresve se találhatnánk magunknak jobb példaképet. Fel nem fogom, mi ez a "halszagú finnezés"; hajtogatják ezt azok a tudatlanok, akik még sose jártak ott és csak a sztereotípiáknak élnek. Tény, megvannak a finneknek is a hülyeségeik - ahogy nekünk is -, de minden egyéb téren követendő példát szolgáltatnak a hétköznapi élettől a politikai életig, apróságoktól egészen nagy dolgokig.

MÉG HA NEM IS A ROKONAINK - még akár nyelvileg se -, akkor is mindenképp egy olyan nép, akiket nem letagadni meg lenézni kéne, hanem BÜSZKÉNEK LENNI RÁ, hogy velük akarnak rokonítani, és valóban törekedni is rá, hogy felnőjünk hozzájuk. Lenne mit tanulni, bőőőőőven.

"MÉG HA NEM IS A ROKONAINK - még akár nyelvileg se -, akkor is mindenképp egy olyan nép, akiket nem letagadni meg lenézni kéne, hanem BÜSZKÉNEK LENNI RÁ, hogy velük akarnak rokonítani, és valóban törekedni is rá, hogy felnőjünk hozzájuk. Lenne mit tanulni, bőőőőőven."

De mért kell ehhez egy rokonságmítoszt gyártani, pláne ha ennyire gyenge alapon áll?

A lengyel-magyar barátság évezredes hagyomány (polak wegier dwa bratanki), mégse kellett ehhez sose állítani, hogy a lengyelek, vagy úgy általában a szlávok bármiféle rokonaink lennének.

Egyébként az se igaz, amit valaki írt, hogy a román nyelv őse a latin, és ezt a betelepülő románok az ott lakó őslakóktól vették át.

Hát gondolj már bele, hol volt már ott a latin nyelv, amikor a románok odaértek? A honfoglalás előtt egy kis ideig mi magyarok laktunk azon a területen, aztán a nyomunkba jöttek a besenyők, kunok, meg hasonló népek, aztán jöttek a tatárok, és azt is kipusztították, ami ott még véletlenül megmaradt, ezután kezdtek arrafelé vándorolni a mai Szerbia területe felől a szláv nyelvű román törzsek.

Szláv volt a nyelvük is, csak épp ők meg a XIX. században ezt az elsőrangú hülyeséget találták ki, hogy ők pedig a rómaiaktól származnak, erre telenyomták a nyelvüket egy csomó latin alapú szóval (kb. úgy változtatták meg a nyelvüket, mint mi a mienket a nyelvújítás idejében).

Az ehhez igazított dákó-román elmélet meg ugyanaz, mint a finnugor elmélet, csak fordított előjellel:

Amíg a finnugor elméletet azért találták ki, hogy egy nagy múltú, büszke nép önbizalmát elvegyék, a dákó-román elmélet azért van, hogy büszke történelmet kreáljon egy olyan népnek, amelyiknek semmi valós történelme nem volt a hegyi kecskepásztorkodás kivételével.

Egyébként, itt van még egy érdekes dolog:

Vérszerződés. Mindannyian ismerjük ezt az ősi magyar mondát, a honfoglalás előtt a magyar vezérek vérüket egy tálba csorgatták, és így esküdtek, hogy egy nemzetté egyesülnek.

Vajon miért pont így? Nos, Hérodotosznak a szkítákról szóló könyvében van egy érdekes rész:

„egy nagy, földből készült tálat borral megtöltenek, majd a szerződő felek, magukon tőrrel apró sebet ejtve, vérüket a borba csorgatják, ezután az elegybe handzsárt, nyílvesszőket, csatabárdot, alabárdot mártanak. Mindeközben imádságokat mondanak, végül a szerződő felek az elegyből egy-egy hajtást isznak, s így tesznek mindazok is, kik a követőik között vezérnek számítanak.”

Aki tud angolul, ennek utánanézhet itt:

[link]

és keressen rá az "a large earthern bowl is filled with wine" kezdetű részre...