Hogy lehetne összehozni, hogy senkinek ne fájjon nagyon?

Olvastam a nyugdíjasokról a vitát egy előző topikban, és bevallom csak vakartam a fejem.

Az tényleg elég gyalázatos és álszent, ahogy a két nagy párt acsarkodik a nyugdíjasok és az inaktívok kegyeiért. Valami megoldást viszont találni kell és ezt talán minden józanul gondolkodni képes ember, akár nyugdíjas, akár aktív, akár fiatal, látja, sejti, de legalább érzi!

Olvastam egy olyan véleményt hogy ilyen jól még nem éltünk. Sajnos ez nem így van.

Ami jó életnek tűnhet az sokszor csak az organikus fejlődéssel járó minimum.

Ami csak annyit jelent, hogy az áram azért van mindenüvé bevezetve, mert a technológiai szint elért odáig. Az hogy nem kell fát hasogatni a városokban, szintén csak a technikai fejlődés eredménye. Ahogy a sok háztartási gép, hiszen amit velük spórolunk az elméletileg lekellene dolgozzuk hogy a fejlettségi szintünk megtartása érdekében. Rgó, nem jobb az életünk, esetleg fejlettebb, hisz nem maradhatott a 80as évek technikai színvonalán.

Nem csak a jövedelmünkkel van a baj, mert az még egy dolog lenne. Viszont ma már minden tekintetben rossz úton járunk. Magas az inaktívok száma, ráadásul kitermelődött egy olyan rétege akik már nem elszenvedik a munkanélküliséget, hanem beleszocializálódtak.

A nyugdíjasok aránya is magas, és akik a 90es évek ben mentek nyugdíjba a múltrendszer kevésbé kifizetődő állásaiból, azoknak nagyon és érdemtelenül alacsony a nyugdíja.

Az aktívok között is sok a még állami nagyvállalatok által alkalmazott „ rejtett munkanélküli” akik főleg a középvezetők és az adminisztrációból állnak össze. Ahogy az állami struktúrákban is sok hasonló akad. A gazdasági struktúránk katasztrofális, hiszen a szó szoros értelmében, magunkra húztuk a nagy tőkét, egy elkényeztetett formában, amivel nehéz lesz birkózni. Rengeteg a fekete és a szürke munka, akikkel egy válságban nem si igazán lehet mit kezdeni, hiszen ha most erőlködnek, az akkora társadalmi feszültséget okoz amibe rossz belegondolni. Hatalmas a a szegénység szélén élők aránya, és azokról nem is beszélek akik már elvannak szegényedve, kb összesen 6-6.5 millió ember a 10 ből.

És folyamatosan rossz irányba haladunk már 10 éve.

Választhatunk, és nem akarom megbántani a nyugdíjasokat.

Vagy kompenzációs nyugdíj, és reálszint 5-6 évig, hogy levegőt kaphassanak azok akik termelnek, a teljesítményeket a lehetőségekhez mérten újra hasznosítva adócsökkentéssel.

A gyerek támogatásokat intenzív de csak 2 gyerekig támogatva, hogy ne a gyerek gyár legyen a cél, sőt ha reálisan gondolkodunk inkább a szinten tartás. Nem 3-4 gyerekbe gondolkodjunk, aminek a valós ára a mai családi pótlék 2-3× osa lenne, és az eredménye is kétséges.

Hanem a 2 ami nem fejlődő népességet jelent, de a folyamat megállítására elég, az az álljunk meg a rükvercből ezzel a fékkel és csak aztán kapcsoljunk előre menetbe, mert csak recsegni fog a váltó. A duális gazdaságunkat számoljuk fel, ultimátumot adva a ma nem fizetőknek, de nem elzavarva őket, és ha elindul a munkaerőpiac akkor számoljuk fel a feketegazdaságot.

Ehez viszont sok megfontolt nyugdíjasra van szükség, akik ezt megértik mert a gyerekeikről és az unokáikról van szó!