Trianont csak a jobboldaliak ellenzik?

12-es te szimplán hülye vagy

azért nem akarsz harcolni, hogy a férfiak is szülhessenek?

most elképzelelem hogy angolok vagyunk, és az itt megjelent nemzetszocialisták azon sikránkoznak, hogy elveszett a gyarmatbirodalom

nem érdekel trianon, elmúlt, vége

de a holocaust sem érdekel, annak is vége

azt meg kikérem magamnak hogy az én őseim tehetnek trianonról, inkább a nacionalisták azok, akik lenézték az összes nemzetiséget, belevittek minket 2 hárborúba, amit elvesztettek, és ami miatt tényleg oda lett erdély

ez a ti felelősségetek nacionalisták, rá ne fogjátok már a szabadelvüekre vagy a balosokra! Horthy minden volt de nem balos vagy liberális, elkúrtátok, de nagyon csúnyán, szóval tessék a tükörbe nézni, és pofánköpni magatokat!

fel nem foghatom, hogy a nacionalisták, miért mindig másokat okolnak a saját sz.a.r.ukért

Az I. világháború időszakában, illetve az alatt szabadelvű párt vezette Magyarországot.

Károlyi Mihály is nagyon baloldali volt.

A szabadelvű vezetés nem vett tudomást a nemzetiségi problémákról, emiatt szétesett Magyarország.

A II. világháborúban korrigálni akartak az I. világháború igazságtalan béke diktátumait.

Értelemszerű, hogy nacionalistább vezetése volt akkoriban Magyarországnak.

Azért bármilyen nehéz is, kezdjünk neki a fogalmi tisztázásnak.

Trianon egy (számunkra) vesztes világháború után alapvetően megváltozott hatalmi egyensúly szerinti határrendezés volt. A nagyhatalmak döntötték el és határozták meg saját érdekeik szerint, abba másnak beleszólása nem volt. Ezért az "ellenzés" hibás megközelítés, a "revízió" még hibásabb, mert az öntömjénezésen túl meg sem próbál értelmes célt megfogalmazni. Értelmes cél a mi szempontunkból csak egy lehet: minél több magyar (lehetőleg minden magyar) szabadon használhassa identitását, nyelvét, szokásait, kultúráját. És minden ezt korlátozó törekvést a lehető legjobban gátolni. Éppen ezért e kérdésben "oldalakban" meghatározni a véleményeket, alapvető félreértés. Az okos (jobb, vagy baloldali) megpróbál ott segíteni, ahol tud, vigyázva, nehogy vétlen kárt okozzon. A primitív (jobb, vagy baloldali) nagy hangon hőzöng, Nagy Magyarország matricával közlekedik Romániában, mert számára csak az a fontos: én megmutatom. Természetesen semmit nem mutat meg, csak nagy károkat okoz az ottani nacionalisták uszításával.

Ha az ember egy helyesnek vélt cél elérésére törekszik, mindig meg kell vizsgálnia, az adott pillanatban miféle cselekvés hozza a legtöbb hasznot. És aszerint cselekszik, még ha fájdalmas is. Mert nem a saját állapota számít, hanem az elszakított magyarságé.

Trianoni békediktátum megalkotásában döntő szerepük volt a franciáknak. Francia hadsereg állomásozott itt 1918-19-ben. Károlyinak jó kapcsolatai voltak a franciákkal, ezért vállalta el az elnöki posztot, remélve, hogy képes lesz cselekedni. Nézeteinek, elképzeléseinek saját birtokai földosztásával adott nyomatékot. Számtalanszor járt a francia hadvezetésnél, eredménytelenül, megaláztatva. A Vix jegyzék átadása után, mikor már a beözönlő román és csehszlovák csapatokat nem tudta feltartóztatni, levonva a keserű valóság tanúságait, adta át a hatalmat a Tanácsköztársaságnak. Az sem segített.

Rákosi egy feldúlt országban próbálta megszerezni a hatalmat, neki a trianoni diktátumról lehetett ugyan véleménye, de ez Sztálint nem érdekelte. Az 1947-es békekötést Magyarország egyszerűen aláírta. Más lehetőség nem volt. Rákosinál tehát ez a kérdés nem értelmezhető.

Kádár reálpolitikus volt. Amikor kellett, kiegyezett a Szovjetunióval (1956), amikor lehetett, próbált kitáncolni,amiből lehetett. Sok mindenből lehetett és sok mindenből nem. Nem lehetett például magyar kérdésről beszélni, mert internacionalizmus volt. Hogy ezt Chauchescu sajátosan értelmezte, abba beleszólásunk nem lehetett. Hiába volt nekünk káros, 1968-ban be kellett vonulnunk Csehszlovákiába "baráti katonai segítségadásra". Hogy mennyire "kellett" azt ott is tudták, és ki is mutatták, a szovjet és a magyar hadsereg "fogadtatásának" különbözőségével. Kádár nem értett egyet ezekkel az állapotokkal (később elmondta), de bölcsen megtartotta magának a véleményét. Tudta, hogy ezzel okozza a legkisebb kárt. Hogy mit jelentett ez a "megtartotta magának"? Például a határőrizet kettősségét. Magyart a magyar oldalon abszolút formálisan ellenőriztek. Bezzeg a románon. És volt, hogy helyi személyes kapcsolatok oldották a problémákat.

#15.: Károlyi talán jobban tette volna, ha idejében újjászervezi a hadsereget, és nem olyan balfékeket gyűjt maga köré, mint Linder Béla "hadügyminiszter" meg Jászi Oszkár nemzetiségi ügyi miniszter, hogy csak kettőt említsek. Neki mikor méltóztatott világos lenni, hogy csak katonai erővel védhető meg az ország?

1919-ben meg Kun Béláék ugyan sikerrel támasztották fel a hadsereget és vetették harcba Stromfeld Aurél vezetésével, de amilyen hülyék voltak, még a visszafoglalt Felvidékről is kivonták a haderőnket, minek következtében megindult a bomlás (Stromfeld is lemondott). Pedig ha hagyják Stromfeldet végezni a munkáját, akkor ma egy nagyobb Magyarországon élhetnénk, mint ahogy a törökök is egy nagyobb országban, Kemál Atatürk vezetésével ugyanis kedvezőbb békét harcoltak ki maguknak.

Kádárnak meg 1964-ben Hruscsov felajánlotta Beregszász és környéke visszaadását, de Kádárnak nem kellett. Szóval ennyit róla is, meg arról, hogy összességében a baloldal hogyan járult hozzá a trianoni tragédiához.

Én úgy emlékszem illetve nem emlékszem, hogy történelem órákon beszámoltak volna nekünk a századforduló környékén zajló a nemzetiségek erőszakos magyarizáziojáról.

Állítólag ez volt az oka az ország csonkításnak, az I. vh (amit Magyarország nem kezdhetett, mivel Ferenc Jóska elsősorban osztrák császár volt és csak másodsorban kb kényszerünkben magyar király) amit tehát nem Magyarország kezdett hanem az Osztrák birodalom, melynek Magyarország jelentős része volt.

Egy rakás angol nyelvű 1914-es határokat mutató térkép nem Austria-Hungary néven hivatkozik a dualista országra, hanem Austria vagy Austrian Empire néven.

Tehát sok angol nyelvű térkép úgy állítja be, mintha 1914-ben Magyarország egyáltalán nem létezett volna.