Poroszos vagy angolszász oktatáspolitika?

Attól függ.

Mind a kettőt lehet rosszul és jól is alkalmazni.

A diákok általában utálják a poroszost, viszont sokkal nagyobb tudást ad, jobban életre nevel.

Az angolszász meg nagyon célorientált.Ha te biológusnak tanulsz az angolszászban, akkor azonkívül abszolút semmi máshoz nem fogsz érteni a biológián kívül.

Viszont a diákok jobban kedvelik az angolszászt.

A poroszos oktatási módszerrel az a legfőbb probléma, főleg az oktatás felső szintjein, hogy nagyon sok elméleti anyagot tartalmaz, ami ha nem tudományos (tehát egyetemi/céges/stb. kutató), hanem gyakorló (ügyvéd, orvos,stb.) pályára készülsz, teljesen felesleges. Példa: egy gyakorló jogásznak nem feltétlenül szükséges ismernie, hogy az 1793-as francia alkotmány pontosan mit tartalmazott, csak ha az egyetemen akar kutató-jogászként elhelyezkedni.

Ezzel szemben, az angolszász oktatás nagyobb hangsúlyt fektet a gyakorlati ismeretekre és az elméleti tudás tényleges felhasználására. Pl. az amerikai jogász azt tanulja egy elméleti bevezetés után a law schoolban, hogy miként szerkesszen meg egy szerződést, vitatkozzon és érveljen a tárgyaláson, hogyan értelmezze a jogforrásokat, stb. Ezzel szemben a magyar jogász először jogtörténetet tanul egy évig, aztán hatályos jogot magol 4 éven keresztül, aminek egy része már nem is lesz hatályos, amikor végez, a többi nagyobbik részét pedig elfelejti. Az utóbbi időben ezért valamennyire elkezdődött a magyar oktatás is közelíteni az angolszászhoz, mert sok képzés esetében nagyon nem hatékonyak a porosz módszerek.

A vizsgáztatás is nagyon más. A poroszos vizsgán alapvetően a fejedben tartott elméleti tudásodat tesztelik, ilyen jellegű kérdéseket (kérdőívek, esszék egy elméleti kérdésről, stb.) tesznek fel. Az angolszász vizsgán viszont a tudás alkalmazásán és a gondolkozáson van a hangsúly, így például a vizsgán hipotetikus élethelyzeteket adnak meg, és ezeket kell megoldanod. Általában nyitott-könyves vizsgák vannak (vagyis hozhatsz be jegyzeteket, forrásokat), mert általában olyan szituációkat kapsz, amik megoldásához komoly érvelés és gondolkodás szükséges.

Összességében tehát a porosz oktatás a magolás, az angolszász meg inkább a gondolkodás felé húz. Én az angolszászt favorizálom, mert úgy vélem, hogy szinte minden szellemi munkához kell tudnia az embernek gondolkodnia, érvelnie, véleményt alkotnia, erre pedig a porosz-modell nem tanít meg, de az angolszász igen.

Elméletben az angolszászt tartom eredményre valóbbnak.

DE

A hibát sokszor abban látom, hogy Magyarországon a poroszos stílusnak van fősodra, és vannak kezdeményezések átmenet nélkül az angolszászba átváltatni. Eredmény általában a két módszer hátrányainak megszületése...

Én inkább poroszos túlsúllyal, de egyes angolszász ötletek átvételére szavaznék, a jó tulajdonságok ötvözésével.

A poroszos oktatásról sok mindent el lehet mondani, csak azt nem, hogy életre nevelne...

Elavult, nem hatékony módszer.

Most már húzunk az angolszász felé és egyik sem jó

A tehetségek kibontakoztatását kellene szorgalmazni és ott nagyon keményen venni a tanulást, Használható gyakorlatias tudást tanítani (pl. nyelvek esetén), a többit pedig lehet lazábbra oldani.

Mindezen túl hangsúlyt kellene fektetni hogy a gyerekek éljék meg a gyerekkorukat. Játszanak, mozogjanak sokat, a biológiát ne tankönyvből hanem erdőben tanulják, a tinédzserek szexuális nevelésére is sok energiát kellene fordítani, szégyenérzés helyett helyes szexuális magatartásra kéne őket nevelni.

És nem utolsósorban szűrni kéne a pszichés problémákat amiket gyermekkorban még sokkal könnyebb korrigálni mint később.

Persze erre nincs pénz és nincs megfelelő ember így marad a jelenlegi alibi oktatás amivel ma már hazánk lassan a szégyen padon ül. Annyira elhúztak a többik