Mit gondoltok az államilag fizetett zsebpénz ötletéről?

#8 Nem számoltam össze. egyesért azrért jár semmi, mert azért nem jár semmi. Mindezt hogy is érted?

#9 ,,A gyereknek ne legyen pénze,mert még az egy gyerek,majd a szülei adnak neki zsebpénzt. "

Ha a szülei adják a zsebpénzt akkor CSAK ÉS CSAKIS a szülei képzettségétől/teljesítményétől függ a gyerek zsebpénze, NEM A SAJÁT MAGÁÉTÓL. Ez a gyereket nem tanítja és nem motiválja semmire. Max ingyenélésre.

,,Majd akkor jó kevés dolgozatot íratnak,hogy ne kelljen fizetni;vagy mi?"

Te hülyébb vagy mint gondoltam, azt írtam hogy ÁLLAMI ZSEBPÉNZ, tehát nem az iskolának vagy a tanároknak kell majd ezt kifizetni saját zsebből, hanem az állam állja.

Egyébként biztos nem kezülne akkora horribilis összegbe. Szupergazdagok enyhe vagyonadójából biztos fizethető.

,,Arról ne is beszéljünk,hogy az osztályzás mennyire szubjektív."

Sajnos igen, de a tanár nézőpontjától nagyságrendekkel kissebb mértékben függ mint a gyermek

-teljesítményétől, és

-tehetségétől

Nem hiszem hogy ez olyan nagy összegbe kerülne...

Na és amúgy amit a te adódból elvesz az állam azt hova teszi? A te gyereked zsebébe... Visszamegy ...

Vagy inkább fizeted majd 10 évvel később mindehelyett a többszázezres segélyeket az immár munkanélkülivé érett, egykori motiválatlan gyerekeknek? Mert a segély tübbe is kerül, és nem motiválja őket se munkára, se tanulásra.

14.

,,De elviekben sem egészséges a gyereket arra nevelni,hogy a pénzért tanuljon! "

Miért, miért tanulsz? hogy ksőbb dolgozhassál. És miért dolgozol? Hogy pénzed legyen.

Miért ne kaphatnál pénzt azért is mert tanulsz? A szellemi munka megerőltető. Hasznos erőlködésért pedig jár jutalom. A tanulás egy ugyanolyan tevékenység , mint amilyen a felnőtteknek a munka. Azt mondhatjuk hogy nem jár érte fizetés, de azért ha adunk valami minimálisat azzal növelni tudjuk a hatásfokot.

Képzeld el azt, hogy mi lenne akkor, hogyha a munkaerőpiacon a végzett munka minőségétől és fajtájától függetlenül mindenki ugyan annyit kapna. Egy átlagbért. (mert a diákok jelenleg ezt kapják: egyfajta átlagbért, melynek az összege 0 ft.) A postás is ugyan azt az átlagbért kapná mint Csányi Sándor. Akár három órát dolgozik 1 nap akár 8at. Akár jól végzi el a feladatát akár trehányul... (a szorgalmas postások persze kapnak piros pontot...)

Mi történne? Senki nem dolgozna senki, legalábbis minőségi értelemben nem. Mert így minek vesződne a sok tennivalóval, így is ugyis megkapja ugyan azt az 'átlagbért' .

A munkaerőpiacon diferenciáltnak kell lennie a kereseteknek mert így stabil a rendszer. A tanulás pedig - akármilyen ideológián keresztül is nézed - munka, mert energiabefektetéssel jár.

Vagy miért kéne tanulnia a gyereknek?

A mai gyerekek többsége FÉLELEMBŐL TANUL, nehogy megbukjon vagy elverjék a szülei, az okosabbak pedig esetleg azért hogy nehogy csövesek legyenek ha nagyok lesznek, ez így most jobb?

Lehet értékek miatt is tanulni, mert a tanulás, tudás, az érték, meg kötelesség meg minden... mivel most elvben azt várják el a gyerekektől hogy hogy ezek miatt tanuljon ezért láthatjuk is az eredményét... semmi... Egyébként attól még mert a gyerek zsebpénzt is kap a tanulásért, az nem zárja ki hogy értékei is legyenek, ahogy azt se, hogy érdekelje a tananyag.

Lehet még a kiváncsiság miatt is tanulni, ez a jelenlegi porosz módszerben , ahol olyan dolgok garmadáját tanítják meg a gyereknek amire semmi szüksége soha nem lesz és egy éven belül el is felejti, ráadásul sok anyagot idejekorán akarnak nekik megtanítani, ez itt megoldhatatlan. Énszerintem a tananyag csökkentés is szükséges lenne, de ennek a kérdésnek nem ez a témája. Maradjunk ott hogy a jelenleg is hatályos porosz rendszer szerint a kiváncsiságot a gyerekből ki kell írtani a kiváncsiságot, és bele kell erőszakolni a fejébe az """""alapműveltséget""""". Ha pénzt is kap a gyerek akkor ennek kevésbé fog ellenállni mint most.

A hátrányos helyzetű, szegény gyerekek egy 5forintosért is ugranak mint egy oroszlán, ha azt látják hogy ez jó üzlet, akkor a szinesfémkereskedelmet lehet hogy lecserélik erre. Az ilyen gyerekek nem kíváncsiak, a tanulás érték-ének hajtogatásával sem motiválhatóak, egyedül csak pénzzel.

,,Meg miért támogassuk anyagilag a tehetősebb családok jó tanuló gyerekeit?

Van,aki támogassa őket."

Ez jó ötlet egy jövedelemszint felett a tanulói zsebpénznek nem feltétlen kell járnia.

#15 ,,A szegény családból származó,de okos gyerekeket kell támogatnia az államnak,hogy egyetemre mehessenek."

Nincsenek okos emberek. se a szegények se a gazdagok közt. Csak olyan ember van aki tanul, és aki nem. Nem csak ez a lényeg hogy ha valaki már eljut odáig akkor könnyebben jusson egyetemre, mert így évente kb 10 szegény, de "okos" gyerek jut be a 200 magyarországi egyetemmre s ez a szám nem is fog soha változni. Legelőször azt kell elérni hogy többel legyenek a szegény "okosok", az egyetemi felvételi csak az után jön. Szegények közül sokan még az általánost sem fejezték be, őket hogy rakod be egyetemre?

,, Egy egészséges gyerek kíváncsi, nem kell neki extra ösztönzőerő."

Igen, minden tárgyra kiváncsi? Elég magasra teszed a lécet. A romló tanulmányi statisztikák az én elmúlt 13 éves tapasztalataimmal pont egybevágnak: a magyar diákok k°rvára nem kiváncsiak. De ez nem azért van mert 'betegek' hanem mert a jelenlegi erőltető oktatási rendszer tesz róla hogy így legyen.

#16 ,,Inkább azokat a behatásokat kellene kezelni, amik elveszik a kedvét a tanulástól"

Igen, például az ingyen kell tanulniuk. Ahogy ezen is, a többin is változtatni kell.

,,Esetleg egyből a szegénységgel és annak a kialakulásával kellene foglalkozni. "

Ez a szegénység kialakulása. Itt kezdődik minden a suliban. Aki nem tanul, szegény lesz, szül a nyomorba 8 gyereket, akik szintén hátrányos helyzetűek lesznek, mégis a szüleik lesznek nekik a példakép, és kezdődik minden előről.

,,Az a baj, hogy az ilyen részmegoldások csak a bürokráciát emelik, és elfolyik a pénz, miközben kézzelfogható eredménnyel nem járnak."

Ez biztos hogy járna eredménnyel. Míg ha csak az oktatási rendszert toldozgatnánk-foldozgatnánk tovább az közel sem ilyen biztos. A munkaerőpiac működése már 200 országban bizonyítja immár több évszázada folyamatosan, hogy több pénzért több energiát vagyunk hajlandóak fektetni valamibe.